Magyarország, 1989. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1989-07-07 / 27. szám

Forró drót...Forró drót...Forró Eltávozott „Mr. Nyet” Egy „világkiállítás-hajó” terve Angol elsőség a nyelvi táborban Tele a traiskircheni menekülttábor Valószínűleg hálával tartozha­tunk a repülőiskola tanácsno­kának, aki tartva magát „a fel­vételi korhatárra (25 év) vonat­kozó szabályhoz, nem vette fel az annál már néhány héttel idő­sebb fiatalembert. Nem tudjuk, milyen pilóta lett volna Andrej Gromiko, de az bizonyos, hogy a diplomácia története egy nagy egyéniséggel lett volna szegé­nyebb. A most elhunyt Andrej Gro­­mikónál hosszabb ideig a XX. században egyetlen ember sem töltött be diplomáciai kulcsposz­tot. Nem volt senki más a dip­lomácia világában, aki szemé­lyes beszélgetései és benyomá­sai alapján egyszerre lett volna képes találó jellemzést adni két olyan — időben és filozófiában távoleső — amerikai elnökről, mint Franklin Roosevelt és Ro­nald Reagan (tárgyalt 48 év mind a kilenc amerikai elnöké­vel). És olyan államférfi volt, aki egy nagyon kis csoport tag­jaként alapvető szerepet játszott a harmadik világháború fenye­gető veszélyének elhárításában, az 1962. októberi nehéz napok­ban, amikor elmondható volt: „Soha az emberiség történeté­ben ilyen kevesektől ilyen sok nem függött.” Dobrinyin akko­ri washingtoni szovjet nagykö­vettel együtt képviselte Moszk­vát ama tárgyalásokban, ame­­lyeknek végén elhangozhatott az elnöki kijelentés: az Egyesült Államok nem kíván fegyveres erővel Kubára támadni. A nemzetközi diplomácia olyan kiemelkedő művelője volt, akiről leplezetlen elismeréssel szól emlékirataiban Henry Kis­singer, aki egyébként senkinek nem osztogatott jó jegyeket. A párt vezető testületének tagja­ként pedig meghatározó szere­pet töltött be, amikor arról kel­lett dönteni — Csernyenko ha­lála után —, hogy Gorbacsov vagy valaki más kerüljön-e a párt élére. A külügyminiszteri poszttól leköszönve államfő lett, s e tisztéből tavaly ősszel vonult nyugalomba. Vele a XX. század kiemelkedő és meghatározó po­litikusainak egyike távozott. Az 1995-ös világkiállítás „kalá­csából” Felső-Ausztria is szeret­ne magának egy szeletet. Linz­ben például 1995-re meg akar­ják építeni az új Duna Múzeu­mot. Egy „világkiállítás-hajó­ról” is szó van a tervekben: Linz, Bécs és Budapest között járna le s fel, egyszerre szolgál­ván a közlekedést és a fedélze­tén megrendezendő kiállítással a gazdasági és kulturális érde­keket. A traiskircheni menekülttábor tele van. Az idén főleg románok és törökök népesítik be, tavaly még sok volt a magyar és len­gyel is. A harmadik világ orszá­gaiból érkezők aránya a tavalyi 11 százalékról 27-re emelkedett. „Mindenkit, akit nem üldöztek a hazájában, visszaküldünk!” — nyilatkozta Helmut Bernkopf miniszteri tanácsos, az osztrák belügyminisztérium menekült­­ügyi osztályának vezetője. Má­jus végéig 4800 menedékjogké­rést bíráltak el a bécsi minisz­tériumban. Békesi László pénzügyminiszter levélben értesítette az ország­­gyűlés kulturális bizottságát, hogy a Magyar Közlöny 33. szá­mában megjelent a művelődési és pénzügyminisztérium együt­tes rendelete, amely módosította az új Nemzeti Színház felépíté­sét szolgáló adományozás eddigi pénzügyi feltételeit. Mostantól fogva a vállalatok is részt ve­hetnek a közadakozásban. Japán sok tekintetben tör világ­­elsőségre, így például abban is, hogy magáénak mondhassa a világ legmagasabb épületét. Ed­dig Chicagóban a Sears Tower tartja a csúcsot, 443 méterrel. A Takenaka Corporation most Tokióban egy piramis