Magyarország, 1919. december (26. évfolyam, 168-192. szám)
1919-12-03 / 169. szám
2 Gazdasági szövetség alakul Magyarország, Ausztria, a csehszlovák és jugoszláv államok között Bécs, december 2. Itteni lapok párisi tudósítása szerint Sir George Clerk jelentéséből kiderül, hogy a közeli jövőben gazdasági szövetség alakul Ausztria, Magyarország, a cseh szlovák és a délszláv állam közt. Ez az alakulás semmiféle politikai kérdéssel nincsen összekötve. Könynyen meglehet, hogy Olaszország is csatlakozik hozzá. A bécsi lapok azonos szövegű hosszabb jelentést közölnek Morva-Ostrauból. A jelentés szerint az Ostrauer Morgenzeitung szikratáviratot kapott Páriából, amely szerint az európai központi szénbizottság állást foglalt amellett, hogy a csehszlovák állam gyorsan és bőségesen lássa el Német-Ausztriát kőszénnel. A szikratávirat közli még, hogy a szénbizottság elnöke a november 29-én tartott bizottsági ülésen a legfelsőbb tanács megbízásából kijelentette, hogy a tanács egyre fokozódó megütközéssel látja, hogy a volt osztrákmagyar monarchia területén keletkezett nemzeti államok gazdasági tekintetben kölcsönösen elzárkóznak egymástól. Ezek az államok úgy földrajzi helyzetükul, mint gazdasági tekintetben egymásra vannak utalva és tönkre teszik saját exisztenciájuk azt is, ha nem veszik figyelembe ezt a helyzetet A központi szénbizottság elnöke kijelentette végül, hogy a legfelsőbb tanács elhatározta, hogy ennek az elzárkózásnak minden rendelkezésére levő eszközzel véget vet. Erre az ülésen jelenlevő Benes cseh-szlovák miniszter azonnal válaszolt és megígérte a cseh kormány nevében, hogy a Német-Ausztriának szánt szénvonatotért ezután nem tartóztatják fel.Végül kijelentette, hogy a cseh kormány a megbékülést kívánja és helyre akarja állítani Német-Ausztriával a baráti viszonyt. A bizottság megelégedéssel vette tudomásul Benes nyilatkozatát. A Nemzeti Párt és a Munkapárt fúziója Az Országos Nemzeti Párt és a Nemzeti Egység Pártja között megindított tárgyalásokat ma délelőtt folytatják, a tegnapi tárgyaláson a munkapártiak azt kérték az Országos Nemzeti Párt függetlenségi csoportjától, hogy előterjesztéseiket pontokba foglalva adják át. Az Országos Nemzeti Pártnak a volt Függetlenségi Párt tagjai közül erre a célra kiküldött bizottsága ma délelőtt megfogalmazta azokat a kívánságokat és követeléseket, amelyeket a fúzió esetére szükségesnek lát. A pontozatokat ma délelőtt átküldték a munkapártnak, amely előreláthatólag a mai nap folyamán fog válaszolni. Ha azonban erre nem kerülne sor, a ma estére egybehívott választmányi ülésen bejelentik, hogy a tárgyalások folyamatban vannak, de a tárgyalások anyaga felett még nem határozhatnak. Ezért kérni fogják a választmányi ülés elhalasztását. Ami már most a két párt hangulatát illeti, meg kell állapítanunk, hogy az Orzágos Nemzeti Párt volt polgári párti csoportja természetesen egyhangúlag és változatlanul kitart a munkapárttal való fúzió mellett. A volt függetlenségiek szintén hajlanak a fúzióra, de elveik bizonyos fokú fenntartása és a kért garanciák mellett. Úgy tudjuk, hogy a munkapártban szintén nagy többsége van a fúziónak, csak néhányan követelik, hogy kizárólag olyan politikusok legyenek bent az új pártban, akik egyik forradalomban sem játszottak szerepet. Ábrahám Dezső mellett mindkét oldalon igen lelkes a hangulat, koncilliáns és szigorúan határozott magatartását minden oldalról osztatlan szimpátiával kísérik. A tárgyalások tisztán tárgyi természetűek és az Országos Nemzeti Párt programja alapján folynak. Egyéni kérdések szóba sem kerültek. Lovászi Márton