Magyarország, 1905. március (12. évfolyam, 55-81. szám)
1905-03-28 / 78. szám
Budapest, 1905. kedd, márczius 28. MAGYARORSZÁG terveket a mérnöki hivatal. A megnagyobbitás 102.000 koronába kerül, amelyben az ambuláns beteg gyermekek részére tervezett külön kórterem költsége is benne van. A várbeli Fortuna-köz megszélesítése. A pénzügyminiszter régebben fölkérte a székesfőváros hatóságát, hogy a budavári Fortuna-közt szélesíttetné meg nyolczélnyire. A főváros hatósága ezt csak abban az esetben hajlandó keresztülvinni, ha a rendezéssel járó költségeket az államkincstár vállalja magára. A pénzügyminiszter a ma érkezett leiratában értesíti a főváros hatóságát, hogy a kiadásokat a saját tárczája terhére veszi át, így a főváros most már haladéktalanul keresztülviteti a Fortuna-köz megszélesítését. Árlejtés mázoló munkákra. A tanács a székesfőváros IX. kerületeiben levő sétatereken, a Városligetben és a Népligetben szükséges mázolómunkák teljesítésére nyilvános árlejtést hirdet. Az ajánlatokat április hónap 14-éig lehet benyújtani a Központi városházán levő középítési ügyosztályhoz. Az ajánlatok a munkálatoknak egy, vagy három éven át való teljesítésére szólhatnak. SZÍNHÁZ, művészet. — (Nemo.) Zichy Géza gróf egy előjátékból és három felvonásból álló dalműve lesz az Operaház legközelebbi újdonsága. A bemutató előadást e hó 30-án, csütörtökön tartják meg. A dalmű főszerepeit: Vasquezné (Zrínyi Ilona), V. Krammer (Badinyi Klára), Szoyer (Laczkó), Takáts (II. Rákóczi Ferencz), Arányi (Nemo), Szendrői (Jussul bég), Beck (Bercsényi Miklós) és Gábor (Desalleurs marquis) éneklik. A szöveg tartalma rövid kivonatban a következő: Egy magyar nemes fiával együtt, aki nagytehetségű zenész, fogságba kerül, itt hitet, nevet cserél (Jussuf bég) s kényszeríteni akarja fiát is, hogy renegát legyen. A szorongatott ifjú Zrínyi Ilonához menekül, akinek fiához irt búcsúlevelével Magyarországba szökik vissza. (Előjáték.) Az ifjú hosszas bolyonfgás után Kistapolcsányba kerül II. Rákóczi Ferencz udvarába. A fejedelem kinevezi udvari zenészének s mivel az ifjú meggyalázott ősi nevét eltagadja s azt mondja, hogy neve nincs, a fejedelem elnevezi „Nemo"-nak. (Első felvonás.) A fejedelem udvarában a névtelen zenész beleszeret a fejedelemiaszony udvarhölgyébe, Badinyi Klárába, ki viszonozza szerelmét. Klára iránt Desalleurs marquis, franczia követ is szerelemre gyűl s ez alattomos módon, bosszúból kiviszi azt, hogy Nemot a fejedelem kiutasítja udvarából. (Második felvonás.) Nemo szerzetes lesz. A szerencsétlen trencséni ütközet után Laczkó hírül hozza neki, hogy a fejedelem veszélyben van, vasas németek törtek rá. Nemo megmenti a fejedelmet, de védelmében halálos sebet kap. Halálos ágyán ártatlansága kiderül s a fejedelem karjaiban hal meg. (Harmadik felvonás.) — (József Ágost főherczeg a Népszínházban.) József Ágost főherczeg ma délelőtt értesítette a Népszínház igazgatóságát, hogy megtekinti a „Mikádó“ ma esti előadását. — (Müvészestély.) A Lipótvárosi Kaszinó müvészestélye, melyet ma este megismételnek, minden tekintetben megfelelt a felcsigázott várakozásnak. A kaszinó rendező bizottsága ezúttal eltért a szokásos koncertelőadásoktól, nem hozatott