formájú „Sky City”-t tervez felépíteni, nem kevesebb, mint ezer mé­teres magasságba nyúlóan. Latinovits Zoltán harminc esz­tendővel ezelőtt, 1959-ben állt először a filmfelvevőgép elé. A debreceni színház fiatal színésze első filmszerepét Bacsó Pétertől kapta a Gyalog a mennyország című filmben. Hamarosan ezt a filmjét is újra láthatjuk abban a sorozatban, amelyet júliustól, kéthetente a TV 2 programján Latinovits tíz különböző film­szerepéből állítottak össze. III. Rainier herceg, Monaco uralkodója, június 28-án ünne­pelte országlásának 40. évfor­dulóját. A Grimaldi-kastélyba invitálta valamennyi alattvaló­ját, még azokat is, akik csak ad­óparadicsom-volta miatt vá­lasztották a hercegséget „hazá­juknak”. A herceg közölte, hogy szívesen fogad ajándékokat a vendégeitől, de a korábbi virág­vagy gyümölcskosarak helyett most szívesebben lát készpénzt vagy csekket. Leadni a monte­­carlói polgármesteri hivatalban kell... Kisebb fajta közvélemény-kuta­tással is felér — arról a témáról, hogy mely nyelvek népszerűek ma hazánkban —, ha a budai Marczibányi téri művelődési ház által szervezett ifjúsági nyelvi táborok látogatottsága felől ér­deklődünk. Az elmúlt évihez ké­pest 50 százalékkal nőtt a tábo­rok létszáma. Az autóbuszok, amelyek a nyelvoktatókkal együtt a gyerekeket a budai he­gyekbe viszik, naponta mintegy 800 utassal közlekednek. A nyel­vek közül — mint ez várható is volt — az angol vezet, de szoro­san a nyomában van a német. Ezután a francia nyelv iránt ér­deklődő gyerekek következnek. Vannak szülők, akik gyermekü­ket a spanyol nyelvi táborba íratták be, s vannak, akik cse­metéik kedvét az olasz, illetve az orosz nyelv iránt akarják fel­kelteni a nyári táborozás két hetében. A Párizsban megjelenő Jeune Afrique, amely fennállásának 28 éve alatt tucatnyi alkalom­mal közölt — fizetett hirdetés­ként — Nicolae Ceausescut di­csőítő írásokat és vele készített interjúkat, most egy, a „Ceau­­sescu Romániája” címmel ugyancsak a francia fővárosban kiadott könyv ismertetésekor már nem fukarkodik bíráló megjegyzésekkel. „Megalomá­niás diktátorként a Conducator országát csődbe vitte az általá­nos közöny vagy a cinkosság közepette”. A cikk emlékeztet arra, hogy a külvilágban a nem-kommunista baloldal, Fran­ciaországban pedig a ganellisták pártja a hatvanas években „egy kis ország bátor kísérletét” lát­ta Romániában, hogy „a töm­bök uralma alól kikerülhessen és a fejlődés eredeti útját vá­laszthassa.” Viszont: „ma már mindenkinek kinyílt a sze­­me... Július 10—12 között Budapesten összevont értekezletet szervez a művelődési és a külügyminisz­térium a külföldi magyar kul­turális intézetek igazgatói és a magyar külképviseletek kulturá­lis munkatársai részvételével. Az erre az alkalomra hazatérő kultúrdiplomatáink átfogó tájé­koztatást kapnak a hazai bel-, kül- és művészetpolitika idősze­rű kérdéseiről. MAGYARORSZÁG Politikai és társadalmi hetilap Szerkesztőség: Budapest Vili., Gyu­lai P. u. 14. 1069 Telefon: 384-644. Telex: 22 6351 redmo. Postacím: Budapest, Pf. 634. 