álláspontja az, hogy ő mint békedelegátus, a pártéléstől egyelőre tartózkodik és a mozgalomba semmiképpen sem folyik be. Isten békes helyről azt közük velünk, hogy a fonó körül szenn3*j motívumok nem szerepelnek s hogy Lovászynak békedelegátusi szerepe semmi vonatkozásban sincs a fúzió ügyével. A minister elnök a kereszténydemokrata szellemről Huszár Károly miniszterelnök a Neues Wiener Tagesattban többek között a következő nyilatkozatot teszi a magyar politika céljairól: — Ne várja tőlem ma még mindazoknak a társadalmi reformoknak a bevezetését, amelyeket az átmeneti időszak elmúltával meg akarok valósítani. De nem riadok vissza azoktól a feladatoktól, amelyek most és remélhetően később is rám nehezednek, mert egy egész nemzet újraéledt öntudatossága és főképpen a legszélesebb néprétegek életereje támogat. Az új Magyarország ne legyen a régi osztályharcok és osztályuralom országa. Szigorúan demokrata, a haladó korszellem követelményeinek megfelelő állami épületnek kell lennie, amely egyenlő értékű tényezőként kapcsolódik bele a népek és nemzetek szövetségébe. — Bárminő államformát választ is a nép, a jövőben csakis a közjónak lehetnek kiváltságai, senki másnak. A keresztény szellem mindenkor demokrata volt. Ennek a szellemnek, amelyben semmi türelmetlenség sincs, uralkodóvá kell lennie az országban. Mélyen gyökerezik ez a szellem a nép lelkében, ehhez tapad izzó hazaszeretetünk, szenvedélyes ragaszkodásunk az országhoz és a röghöz, amelyet az erkölcscsel hadilábon álló elméletek lettrőszakosabb pusztítása sem tudott meggyöngíteni, nemhogy megsemmisíthetett volna Mi hiszünk jövőnkben, mert érezzük magunkban azt az erőt, amellyel becsületes munka útján ismét fölemelkedhetünk .Az új választás, amelynek tisztaságáért kezeskedünk, olyan törvényhozó testülettel ajándékoz meg bennünket, amely valóban a harcban kipróbált tömegeket képviseli s amely teljesen megérti az új Magyarország szükségleteit és céljait. A hadügyi államtitkárság A mai minisztertanács hír szerint foglalkozni fog a belügyi, valamint a hadügyi államtitkárság kérdésével is, még be nem fejezett dolog, hogy váljon Soós Kálmán tábornok, a nemzeti hadsereg vezérkari főnöke lesz-e a hadügyi államtitkár, mint ahogy be nem fejezett dolog az sem, hogy ebben az esetben Berzeviczy tábornok lenne az új vezérkari főnök. Garami Ernő Svájcba utazott Bécsből telefonozza a Magyarország tudósítója, Garami Ernő, a magyarországi szociáldemokraták vezére, ma feleségével együtt, hajón Bécsbe érkezett. Alkalmunk volt Garamival megérkezése után beszélgetni és kijelentette, hogy most Svájcba utazik és hosszabb ideig nem szándékozik visszatérni Magyarországba. MAGYARORSZAG Budapest, 1919 szerda, december 3. Budapest, december 2. Windischgraetz „küzdelmet"- Windischgraetz Lajos herceg svájci tartózkodása alatt tudvalevőlegkönyvet írt, amelynek hír szerint Küzdelmeim lesz a címe. A könyvet a Times kötötte le magának és magyar nyelven való megjelenésével egyidejűleg 24 folytatásban fogja ismertetni a könyv tartalmát s állítólag horribilis tiszteletdíjat ajánlott fel cikkenként a szerzőnek. Windischgraetz herceg önvallomásszerűen írja le politikai működését és tapasztalatait és leírja azt a nagy küzdelmet, amely az udvarnál Károly exkirálykörül dúlt, akire Ferenc József súlyos örökségeként egy retrográd és reakciós udvar maradt, amellyel szemben a könyv szerzője igyekezett a modern eszmék iránt fogékony uralkodót befolyásolni. A herceg leírja, hogyan akarta a Károlyi-forradalmat megakadályozni, mely terve sikerrel járt volna, ha nem hívják meg Bécsbe külügyi