Magyarország, 1919. október (26. évfolyam, 116-141. szám)

1919-10-09 / 122. szám

—Ú­J M­AGYARORSZÁG Budapest, 1919 csütörtök­, október 9. 6 z Amerika nem fntétez az új államoknak. Londonból jelentik: Newyork egyik legelőn­­­kelőbb bankárja, aki érdeklődött Londonban, Parisban és Brüsszelben Európa pénzügyi kilátásairól, a következő nyilatkozatot tette a Morning Poist tudósítójának, az amerikai pénz­világtól remélhető kölcsönök­ről és hite­­­­lekről. — Az új államok és a Balin-államok is igen kicsiny hitelre számíthatnak és ezt a jó keveset is csak magánosoktól kaphatják meg :­­Amerikában. Az amerikai kongresszus hallani sem akar róla, hogy az Egyesült­ Államok kormánya legyen egész Európa bankárja.­­ Amikor a penziótulajdonosnő kommunista lesz, Korányi Zoltán, a Dunapalota titkára és Sommer Béla vendéglős kibérelték az Erzsébet-tér 5. szém­ alat levő Modern-penziót özv. Hegedűs , Adolfnétól ötvenezer koronáért. A bérlők nagy­­mennyiségű zsírt, lisztet, pezsgőkészletet és egyéb élelmiszert, valamint egy vagigon tüzelőanyagot he­lyeztek el a penzióban. Amikor a proletárdiktatúra kitört, Hegedüsné egyszerre csak bősz kommunis­tának csapott fel és egyre-másra feljelentéseket küldött a szovjet hatóságokna­k a bérlők ellen. Min­­denképen vissza szerette volna szerezni bérbe adott penzióját, amelyet a tanácskormány kommunizált, és hogy célját elérhesse, feljelentéseiben kommu­nista voltát igyekezett bizonyítani. „Én eddig is úgy neveltem a fiamat, hogy az, noha csak tizen­három éves, de máris a szocialista kulturegyesület al­elnöke. A penzió jövedelmét nem úgy fogom ke­zelni, mint a bérlők, hanem híven be fogom szol­gáltatni a tanácskormány termelő céljaira. Az al­kalmazottakat is a tanácskormány szigorúan igaz­ságot akaró intencióira oktatom." írta feljelenté­seiben. A szovjet kormány szíve persze meglágyult, nyomban elcsapta a bérlőket és a penziót Hege­­dű­snének adta vissza. Amikor penzióját már vissza i­s kapta, akkor úja­bb feljelentést adott be Sommer­­és Korányi ellen, hogy lopnak. (Tudniillik­ elvitték saját élelmiszereiket a penzióból.) Erre a feljelen­tésre a vörös őrség Sommert és Korányit el akarta fogni, d­e Sommert nem találták, helyette feleségét, aki francia nő, hozta fel Siófokról két vörösőr Pestre, Korányit pedig Balatonlellén fogták el és hozták fel a fővárosba. Három napig kínozták őket­­a vörös őrség főparancsnokságán. Most, hogy el­múlt a diktatúra, Sommer és Korányi feljelentést­­ adtak be a főkapitányságon sikkasztás, csalás és­­ zsarolás bűntettei címén a penzió tulajdonosnője­­.ellen. Az ügyben Kőrös Artur rendőrtanácsos vezeti a nyomozást. — Meggyilkolt szénkereskedő. Hétfőn dél­előtt a tatai tó partján húzódó fenyvesben negyven év körüli férfi holttestét találták meg a csend­őrök. A vizsgálat megálapirította, hogy a­­meg­gyilkolt férfi Löwy Jakab budapesti szen­keres­­ked­ő, aki a tatai bányában szenet akart vásárolni­­is aki a Szemere-villában lakott. A gyilkos tízezer koronást rabolt el áldozatától. — Felhívás a hallianáilitó gyárakhoz. A Ma­gyar Gyáriparosok Országos Szövetsége felhívja mindazokat a gyárakat, amelyeknek a volt közös hadügyminisztériummal szemben a háború alatt teljesített hadiszállításokból kifolyólag b­árminő követeléseik vannak, hogy folyó­­ió 9-én, csütör­tökön délután 5 órakor a Gyosz­ helyiségeiben saját érdekükben okvetlenül jelenjenek meg.