ide drága pénzen külföldi művésznagyságokat, hanem tisztán hazai erőkkel rendezte azt az élvezetes estét, amely nagyszámú műértő közönséget vonzott a klub elegáns helyiségébe. Az előadások az erre a czélra felállított s a terem egész szélességét elfoglaló színpadon folytak le. Kezdték Octave Mirbeau pompás szatírájával, „A tolvaj"-jal, melyet Rajna Ferencz fordított magyarra. Remek kis erkölcsi korrajz, amelynek újszerű tendencziáját a mesterművészek teljes készségével domborították ki Hegedűs Gyula és Fenyvesi Emil, továbbá a komornyik kis szerepében : Tollagi Adolf. A közönség nagy érdeklődéssel hallgatta a kis darabot, sokat mulatott a nagyúri allűrökkel dolgozó monoklis betörőnek bölcseleti fejtegetésein, fejtetőre állított okoskodásán, amelyek végül a meglopottat a tolvaj barátjává teszik sokat tapsolt kitűnő játékukért Hegedűsnek, és Fenyvesinek. Mirbeau darabját Wormser André zenés némajátéka, Az ideál követte. Ama nagy siker után, melyet a talentumos franczia komponista a Tékozló fiú czímű pantomimjával annak idején a Népszínházban aratott, érthető volt érdeklődésünk az új némajáték iránt. Nos, Wormser mester ebben az új művében is annak a finom érzékű, a zenei illusztrálás művészetében teljesen tájékozott muzsikusnak bizonyult, amilyennek őt az Enfant prodigue-ja révén ismerjük. Egy festő műtermének barátságos vízbetűjében játszódik le a páros jelenet. A festő szerepét Báthonyi Ákos, Evelinét pedig Paulay Erzsiké alakította a közönség osztatlan tetszése mellett. Az estélyt Offenbach egyfelvonásos operettjének, Az elizondói lánynyal fejezték be. Egyike ez azoknak a bájos zenéjű egyfelvonásos operetteknek, amelyeket Offenbach annak idején saját színháza számára írt. A virágzó melódiák egész bokrétáját nyújtja a hallgatónak a zseniális mester. Szinte örvendezve hallgattuk ezeket a minden eztezoma nélkül való kedves dallamokat, a csengő-bongó hangszerelést és a zenei humornak bájos megnyilatkozását A Manuelita szerepére K. Kopácsy Juliskát hívta meg a rendezőség. Szívesen láttuk közreműködni az egykoron annyira ünnepelt művésznőt s az est közönsége is meleg ünnepléssel bizonyította örömét a viszontlátás fölött. Persze az ilyen szerepekből, amilyen a Manuelita, már rég kinőtt e tőlünk elpártolt énekesnő s máskülönben is meglátszik egész alakításán, meghallatszik énekén, hogy a színpadtól már hosszabb ideig távol tartja magát. de azért sok kedves vonással ruházta fel szerepét s a sokat tapasztalt művésznő rutinjával énekelte dalait. A Miguel szerepét Gábor József énekelte igen csinosan és ízléssel, míg a Vertigo szerepében Hegedűs Ferencz brillíroztatta pompás humorát. A rendezés munkáját Vidor Dezső végezte, míg a némajáték betanítása a Guerra Miklós ügyességét dicséri. Mindkét darabban az Opera zenekara szolgáltatta a zenekíséretet Kerner István vezetése alatt. Ugyancsak ez a zenekar játszotta el bevezetésül a Figaro lakodalmának nyitányát is. • (Az Ex lex és a gyermekek.) Jövő vasárnap, április 2-án délután az „Ex lex“ ismét rendes helyárakkal kerül színre, de ezúttal azzal a kedvezménynyel, hogy két váltott jegy után mindenki egy gyermeket vihet magával s a gyermekért nem kell belépődíjat fizetnie. A délutáni előadásra jegy elővételi díj nélkül egész héten kapható a színház pénztáránál és a Bárd-féle jegyirodákban. (Az oroszok „Vecsey Ferije.