Magyarország, 1919. október (26. évfolyam, 116-141. szám)

1919-10-09 / 122. szám

Budapest, 1919 csütörtök, október 9. SSAGYALORSZÁG .— A balti német csapatok nem akarnak ii­anulni. Mittennből jelentik: A Kurlandban levő német csapatok tegnap kiáltványt bo­csátottak ki, amely szerint lelkiismeretük pa­rancsára a kormány rendeletével szemben továbbra is kitartanak a bolsevista fronton, a haza határait megvédjék attól a kimond­­h­atlan nyomorúságtól, amit a bolsevista hordáknak betörése jelentene a német népre. Ehhez a Wolff-ügynökség a következő­­meg­jegyzést fűzi: A balti szabad csapatnak ezt a kiáltványát még a kormánynak nyilatkozata és a birodalmi hadügyminiszternek a balti tar­tományok kiürítésére vonatkozó utolsó döntő parancsa előtt bocsátották ki. Meg kell még várni, várjon a lőszerszállításnak, élelmezés­nek és zsoldfizetésnek teljes megszüntetése nem fogja-e megváltoztatni a német csapatok felfogását. Ha még északkeletről bolseviki veszedelem fenyegeti Németországot, akkor a birodalom határain kell kivédeni és nem idegen földön. De még a bolseviki csapatok feltartóztatásánál is nagyobb kötelesség a blokád megakadályozása és ez a blokád halá­los biztonsággal bekövetkezik, ha a német szabadcsapatok a kormány parancsának nem engedelmeskednek. A Temps értesülése sze­rint a szövetségesek legfelsőbb tanácsa meg­bízta Foch marsallt, küldjön újabb jegyzéket Németországnak a balti tartományok kiürí­tése dolgában, mert Németország válasza nem elégíti ki az antantot.­­— A Laiulerbank francia kézben. Bécsből jelentik, hogy Rotter, a bécsi Landerbank ve­zérigazgatója néhány nap előtt Párisba uta­zott, hogy ott tárgyalásokat folytasson egy konzorciummal, amely a Lünderbankot egé­szen átvenné. A konzorcium élén a Societé Generale áll. A tárgyalások kedvező eredmény­nyel való befejezése nemsokára megtörténik. A Landerbank Német-Ausztriának egyik leg­nagyobb pénzintézete és Parisban is van fiókja. Nemrégiben még arról volt szó, hogy az inté­zet párisi fiókját alakítják át önálló intézetté, ezt a tervet azonban elejtették és most arról tárgyalnak, hogy nemcsak a fiókot, de a bécsi főintézetet is franciák vegyék át.­­ Nemdohányzók kerestetnek. Ma kezdték el a trafikáruk elosztásának új rendje szerint a dohányjegyek szétosztását, de már napok óta iz­gatott szaladgálás észlelhető a dohányosok között, hogy felhajtsák a főváros 18 éven felüli nem­dohányzóit, akik a számukra kiutalt dohányjegyet hajlandók volnának nekik átengedni. Igen jelen­tékeny ugyanis ama szivaros emberek száma, akik­nek a valóban nem éppen bőkezűen kontingentált mennyiség félfogukra sem elég és ezek nagyobb, sőt egészen tetemes áldozatoktól sem riadnak vissza, hogy nemdohányos társaik trabikóiból is ők eregessék a bodor füstkarikákat. Akad olyan gentleman, vagy pesti nyelven „pali", aki szíves­ségből engedi, át jegyét, van, aki beéri jegye elle­nében egy szép ajándéktárggyal, de ahogy mi a jó pestieket ismerjük, ebből rövidesen virágzó üzletük lesz a szerencsés ne­pdohányosoknak. A dühös pipások nyomozó körútjukon benyitnak minden olyan helyre, ahol két részre osztják az emberiséget: dohányzókra és nemdohányzókra. Nincs kizárva, hogy­ a közeli napokban már apró­hirdetéseket is fogunk olvasni ezzel a címmel: „Nemdohányzók kerestetnek." Már megkezdődött a nagy licitáció: először, másodszor, senki többet! De a pesti antinikotinisták nem nagyon tolakod­nak, jól tudják ők, hogy a jó finom dohány­jegyükért sok mindent kaphatnak, nemcsak pénzt, hanem cukrot, lisztet és zsírt is. Sőt a raffinált emberek városában, Pesten, akadnak olyan el­szánt nemdohányosok is, akik egyenesen „városra lovagolnak". Mit lehet tudni? Ha a történelem följegyzett olyan esetet, amikor egy országot kí­náltak: egy lóért, miért ne akadhatna olyan szen­vedélyes és bősz dohányzó, aki­ a dohányjegyért 4p—szenef­udai? — Parkett. Parkett . . . ah, mire gondoltunk, mily ábrándokba'hulltunk, midőn a fricsén festett táncosnő vagy hajlékony gavallérja kiejtette ezt a