Magyarország, 1983. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1983-07-03 / 27. szám

v. MAGYARORSZÁG 1983/25. számában az alka­lomból elevenítettük fel a régi Nemzeti Színház történetének egyik kevéssé ismert epizódját, hogy újra napirendre került az új Nemzeti Színház felépítése. Azóta sok olvasónk kérdezte: milyen formák között (tégla­­jegyakció, felajánl­ásaik stb.) ve­hetnének részt az új színház megépítésének nemes munká­jában. Kérdésükre akkor adha­tunk majd pontos választ, ha az akció indulását hivatalosan is bejelentik. Erre a pillanatra - remélhetően - már nem kell sokáig várni... A szóban forgó cikk szerző­jét egyébként nem kis megle­petés érte, amikor a múlt szer­dán késő délután, mint szer­kesztőségünk soros ügyeletese, megjelent a Zrínyi Nyomda első emeleti, úgynevezett előlkészítő termében és saját anyagának nyomdai levonatát megpillan­totta. Az előző, néhány órával korábban kapott levonaton Új­házi Edének, a Nemzeti Szín­ház és a magyar színjátszás felejthetetlen nagy egyéniségé­nek (akit környezete, de szinte mindenki Mesternek szólított és Így is tisztelt!) neve még úgy szerepelt, ahogyan Ady Endré­től Bródy Sándoron át Krúdy Gyuláig irodalmunk legjele­sebbjei is papírra vetették, vagy­is így: Újházi — „i”-vel és nem „y”-nal, lévén, hogy a Mester egyszerű polgárember (orvos) fia, aki családjával szakítva, kalandos úton lépett a magyar Thália szolgálatába. A szigorú korrektor - nyilván kételkedett a kéziratban szereplő név he­lyes írásában­­ felütötte az Új Magyar Lexikon 1962-ben meg­jelent S-Z (hatodik) kötetét, ahol a jeles színész Ujházyként, tehát „y"-nal szerepel Ezt aztán perdöntőnek fogadta el és kér­lelhetetlenül átjavított hat sort, továbbá egy alcímet is átsze­detett, ahol Újházi nem Ujhá­zyként szerepelt... Persze, ha a Magyar Irodalmi Lexikon L-Z (harmadik) kötetét ütötte volna fel, amely 1965- ben jelent meg, ak­kor Újházi nevét érintetlenül hagyta volna, ott ugyanis már így olvasható, ugyanígy, ha a Magyar Élet­rajzi Lexikon (1969) második kötetét veszi le a polcról, nem is szólva a Színházi Kislexikon­ról (1969), továbbá az 1930-ban szerkesztett Színészed Lexikon­ról, ahol egyöntetűen úgy sze­repel Újházi Ede neve, ahogyan születési anyakönyvében is ol­vasható. Nagy kár, hogy éppen az Új Magyar Lexikon írta rosz­­szul, hiszen sokan ezt tekintik a leghitelesebbnek, vagyis hi­vatkozási alapnak. (Erről jut eszünkbe, hogy sok évvel ez­előtt — igaz, akkor nem az Új Magyar Lexikon hibájából -, egy másik kulturális cikkünk kapcsán is valami hasonló kor­rekció történt. Akkor - ugyan­csak az utolsó pillanatokban - egy másik korrektor Szergej Eizenstein világhírű szovjet film­rendező nevét Eizenszej­vre ja­vította át, és így is­ jelent meg egy cikk főcímében. Alighanem ez volt az egyetlen eset, hogy a „Sztrájk” és a „Patyomkin páncélos" világhírű rendezőjé­nek, a filmművészet klasszikus mesterének neve tévesen jelent meg a magyar sajtóban.) Álláspontunk Javaslataink Üzenetet kaptunk mi, magyarok is. A feladó a világ 132 országának több ezer — különböző nemzetiségű és fajú, más más filozófiai nézeteket, vallási és politikai meggyőződést valló — állampolgára. Prágában „adták postára” írásukat, miután néhány napon át alaposan megvitatták, meg lehet-e akadá­lyozni a nukleáris világégést? Végül is úgy látták: a háború nem elkerülhetetlen. De késlekedni egy percet sem szabad, mert — mint írták — „a megmenekülés az emberektől függ, attól, hogy határozottan összefognak-e a békéért”. Ennek érde­kében fordultak a prágai béke-világtalálkozó résztvevői a világ népeihez, s köztük hozzánk, magyarokhoz a felhívással: „bár­milyen különbségek is álljanak fenn közöttünk, cselekedjünk együttesen a béke és