“) Londonból irják nekünk, hogy ott ez idő szerint óriási feltűnést kelt fenomenális hegedűjátékával a 12 éves Mischa Elman, aknek a képességeit laikus és műértő egyaránt csodálja. Ez a muszka csoda-gyerek, aki már eddig is bámulatba ejtette korhoz képest meglepően érett művészetével a külföldet, Csajkovszkij koncertjét játszotta a múlt napokban az angol fővárosban, olyan lelkesedést keltve virtuóz játékával, amilyent alig tapasztaltak még a londoni symphonie-koncertek estélyein. A híres Wilhelmi tanár és az összes lapok zenebírálói a művészszobába rohantak a harmadik tétel után és nem győzték dicsérni a fiúcska eminens kvalitásait. Tavaly Vecsey Feri volt, az idén meg Elman lesz a szezon szenzácziója. Nagy pártfogót talált a kis művész lady Palmerben, a Londonban élő amerikai milliomosnőben, aki fényes estélyt rendezett az Erard-teremben Elman tiszteletére, amelyen megjelent az orosz nagyköveten kívül London arisztokrácziájának szinejava és az ottani művészvilág créme-je. Érdekes, hogy a kis Mischa Elman-t is Grosz Sándor, tehát ugyanaz az impresszárió vezeti be a világba, aki Vecsey Ferinek volt két éven át koncertigazgatója s nem érdektelen azt is tudni, hogy mind a két gyerek kiképeztetését magyar művész irányította: Vécseyét Hubay Jenő, Elmanét pedig Auer Lipót, a Szent-Péterváron élő magyar hegedűművész. Elman tegnap a Figaro meghívására Párisban mutatta be művészetét, ahol ápril 1-én első nagy hangversenyét rendezi. (Országos Színművészeti Akadémia.) Szép ünnepség keretében és nagy számú, előkelő közönségjelenlétében osztotta ki Váradi Antal dr. igazgató az Országos Színművészeti Akadémia végzett növendékeinek a diplomákat. Az ünnepélyen ott voltak : Berzeviczy Albert kultuszminiszter, K. Lippich Elek min. osztálytanácsos, a művészeti osztály vezetője stb. és az akdémia tanári kara Váradi Antal dr. igazgatóval az élén. Váradi Antal dr. szép szavakba mondott búcsúzót a távozó növendékeknek, akiknek részéről Gedő Gusztáv köszönte meg az akadémia tanári karának azt az odaadó fáradozást és szülői szeretetet, melyet három éven át irányukban tanusított. Az ünnepély végén, amikor a növendékek könyektől csillogó szemekkel a diplomákat a kezükben tartották, a színpadon egy gyönyörű csoportképben lefényképezték őket. A diplomát kapott növendékek névsora a következő: Aczél Ilona (kitűnő), Báthory Mária, Brádi Bochniczek Margit, Füzi István, Fráter Gizella, Gergely Gnalik Emma, Gedő-Goggenberger Gusztáv (kitűnő), Madarász Márton, Kováts Margit, Schilling Viktória, Szabados Paula, Hajdú József (kitűnő), Thuránszky Luczián és Varga Margit. Közülök Hajdú Józsefet a Nemzeti Színház, Báthorfy Máriát a Kolozsvári Nemzeti Színház szerződtette. (A tavaszi nemzetközi kiállítás.) A Képzőművészeti Társulat nemzetközi tavaszi kiállítását a sajtó képviselőinek 7-ikén mutatják be és hivatalosan 8-ikán délután nyitják meg; a megnyitás napján a belépődíj két korona, azonban a társulati tagok tagsági jegyeiket használhatják. Április kilenczedikétől a kiállítás naponta kilencz órától délután négyig van