­­ Villamos balesetek. Tegnap este a Margit­ körúton egy hatvan év körüli munkáskülsejü fér­fiút elgázolt a villamos, mire a mentők a helyszí­nére érkeztek, meghalt. —­ Nagy Mihály, tizenöt éves tanuló a villamos ütközőjén utazott, leesett és az utána következő kocsi mindkét lábát le­vágta. A mentők súlyos sérüléseivel a Rókus-kór­­házba szállították. — Ma reggel a Ferenc József­­híd pesti oldalán egy tizenkét éves fiút halva ta­láltak, akiről megállapították, hogy a villamos gá­zolta el. Holttestét a törvényszéki orvostani inté­zetbe vitték. A rendőrség megind­olta a nyomozást. — Oroszország pusztulása­­ a bolsevizmus alatt. Fábián Béla dr. büntetőtörvényszéki bíró a saját tapasztalatai alapján írta meg az orosz pusz­tulás történetét. Páratlanul,­­érdekes leírásokat ad az orosz agrárkérdésről, a kereskedelem, ipar, közlekedés helyzetéről, a bolsevikiek­ gazdasági és pénzügyi politikájáról, az orosz külpolitika esz­közeiről, a világ­propagandáról és a hírhedt for­radalmi törvényszékek működéséről. A nagy fel­tűnést keltő könyvet az Athenaeum adta ki. Ára 8 korona. — Vasutassztrájk Portugáliában, Madridból jelentik. Lisszabon­ra a vasutassztrájk tört ki, amely, egész Portugáliára kiterjed. (M. T. I.) ‘­ ’ Don D@k@n Tlior® 9 Irta: H2MD15IY PONTOPPEDAN — Engelstoft úrnak nem szabad annyit beszélnie. Talán elvegyem a vánkosokat? Úgy jobban pihenne.­­ — Igen, igen, vegye el őket. De miért nem adott ma este orvosságot Bodil nővér. — Az orvos úr azt mondta, jobb, ha nem­­ vesz be este semmit. — Eh, az orvos csak sokat beszél. Inkább segítene kissé rajtam! Ha az emberek tudnák, milyen nehéz dolog meghalni, nem lenne olyan jó kedvük. Az ápolónő megigazította az ágyat, kevés langyos tejet itatott a beteggel, azután tá­vozni akart, hogy pihenni hagyja, de alig ért­­az ajtóhoz. Engelstoft visszahívta. __Üljön le hozzám kissé Bodil nővér, — kérte halkan, bizonyos félelemmel hangjában. — Hiszen nem alszom. Olyan ,fáradt vagyok! Igaz, még valamit kell mondanom. Ha a­­ káplán velük jönne, mondja meg neki, ké­rem, hogy ima este nem fogadhatom. .Vagy talán megmondtam már ezt? Az ember az­­ emlékezőtehetségét is elveszti! Egészen meg- szavarodott a fejem. Adjon,kérem valami innn­­i valót. Bodil nővér felállt, de még mielőtt a po-­­­harat kezébe vehette volna, lecsukódtak En­­­gelstoft fáradt szempillái. Elaludt. Még erősen és mélyen aludt a beteg, mi­ikor Bodil nővér egy órával később a kastély­ában hirtelen támadt tompa zajból megértette,­­ hogy a kocsi megérkezett. Nem vitte rá a­­ szíve, hogy azonnal felköltse. Gondolta, ráér még vele, jobb, ha megkíméli a várakozás minden izgalmától. A könyvtárszoba felől halk beszélgetés halla­tszott, az ajtó csendesen kitárult és Andersen kisasszony jelent meg a küszöbön égő gyertyával kezében. Mikor az ajtó kinyílt, Andersen kisasz­­szony félreállt és zavart arckifejezéssel bocsá­totta maga elé Engelsteffnét, aki még annyi időt sem vett, magának, hogy holmiját lerakja. Még mindig kalapban, keztjűben volt és a szoknyája is fel volt még tűzve. Engelistoffné halk léptekkel jött be a szobába, de alig ért be, egyetlen­ kézmozdulat­­tal jelezte Andersen kisasszonynak, hogy me­het. Meg is fordult utána, hogy meggyőződjék, jól betette-e maga mögött az ajtót a kisasz­­szony. Mikor az ápolónőt megpillantotta, arca meglepetést tükrözött vissza. — Engelstoff úr alszik! — mondta zava­rában Bodil nővér és anélkül, hogy a beteget felébresztette volna, visszavonult szobájába.­Engelstoffné állva maradt és nagy sze­meivel követte az ápolónőt, hogy meggyőződ­jék, jól becsukja-e az is az ajtót. Csak azután vetett riadt tekintetet az ágyra. Hevesen összerezzent. Egészen e pillanatig nem is gondolt arra, milyen állapotban fogja viszontlátni volt férjét. Eddig egészen más gondolatok foglalkoztatták, úgy az Agerse­­gaardból való hirtelen, éjszakai elutazásnál, mint az egész hosszú után idáig. Ezért lepő­dött meg annyira az ápolónő megpillantásá­nál is. Ezért volt oly elfogult a halál hangu­latától, amely ebben a sötét, csendes szobában feléje áradt, mely emlékezetében a mesék világának minden ragyogásával volt ékes. Ili­szén saját menyasszonyi szobája­ volt. Lassú, habozó léptekkel közeledett az ágyhoz. És azaikor, odaért, meg kellett ka­paszkodnia az agy regébe és lehunyt­: sze­meit Ő volt-e az valóban? Ez a sárga, ráncos arc! Ezek a szegény, holt szőrpamacsok be­esett orcáin. Ez tehát minden, ami megmaradt az aranyszőke szakállából, mely olyan lágy és meleg volt, mint az újszülött bárány gyapjai Ó, Istenem! És ez a kékes bőr a rettenetesen