osztályfőnöknek. Feltárja a szerző Tisza és Wekerle szereplését és a főúri klikk káros befolyását a király békepolitikájára. A könyv legnagyobb szenzációja a Sixtus Pármai herceghez intézett levél története lesz, amelyet eddig teljes homály takar. Már ebből a hézagos ismertetéséből is nyilvánvalóan kiviláglik a mű tendenciája, amely Habsburg Károlynak iparkodik hamgulatot csinálni a könseménybel. Erdélyiek vagyunk, magyarok vagyunk lóvén a meggyötört Kolozsvárról Kolozsvár, november végén. (Kerülő után érkezett.) Összeszorul-e az emberek szive ott fenn Budapesten, ha Kolozsvár nevét hallják! Érzik-e, tudják-e titkos sóhajainkat, véresre sebzett szivünk csorduló fájdalmát, kétségbeesésünk minden szenvedését? Látják-e néha vergődő kimjainikon felfellobbanó reménységünket, szenvedéseinknél, gyötrelmeinknél is nagyobb hitünket? Tudják-e, hogy még jobban, még erősebben, még lángolóbban él bennünk az ige: — Magyarok vagyunk! Mint valami nagy család összebújó gyermekei, egyek vagyunk itt Kolozsvárt mi magyarok a szenvedésben, a hazafias fájdalomban, de a hitben, az örök magyarságunkban való rendíthetetlen bizalomban is. taposnak kincses Kolozsvár min'', a magyar lélegzetére, mi pedig belül köpenyekkel öntözött lélekkel, de emelt fővel és messzire tekintő szemekkel viseljük kálváriás utunk töviskoszorúit, míg börtön és botozás jegyében keltjük életre a magyarságunk apró, de el nem törölhető jeleit". Mióta a krónikás szava nem kerülhet fel Erdély gyöngyéből a magyar fővárosba, azóta nagy változások történtek ebben a szerencsétlen hazában. Most már Budapest is személyes tapasztalatokból ismeri a megszállás keserűségét, a magyar fővárosnak is fá kellett hajtania azt a poharat, amely a legkeservesebb itallal van tele és így kétszeresen tudhatja, mit jelent az, hogy Corvin Mátyás szobra alatt el kell halkulnia a magyar szónak. Ráfeküdtek erősen a színházra is. A magyar népszínműveket nem engedik előadni, mert benne magyar csendőrök, magyar alakok szerepelnek. A Hamlet egyik előadásán történt, hogy amikor a dán királyfi kétségbeesett kérdése: „Lenni, vagy nem lenni" felhangzott, az egész színház lázban reszketve ugrott fel és ismételte, kérdezte, kiabálta a kérdést: „Lenni, vagy nem lenni?!" és azután nemzeti imádságunk hangjai törtek elő önkéntelenül is mindenkinek lelkéből , a színházat néhány napra bezárták! Kiadták a románok a parancsot, hogy az üzletek fölött ezentúl románul kell a cégtáblákat és felírásokat kifüggeszteni. A parancsnak eleget kellett tenni, de egyetlen magyar kereskedő vagy iparos sem akadt, aki túl ne járt volna a rendeletén. Olyan hibás, olyan nevetséges román felírásokat függesztettek ki, hogy a városparancsnok utóbb már boszankodott a rendelet kiadása fölött. Magához is idézett egy magyar kereskedőt és megkérdezte tőle, miért nem írják ki a felírásokat helyesen? A kereskedő egy pillanatig hallgatott, azután a román tiszt szeme közé nézett és ezt mondta:— Erdélyben nem tudnak románul! A tiszt elsápadt, ajkát harapta és azután elengedte a kereskedőt. Erdélyben nem tudnak románul! Kincses Kolozsvár, Hollós Mátyás hazája nem akar és nem lesz soha román és ha gyászban, ha bánatban töltjük is hosszú hónapjainkat, fájdalmunknál és minden szenvedéseinknél erősebb a hitünk és erősebb az akaratunk, amely az erdélyi bércek magasságairól harsogva kiáltja az egész világ felé: — Erdélyiek vagyunk! Magyarok vagyunk! _ Mikulásra gyermekeknek 1 gf legszebb is legolcsóbb ajándéka :nn*: Megjelent irampusz-könyv írta és rajzolta Padftil Kil. Áru SS ki róna- Kapható a IP.atswrenz&gUnglkeretixiénében. Erzsébet-kfint 7—9