1396 Szerkeszti: KANYÓ ANDRÁS főszerkesztő, BENEDEK ISTVÁN GÁBOR, HORVÁTH J. JÓZSEF helyettes főszerkesztők Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Budapest Vili., Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 362-399, 384-300 Felelős kiadó: WAGNER FERENC vezérigazgató 89.2310/27-66-22 Zrínyi Nyomda, Budapest F. v.: GRASSELLY ISTVÁN vezérigazgató Index: 25 606 HU ISSN 0464-4956 A szerkesztőség belső munkatársai: Veres Mária (olvasószerkesztő) Dr. Oltványi Tamás (nemzetközi politika, rovatvezető-hel­yettes) Árvay Sándor (nemzetközi politika) Nyárády Gábor (tudomány, rov. vez.) Bános Tibor (kultúra, rovatvezető) Juhani Nagy János (főmunkatárs, „Öt világrész száz lapjából") Bedecs Éva (főmunkatárs, belpolitika) Biicher Iván (munkatárs, belpolitika) Almási B. Csaba (munkatárs, bel­politika) Dr. Kocsis Ferencné (archívumvezető) Lapunk külföldi munkatársai, a Ma­gyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Baracs Dénes (Brüsszel), Dorogmán László (Berlin), Erdész Jenő (Új- Delhi), Eszes Tibor (Kairó), Éliás Béla (Peking), Flesch István (Bonn), Heltai András (Washington), Köves Tibor (London), Láng Judit (Prága), László Balázs (Párizs), Magyar Péter (Római), Márkus Gyula (Belgrád), Meruk József (Madrid), Nagy Károly (Szófia), Oltványi Ottó (Bukarest), Simó Endre (Buenos Aires), Szántó András (Moszkva), Takács Zoltán (Havanna), dr. Trom András (Tokió), Zsebes Zsolt (Varsó). E számunk képeit az MTI Fotó, az MTI képszolgálata, valamint Bán­halmi János (1. oldal), Erdei Ka­talin (6. oldal), Almási László (31. oldal) készítették. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető bármely hírlapkézbesítő Posta­­hivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlap­­előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel u. 10/A 1900 —, közvetlenül vagy posta­­utalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96 162 pénzforgalmi jel­zőszámra. Postacím: HELIR Budapest 1900. A lap előfizetési díja egy hónapra 26,- Ft negyed évre 78,- Ft, fél évre 156,- Ft, egész évre 312,- Ft. Postafiók 149.). Lapunk megrendelhető: ANGLIA: Hungarian Book Agency, Mrs. Klara Adams, 87 Sewardstone Road London, E2 9HN; AUSZTRÁLIA: J. and E. Forbat, 108 Chapel St. Windsor, Vic. 3181; AUSZTRIA: Glo­bus Vetrieb Ausländische Zeitschrif­ten Hochstädt Platz 3. 1206 Wien; BELGIUM: „Du Monde Entier" S. A. Rue du Midi 162, B-1000 Bruxelles; BRAZÍLIA: Livraria, D. Landy Ltda, Rua­l de Abril, 01000 Sao Paolo; KANADA: Pannónia Books P. O. Box 1017, Postal Station „B" To­ronto, Ont. M5T 2T8, Hungarian Ikka and Travel Service 1234 Granville Street, Vancouver 2, B. C. V62 IMA; DÁNIA, Jul. Gjellerups Booksellers Aps. 87-89, Spelvgrade DK-1307 Kobenhaven NSZK, Ursula Újváry Titurelstr. 2, 8000 München 81, Kuban und Sagner 8000 München 34, Postafach 68, Musica Hun­­garica Romannstr. 4, 8 München 40; FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakaup­­pa, Keskuskatu 2, SF 00100 Helsinki 13; FRANCIAORSZÁG: Société Balaton 12, Rue de la Grange-Baltiére 75009; HOL­LANDIA: Faxon Europe POB 197. 1000 AD Amsterdam; IZRAEL: Hadash köl­­csönkönyvtár, Nesz Ciona u. 4., Tel- Aviv: Gondos Sándor, Haifa, Herzl 10, Beth Hakranot; NORVÉGIA: A/S Nor­­vesens Litteratur Treneste, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo 6, SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. 4142 München­stein, SVÉDORSZÁG: Esselte Tid­skriftscentralen Subscription Services, P. O. Box 638, S-101 28 Stockholm, Sweden Phone 23 79 90, telex 12430 Almqwik S, USA: Center of Hung­arian Literature 4418 16th Ave­nue Brooklyn, N. Y. 11204; Mr. Sán­dor Püski c/o Corvin 251E. 82; Street New York N. Y. 10028; Otto’s Import Store 2320 W. Clark Ave. Burbank CA 91506; JUGOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Misica broj 1. 21000 Novi Sad. Amennyiben a megrendelés a KUL­TÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (HD 1339 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díj átutalható a Ma­gyar Nemzeti Bankhoz (H-1850 Bu­dapest), a KULTÚRA 024/7 számú számlájára.

Next