szót! Parkért... és föléledt bennünk ifjúságunk éjjeleinek minden emléke. A Casino de Paris, a Bar, a lenge nők, a frakkban tovaszárnyaló prof, feviszionáliis táncosok, a hűtött pezsgők, a függö­nyök rejteke mögött mulató társaságok, leányok, akik szomorú szívvel osztják üzleti kacajukat, bankfink, akik tegnap sikkasztottak, vagy holnap­­ jutnak idáig, unott képű grófi cseme­ék, akik mo­nokli nélkül nem tudják elképzelni az életet, jo­­­­gászgyerekek, akik titkon szerelmesek valamennyi táncosnőbe, pincérek, akik behunyt szemmel meg­ismerik a vendéget, s ammgasztok, kik hajnali szundikálásukat nem teszik függővé a cigány mu­zsikájától, forró, mámoros levegő, olcsó izgalom és talmi gyönyörűség, ez volt a parkett. Ma megint sokszor emlegetik a parke­tok De nem bí­­borajku hölgyek és gáláns fiatalurak, hanem gon­doktól ráncos homlokú családapák és előrelátó háziasszonyok. Parkettről beszélnek, amely fából van és amellyel fűteni lehet. Kinek kell ma a fé­nyesre csiszolt fakockán let­olt tánc, kinek van még pénze, hogy előkelő kézmozdulattal végig­­gurítsa egykori álmainak helyén, a parketten, ki­nek olyan nyugodt az élete, hogy biztos kézzel vághatná a sarokba az üres pezsgőspoharakat? Óh, parko­t, hűtlen ifjúságunk, mivé lettél?! (h. c.) — Wisonnak nincsenek figymántu­saai. Washingtonból jelentik: Schweinitz dr.-nak, a híres szemorvosnak és Drrcam dr. idegor­vosnak Wilsonhoz törlésű­ meghívása azt az aggodalmat keltette, hogy az elnöknek agy­baja van, mert az agy megbetegedései gyak­ran vannak összeköttetés­ben a „szem kóros­­jelenségeivel. A szakorvosok kijelentik ezzel az aggodalommal szemben, hogy Wilsonnál semmiféle jele sincs az agy szervi megbetege­désének. (MTI­) — Az ifj N­ah­t-Ausztria. A st.-germaini­­ békeszerződés aláírása után az osztrák statisztikai központi bizottság összeállította, hogy a nyugat­­magyarországi területek hozzászámításával, de a karintiai területek nélkül, amelyeknek hovatarto­­zandóságáról népszavazás fog dönteni, mekkora­ lesz az új Német-A­uszria területe. Ez összeállítás szerint Német-Ausztria területe 81.870 négyszög­­kilométert ölel fel 261 kerülettel és 418­1 községgel. “Ezen a területen az 1910 december 31-i népszám­lálás szerint 6,570.153 lélek lakott, ebből 5,959.667 német, illetve német anyanyelvű. Ha a karintiai népszavazás az­ osztrákok javára dőlne el, akkor az új Német-Ausztria területe 83.948, négyszög­­kilométerre emelkednék 268 kerülettel, 4256 köz­séggel, 6,700.743 lakossal, amelyből 6.032.787 a német. Ezzel szemben Német-Ausztria területe az államterületről 1913 novemberében hozott törvény szerint 117.785 négyszögkilométer lett volna 396 kerülettel és 7792 községgel, 10.152.978 lakossal, amelyek közül 9.161.640 a német. A st.-germaini békekötés szerint az osztrákok ebből is 38.180 négyszög­kilom­étert elvesztettek. Ezen a területen 3,797.338 lélek lakik. Ebből a területből 26.497 négyszögkilométert, amelyen 3,288.300 lélek lakik, a cseh-tót köztársasághoz csatoltak. Eb­ből a la­kosságból 3,071.432 német. A többi terület Olasz­országnak és Jugoszláviának jutott. Nyugat­­magyarországból 5230 négyszögkilométert köve­teltek az osztrákok. Ezen a területen öt vá­ros, 379 község van, 481.245 lakossal, amely­ből 310.434 ném­et, 102.387 magyar, 54.700 horvát anyanyelvű. Német-Ausztria ebből 4343 négyszög­­kilométert kap 3 várossal (Sopron, Vasvár és Ruszt ), 345 községgel. E terület lélekszáma 345.073,­­ amelyből 245.714 német, 44.182 magyar és 49.969 horvát anyanyelvű. — Orosz agitátorok szítják az amerikai­­­ósztrájkot. Washingtonból jelentik. A kormány­­ megbízottai, akik érintkezésben vannak a­­ sztrájkoló acélgyári munkásokkal, kijelentet­t­­ék, hogy kétségtelen­ bizonyítékaik szerint a­­ sztrájkot az orosz szovjet kormány támogatta.