az élet megmentéséért!” Ezek a szavak — érthetően — kedvező visszhangra talál­tak a magyar társadalom­ban. Mert egybecsengtek a mi üze­netünkkel: „értelmes, szép emberi életet akarunk, amelyben nem lehet helye a háborúnak — írtuk a prágai találkozó kül­dötteihez. — A magyar nép e meggyőződése egységes, akarata szilárd. Társadalmunkban senki sem érdekelt a fegyverkezés­ben és a feszültség fenntartásában.” Ennélfogva igent mondunk a leszerelésre, a tárgyalásokra, az atomfegyvermentes öveze­tekre és nemet az atomfegyverekre, az új európai rakétákra. Most mindennél fontosabb, hogy az őszinte szavakat hatá­sos tettek kövessék. Ezt kívánják elősegíteni a prágai világ­­találkozón előterjesztett magyar javaslatok. Küldötteink kezde­ményezték például, hogy idén augusztusban a wroclawi értel­miségi világtalálkozó 35. évfordulóján Európa-szerte szervez­zenek értelmiségi békefórumokat. Indítványozták, hogy szep­tember elsején, a nemzetközi békenapon Európa városaiban egy időben fejezzék ki az emberek tiltakozásukat a rakétatele­pítési programokkal szemben. Javasolták, hogy jövőre, az első párizsi béke-világkongresszus 35. évfordulóján ismét találkoz­zanak az európai, az amerikai és a kanadai háborúellenes moz­galmak. Budapesten pedig nemzetközi író- és művésztalálkozót szervezünk egy mindenkit érdeklő témáról: „felelősség a ha­záért és az emberiségért”. A magyar békemozgalom tehát fokozni kívánja aktivitá­sát. Teszi ezt abban a reményben, hogy az új nemzedék jó szívvel emlékezik majd a béke híveinek mai generációjára. Jobban, másként Nem könnyű olvasmány az országgyűlés nyári ülésszaká­ról szóló tudósítássorozat azoknak, akik csak viszonylag kevés energiát és időt tudnak fordítani a beszédek, felszólalások ta­nulmányozására. A téma — a kormány beszámolója és a ta­valyi zárszámadás — ugyanis rengeteg politikai, társadalmi és gazdasági kérdés megvilágítását igényelte. Reális elemzést kel­lett adni a közelmúlt történéseiről, hiteles értékelést követelt a jelen, és jogos volt az a várakozás, hogy a kormány fejtse ki elképzeléseit az ország jövőjének alakításáról is. Hangot kaptak az eredmények és a hibák, az országos problémák és a helyi jelentőségű ügyek, az egész társadalmat és az egyes rétegeket érintő gondok. Röviden: az országgyűlés hozzásegí­tette a lakosságot, hogy terveink megvalósítását vizsgálva két nap alatt két és fél évre vissza és legalább ennyivel előre te­kintsen. S tegye ezt úgy, ahogy egyedül érdemes és célravezető, teljes őszinteséggel és a jobbítás szándékával. Vajon nem tartott ettől a „népi ellenőrzéstől” a kormány? A jelek szerint nem, s ennek a miniszterelnök maga adta meg a magyarázatát. „Politikánk ereje többek között éppen abban van, hogy sohasem szépítjük a valóságot — mondotta Lázár György. — Nemcsak az eredményeket tartjuk számon. Kendő­zetlen nyíltsággal szólunk problémáinkról és nehézségeinkről is. Igényeljük, sőt ösztönözzük az okokat feltáró, a tennivaló­kat tisztázó demokratikus vitákat.” A miniszterelnöki expozé és a parlamenti vita — a téma gazdagsága, sokrétűsége és bonyolultsága ellenére is — közel tudta vinni az érdeklődőkhöz a tennivalók sommázatát. „Job­ban és másként kell dolgoznunk, szorosabbra kell zárni sorain­kat, ha el akarjuk érni céljainkat” — így hangzik a lényeg. Részleteiben pedig ez nem más, mint a tartalékok feltárása, a meglevő termelőberendezések jobb kihasználása, nagyobb szervezettség és fejlettebb munkakultúra. De mindez nem való­sulhat meg szélesebb demokrácia, színvonalasabb irányítás nélkül. Ezt a nézetet ma sokan osztják az országban. Mert min­dennél többre becsülik a közös gondolkodásra serkentő poli­tikai légkört és a készséget a folytonos megújulásra. ' T " MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai: Alaksza Tamás (olvasószerkesztő; ,,Öt világrész száz lapjából") Gömöri Endre (nemzetközi politika, rovatvezető) Dr. Oltványi Tamás (nemzetközi politika) Dr. Novobáczky Sándor (belpolitika) Nyárády Gábor (tudomány) Bános Tibor (kultúra) Várkonyi Endre (főmunkatárs, levelezés) Bedecs Éva (nő- és családrovat) Árvay Sándor (ifjúságpolitika, sport) Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Aczél Endre (London) Bochkor Jenő (Berlin) Bokor Pál (Washington) Dr. Dobsa János (Párizs) Fazekas László (Moszkva) Follinus Könyves János (Bonn) Gázon István (Havanna) Horváth Júlia (Moszkva) Kelemen István (Varsó) Király Ernő (Róma) Dr. Király Ferenc (Madrid) Kopreda Dezső (Belgrád) Kovács Bognár Sándor (Moszkva) Magyar Péter (Brüsszel) Dr. Pék Miklós (Szófia) Pietsch Lajos (Tokió) Patak Károly (Kairó) Sarkadi Kovács Ferenc (Peking) Szűcs D. Gábor (Prága) B. Walkó György (Bukarest) E számunk képeit az MTI Fotó és az MTI Külföldi Képszolgálata készítette. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítők­nél és a Posta Központi Hírlap Irodá­nál (KHI Budapest V., József nádor tér 1., 1900) személyesen, vagy postautal­ványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda, Budapest 1900. A lap előfizetési díja egy hó­napra 20,- Ft, negyed évre 60,- Ft, fél évre 120,- Ft, egész évre 240,- Ft. Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg­ Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkeres­kedelmi Vállalat (HD 1389 Budapest Postafiók 149.) Lapunk a következő cí­meken rendelhető meg: ANGLIA: The Danubia Book Company, 58 Chatsworth Road, London NW2 4DD; AUSZTRÁLIA: Cosmos Book And Record Shop, 145 Ackland St. Kildo Vic. 3182; Globe and Co. 694-696 Geor­ge St. Sydney, NSW 2000; AUSZTRIA: LIBRO-DISCO Ungarische Bücher und Schallplatten aus Wien, Domgasse 8, A—1010 Wien; BELGIUM: „Du Mond Entier" S. A. Rue du Midi 162, B—1000 Bruxelles; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda. Rua 7 de Abril, 01000 Sao Paulo; KANADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West Montreal P. Q. H2X 154, Pannónia Books P. O. Box 1017, Postal Station .,B" Toronto, Ont. M5T 2T8; Hungarian Ikka and Travel Service 1234 Granville Street, Vancouver 2, B. C. VGZ IM, DANIA: Hunnia Books and Music, Nor­­rebregade 182 I. tv. Kobenhavn; NSZK: Újváry—Griff Titurelstr. 2, 8000 München 81; Kubon und Sagner 8000 München 34, Postfach 68; Musica Hungarica Romannstr. 4, 8 München 40; FINNOR­SZÁG: Akateeminen Kirjakauppa, Kes­­kuskatu 2, SF 00100 Helsinki 10; FRAN­CIAORSZÁG: Société Balaton 12, Rue de la Grange-Bateliére 75009; HOL­LANDIA: Club Qualiton, Prinsenstraat 26, Amsterdam; IZRAEL: Hadash köl­­csönkönyvtár, Nesz Ciona u. 4, Tel Aviv: Gondos Sándor, Haifa, Herzl 10, Beth Hakranot; NORVÉGIA: A­S Nar­­vesens Litteratur Tjeneste, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo 6; SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. 4142 München­stein; SVÉDORSZÁG: Almqvist and Wiksell Färlag P. O. Box. 62. S.101 20 S­tockholm; USA: Center of Hungarian Literature 4418 16th Avenue Brooklyn, N. Y. 11204. Mr. Sán­dor Püski c/o Corvin 1590 2nd Avenue New York N. Y. 10028. VENEZUELA: Louis Tarcsay, Calle Iglesia ed Villoria Apt. 21, 105. C. 24. Caracas. JUGO­SZLÁVIA: Forum, Vojvode Misica broj 1. 21000 Novi Sad. EGYESÜLT ÁLLA­MOK: Otto’s Import Store 2320 W. Clark Ave. Burbank, CA 91506. Amennyiben a megrendelés a KUL­TÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H—1339 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díj átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H—1850 Budapest), a KULTÚRA 024/7 számú számlájára. _­_________________________

Next