előre álló fogak sora körül. Vájjon ugyanazok az ajkak ezek, amelyeknek csókjai egykor valósággal megőrjítették. Izgatottságában görcsösen belekapaszko­dott az ágy végébe, mely a heves mozdulatra megremegett kissé. A beteg felnyitotta szemeit. Kis ideig öntudat nélkül meresztette tekintetét az asszonyra, azután csodálkozva körülnézett és végül egészen fölébredt. De amikor tisztába jött azzal, ki áll előtte, újra leeresztette nehéz szemhéjait és néhány pillanatig mozdulatlanul hevert azzal a kissé túlzott tehetetlenséggel, amellyel a betegek gyakran fitogtatják nyomo­rúságukat, hogy szánalmat keltsenek a szem­lélőben. Engelstoft korántsem volt hős és nem volt bátorsága azonnal egyenesen tekinteni an­­­nak a szemébe, akit olyan mélyen megbántott.­ De csakhamar abbahagyta a tettetést és­ az asszony felé nyújtotta bágyadt kezeit. — Hát eljöttél, Thora? Az asszony néhány lépést tett előre és ke­­­zét, amelyre eddig támaszkodott, az ágy mel­­­lett álló szék támlájára fektette. — Köszönöm, hogy eljöttél — szólt a­ a beteg és mosolyogva nyújtotta kézfogásra hos­s­­szú, fehér, csontos karját. (Folytatása következik.) I .' FÖLDES IMRE _ ^“Serisce ^Ára­m kor. ! ÉKSZERT vehet, magas áron eladhat I ! Fiseftas* testvér­! '® fenéi Baros S­ u.75 stragipEsettállás ”1|5 Levelezői aphi vasra házhoz meg­yünk. SZÍNHÁZ és zene is („Parsifal” új szöveggel.) Azok közt az előadások közt, amelyeket a newyorki Metropoli­tan Opera az idei új szezonra hirdet, szerepel Wagner Richard Parsifal-ja is, de új szöveggel, amelyet H. E. Krebbiel angol zenekritikus írt. Hogy mi az oka ennek a bizarr ötletnek, azt még csak sejteni sem lehet, de érteni meg éppenséggel nem, hiszen­ a szöveget is maga Wagner írta és a zene úgyszólván a szöveggel egy­ütt fogamzott megy a lelkében. A hang­verseny vállalatok hírei — (Wagner-est a Vigadóban.) Wagner-est lesz a Vigadóban e hó 13-án Medek Anna, Székelyhidy Fe­renc, Vencel és a Fleischhor vezetésével szereplő ope­rai nagyzenekar közreműködésével. Előadásra kerül: részletek a Mestercs­alnokokból, Tanils Kaiserből, Par­­eifalból, Bolygó hollandiból és a Kagypénten varázs­ból. Jegyek 3 koronától 24 koronáig Bárdnál, a Nap­nál és a Scalánál kaphatók. A színházak és kabarék hírei . (Premier az Intim-kabaréban.) Hétfőn mutatta be az Intim-kabaré új műsorát, amely sikert hozott a színháznak, itt egyfelvonásos van az új műso­ron s. közülük kimagaslik Villányi Andornak­ ,,A tá­bornok" című vígjátéka, amelyet Szd­ees Eliza és Mé­száros Alajos játszottake. Vidámságot hozott­ a szín­padra Faragó Jenő O­peretzje, ,,A zöld szamár", amelyhez Marton Géza komponált muzsikát. Szdlees­ Elza: Asztal:* Mária, Ihász Aladár, Virágh és Cseh cs­apak sikert a dairdbiban, amelynek minden számát megismételtette a közönség. Mihály István és Szenes Andor tréfái is vidámságban tartották a közönséget, hatásos volt a „Mister Jini" című drámai játék, amelyben Asztalos Mária, Doktor János és A­conyi Géza játszottak. A magánszámok közül a legfinomabb Halasé® Emilnek „Szived ne nyisd ki" című verse, amelyet Komjáti Károly zenéjével Szelese, Elza éne­kelt. Kovács Andor koraferánszainak is sokat tapsolt a közönség, úgyszintén a többi szereplőknek, Bartkó Etelnek, Cseresnyés Erzsinek, Osonnek, Virághnak, Arányinak is, akik Somlyó Zoltán, Bectka István, Reményi Béla és Heidelbers Albert dalait énekeltél. A csütörtöki előadások Nemzeti Operához: A bűvös vadász (6) Nemzeti Színház: Odrillo (6) ,Vv Vígszínház: A tolvaj (6) Király Színház: A farsang tündére (fél 7) Magyar Színház: A calfiók (6), Városi Színház: Lili bárónő (6) Belvárosi Színház: Tériké (fél 7) Revü Színház: Tavasz. Med­gyaszay Vilma (fél 7) Felelős szerkesztő: MAGYAR ELEK Felelős kiadó: SÜMEGI VILMOS Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. k­er., Erzsébet­ körút 9. (Kew-York-palota). KIADJA A MAGYARORSZÁG NAPILAP R.-T. Nyomatott az ,,UJSAGOZEM" könyvkiadó, és nyomda r.-t. körforgógépein RmOSPLIV Rökk gyilárd-ujsag­ i

Next