nyitva s a belépődíj egy korona, vasárnap és ünnepnap délután 40 fillér. A kiállítás tartama alatt a rendes Csütörtöki hangversenyeket megtartják. (Történelmi hangverseny.) A m. kir. zeneakadémia olvasóköre tegnap délelőtt folytatta a történelmi hangversenyek sorozatát. A 19-ik század romantikusainak néhány ritkábban hallható művét mutatták be a zeneakadémia növendékei. Grieg „Holberg suite“-jét Lendvai Ervin, Csajkovszky „Természet és szerelem“ czímű kantátéját Molnár Károly dirigálta nagy gonddal. A többi közreműködő közül felemlítjük elismeréssel: Sándor Erzsit, Schmotzer Irént, Butta Ilonát, Steinitz Elzát és Tóth Gézát. Győry Margitot külön dicsérjük meg azért, hogy olyan szépen, poetikusan fordította magyarra az előadott dalokat. (Színigazgatói engedélyek.) A belügyminisztertől a következő színigazgatók nyertek előadási engedélyt magyar nyelvű színi előadásra 1906. évi virágvasárnapig terjedő időre: Balla Kálmán a miskolczi színi kerület kötelékébe tartozó helyeken és pedig Miskolcz, Eger, Ungvár és Losoncz városokban. Krémer Sándor a szatmári színi kerület kötelékébe tartozó helyeken és pedig Bártfafürdőn, továbbá Szatmár, Eperjes, Beregszász, Nagykároly és Kisvárda városokban. Zilahi Gyula 1905. évi szeptember végéig Aradon, 1905. évi október 1-től Debreczenben. Somogyi Károly Nagyvárad és Gyula városokban. Polgár Károly a délmagyarországi színi kerület kötelékébe tartozó helyeken és pedig: Herkulesfürdőn, továbbá Zenta, Lugos, Nagybecskerek, Zombor, Nagykikinda, Módos és Nagyszentmiklós városokban. Makó Lajos 1905. évi szeptember végéig Debreczen, Nyíregyháza és Máramarossziget városokban, 1905. évi október 1-től Szegeden. Krecsányi Ignácz Temesvárott. Kövessy Albert 1905. évi szeptember hó végéig a kecskeméti színi kerület kötelékébe tartozó helyeken, és pedig Kecskemét, Újvidék és Nagykanizsa városokban, 1905. évi október 1-től pedig Pécsett. Farkas Forth Ferencz dr. az északmagyarországi színi kerület kötelékébe tartozó helyeken és pedig Lőcse, Igló, Késmárk, Szepesváralja, Krompach, Selmeczbánya, Liptószentmiklós, Rózsahegy, Turóczszentmárton, Zsolna, Szliács és Zólyom városokban. Mezei Kálmán a beszterczebánya-munkácsi szini kerület kötelékébe tartozó helyeken és pedig Beszterczebánya, Munkács, Zólyombrezó, Rozsnyó, Rimaszombat, Salgótarján, Trencsén, Léva, Hatvan és Gyöngyös városokban. Komjáthy János Kassa, Sátoraljaújhely és Brassó városokban. — (Magyarok a párisi szalonokban.) A nemsokára megnyíló párisi nagy szalonok iránt az idén kétszeres érdeklődéssel viseltetünk mi, magyarok, mert a magyar állam áldozatkészségéből a magyar művészek nagyobb számmal fognak szerepelni a szalonok kiállításain. Amint Párisból írják nekünk, a magyar művészek küldeménye már megérkezett és a két nagy szalon zsűrije ítélkezett is felettük. A magyar képek gyűjteménye, amelyet majd elszórtan fognak kiállítani a szalonokban, nem pedig kollektíve, amint azt a közoktatásügyi kormány szerette volna, különben meglehetős gyenge, úgy hogy a küldött képek közül sokat visszautasítottak. A „Société des Artistes francais“ szalonjában igen kiváló alkotásokkal fognak szerepelni Robert- Fleuxy, Humbert, Bouguereau, Harpiguies, ezek 1*1