­­ Több orosz agitátort, akik arra izgatták a munkásokat, hogy általános sztrájkkal kény­szerítsék a kormányt a moszkvai kormány el­ismerésére és Oroszország blokádjának­­meg­­letartóztattak .QiXl). — A minisztériumok politikai betörője. A ka­rdorregén­yek diplomáciai akta-lopá­saiba, dant­asz­tik­us bonyodalmaira emlékeztet az a titokzatos ügy, melyben a rendőrség na­pok óta folytatja a vizsgálatot. A­­hadügymi­nisztérium csoportvezető elnöki osztályában ugyanis szeptember 30-án reggel elfogtak egy Kókay J. József nevű 19 éves egyetemi hall­gatót, aki JAk-n a titkon iratok szekrényéből válogatta ki a számára fontos okmányokat. Kókayt át­kísérték a rendőrfőkapitányságra, megmotozták és egy egész csomó politikai magánlevelet talátak nála. A rendőrségi nyo­mozás megállapította, hogy a fiatalember­­nemcsak a belügyminisztéruum­ba tört be,­se nem járt a miniszterelnökségen és a hadü­g­y­minisztériumban is ess mindkét hivatalba.­ Íróasztalokat feszített fel. Kókay Bécsből­­ késett. Budapestre és munkája után ismét vissza akart térni az osztrák­­fővárosba,a hol betörései eredményeiről beszámoljon megbí­zóinak. A nagy titokzatossággal kezelt ír többi részleteit még nem sikerült a rendőrség­nek megállapítania. A fiatal politikai betörős­t hétfőn, délben akarták átszállítani­ az ügyész­­­­ség­ Markó­ utcai fogházába. Az előkészületek­­ közben Kókay megszökött a főkapitánys­ág épületéből és most mindenfelé detektívek ke­resik, hogy újra elfogják s világosságot derű­senek az egyre titokzatosabbá váló ügyben. — Szomorú francia statisztika, Pá­risból je­lentik: Hivatalos statisztika szerint a születések száma Franciaországban 1918-ban 55.700-at vet nagyobb az 1917. évinél, a halálesetek száma pedig­­ 175.090-rel volt n­­ggyobb. A halálozások száma : 1918-ban 389.500-al haladta meg a születésik száz­át. A házasságok száma 29.030-rel több az 1917. évi házasságokénál, az elválásoké pedig 2500-al. A Temps megjegyzi, hogy ezek a számok még szomorúbbak az előző év statisztikájánál. Az 1918. évben 200.000-nél több ember halt meg Franciaországban Spanyolbe­rg­ségben. (M. T. Itt­a Sixtus herceg mesalliánata. Parisból jelentik, hogy Si­rius bourbon-pármai herceg, Zita volt királyné ,bátyja megnősül- Szive vá­lasztottja egy egyszerű polgárleány: Roche .. foucc­usre Hedvig kisasszony, akivel­ a napok­ban tartotta eljegyzését. Sixtus herceg, aki a francia hadseregben szolgált, volt­ az, akihez Károly ex­király annak idején ismeretes szen­zációs levelét írta, amelyben elismerte, hogy Elzász-Lotharingiát jogosan követelik a franciák. — Újra tárgyalják a polnai rastáns gyilkos­ságot. Prágából jelentik: Hilsner Lipót, akit 18 esztendővel ezelőtt a csehországi Palóéban rituális gyilkosság miatt életfogytiglani fegyházra ítéltek, és aki a csehországi amnesztia révén kiszabadult, most pernyítást akar kérni, mert ártatlannak vallja magát Hilsner, aki ezideig Bécsben tartózkodott, de onnan mint idegenrel távoznia kellett, Prágába érkezett, hogy Massaryk elnöktől engedélyt kérjen­­perének újra való fölvételére. Érdekes, hogy Massaryk Hilsner perének tárgyalása idején a ri­tuális gyilkosság ellen harcait, m­íg Baxa dr, Prága mostani polgármestere fanatikusan agitált Hilsner bűnössége mellett. — Tűzoltás gázmaszkkal. Novák Ferenc műszaki vállalkozó lakásában a kommuniz­mus alatt „proletárokat" helyeztek el. Most, hogy ezek onnan kikölt­özködtek, a lakást ki­takarították és a poloskairtáshoz formalint és kéngázt használtak. Mikor azután az ablako­kat kinyitották, a lakásban erős léghuzam keletkezett és a gáz a diffundálás következté­ben meggyulladt s a lakásban tűz keletkezett. Hamarosan értesít­ették a mentőket és a tűz­oltókat is, akik az erős gáz miatt nem tudták a lakást megközelíteni s ezért kénytelenek voltak gázmaszkot használni. A mentők az egész családot, Novák Ferenc 38 éves műszaki vállalkozót, feleségét, Ilona nevű tizenkétéves leányát, Géza (nyolcéves), Antal (hatéves) és Lajos (négyéves) nevű fiait eszméletlen­ álla­potban találták. Sikerült őket csakhamar ma­gukhoz téríteni s az ijedtségen kívül nem is történt semmi komolyabb bajuk. A tüzet­­­­sikerült a tűzoltóknak hamarosan eloltani, úgy hogy a lakásban nagyobb kár nem. ked­dctivezett. 7

Next