Magyarország, 1920. március (27. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-25 / 73. szám

MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1920 MÁRC­IUS 25. CSÜTÖRTÖK XXVII. ÉVFOLYAM 73. SZÁM .Portót./'V Szent István ors­­ágát sóh­a ngato suj*­tottá még n­agyobb történe­lmi katasztrófa, mint ez a mostan^ Sem /a sftuhi puszta sem a mohácsi sík, sengli török dulás, sérti a bujdosó Kirrík­ok. s£m Estaynau korának tragédiája nem ér fel a mostani idők sze*­rencsétlenségénez/amikor az országot úgy megrázták a há­toruk és forradalmak viha­rai, hogy háanokáról letörtek a Kárpátok és mintha valami rettenetes­ gránát csa­­pott volna az ország testébe, végtagjai véresen és elszakítva hevernek körülötte a földön. Karavánok és kocsitáborok ver­­nek porfelhőt a magyar országutakon: ideo­gén katonák hajtják el az Alföld teheneit és hordják határaik felé a magyar búzát, a magyar ekét, mintha az élet utolsó ideg* Szálait is ki akarnák tépni az ország tes­­téből, amelyet elhódítottak a kínok és már szinte nem is érzi ezeket a fájdalmakat. Óriási mozdonyparkok rozsdásodnak a külső pályaudvarokon, horpadt kazánok­­kal és elpattant tengelyekkel, mint egy fóriás vasúti katasztrófa roncsai. Iparunk­­és kereskedelmünk halálos kimerültségéből nem tud lábraállani, amit kereskedelem­ nek neveznek mostanában, az igen gyak* ran nem más, mint a lánckereskedők­­szem* kápráztató zsonglőrmutatványa, akiknek kezén úgy fut keresztül az áru, mint a tégla a kőművesek kezén, mikor egymás* nak hajigálják. Szivetszoritó gondolat ez a boldogta* lan magyar sors, ennek a nagyszerű, gyö­ nyörű nemzetnek térdrehullása és ha soha*­sem kellett magába szállania a magyarnak, igazán most van az ideje annak, hogy minden, fia ennek a földnek úgy siessen segítségére Magyarországnak, mintha hal­­dokló édesanyját akarná felemelni a porból. Csak egy, csak egyetlen egy gondolat világíthat a szívünkben és csak a nagy szerencsétlenségek alatt érzett megdöbbe*­nés szoríthatja a torkunkat, amikor hang nélkül egyszerre minden agysejtünk dol* gozni kezd, hogy hamar vizet, hamar sza­ladni a doktorért, hamar meglóbálni a kar* jait, hogy el ne álljon a szívverése, gyorsan mindent, amíg nem késő. Ezt kellene csinálni szegény Magyar* országgal, szegény önmagunkkal. És mi­ lyen kiábrándítóan, milyen kétségbeejtően más hangok hallatszanak a magyar poli* fikában! Ott hever előttük a földön a nagy beteg cs­ók, a ma politikusai, a tegnap elbukottjai és a holnap re* ménykedői csak önmagukkal vannak el* foglalva, egymás arcába gesztikulálnak és úgy hadarják egymás felé napi ve­szeke* désüket. * ^ Most a magyar reneszánsz kapujában, a kapu fényességében uj magyar honfiak* nak kellene állni, akiknek ajkáról megszé­pülve, megnőve és menydörögve kellene hallatszani Kölcsey, Széchenyi, Kossuth és Deák mondatainak. Uj lelküknek, uj szárnyaiknak kellene nőni ,ezeknek a. ma­ gyar szavaknak, ettől kellene visszhan*­goznia a parlamentnek, hogy mindenki áhítattal figyeljen oda és ehelyett az tör­ ténik, hogy miniszterek és vezérpolitiku* sok olyan kávéházi hangon viccelik egy* mást, ami egy pillanatig se ringat bennün­­ket abba a gondolatba, hogy ezek az urak szivük gyökeréig érzik ezeknek az időknek fenségesen komor tragikumát.­­ Budapest, március 24.­­ (A Mo­gyaror pétrt tudósítójától.) A nem­­afetgyűlésen tegnap történt események egy­részt, másrészt pedig a nemzetgyűlés tevékeny­­­ségének eeksigi meddősége komoly problémák f­elé állította a pártokat és azok vezetőit. A Kin­ga nepce­le interpelláció felvetette azt a kérdést, .­hogyan lehetne véget vetni a kormányzópártok keretén belül dúló személyes torzsalkodások­nak, amelyek a nemzetgyűlés fennállása óta nem akarnak megszűnni. Ez a kérdés foglal­koztatta tegnap elsősorban a Keresztény Nem­zeti Egyesülés Pártját, melynek pártértekezlete főleg a Ligauer-ügyet tette megbeszélés tár­gyává. Az ülésen először H Haller István, majd Ernszt Sándor, azután ismét Haller István elnökölt. Az értekezlet résztvevői közül töb­ben vetették fel a kérdést, helyesen járt-e el Liligau­ar Albin, amikor interpellációját nem jelentette be sem pártja vezetőségének, sem a miniszterelnöknek, úgy hogy ez az Interpel­láció egész készületlenül érte a nemzetgyűlést. Lingauer hosszabb beszédben igyekezett igazolni eljárását. Szándékosan nem jelen­tette be előre sem a pártvezetőségnek, sem a miniszterelnöknek interpellációját, mert egye­dül akarta vállalni azért a felelősséget. Nem akarta, hogy mások is kénytelenek legyenek ebből a felelősségből részt vállalni". Az értekezlet tagjai helyesléssel vették tudomásul Lingauer szavait, nagy ovációt rendeztek tiszteletére, sőt egy felszólalás kap­csán köszönetet is szavaztak neki az interpel­láció anyagának összegyűjtéséért és előterjesz­téséért. Ezután Simonek Semadan Sándor miniszterelnök beszélt, aki a nemzetgyűlés munkásságát a belső berendezkedés miatt tartja alatlan­nak mondotta. Kijelentette, hogy ebből a lanak helyzetből csak egy kivezető­ út van: vagy megalakul a többségi párt, a Ke­resztény Nemzeti Egyesülés Pártja átadja a hatalmat a Kisgazdapártnak. Felszólalását azzal végezte be a minisz­terelnök, hogy a maga részéről sz­mosen fél reál­ az ország érdekében. A mininiszterelnök szavaira hosszabb vita indult meg, melyben részt vett majdnem m­in­den tagja az értekezletnek. Végül is az a vér Az egyik miniszter a négylábú szarvas­­marhákról szólva a kétlábú marhákra is utal a parlamentben, egy vezérpolitikus pedig a pofon ígéretét kongatja meg a feje fölött, mint egy karikást. Nem érzik ezek az urak, hogy amit csinálnak, egyenesen vétek a magyarság, a munka, a hazaszeretet ellen? Jen tény jegecesedett ki, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja szívesen félreáll a kormányzástól, ha más megoldás nem kínál­kozik, hajlandó bármikor a kormányzást át­adni a Kisgazdana­inak és vállalkozik a jó­akarata ellenzék­­szerepére,­amely minden gaz-­­d­asági javaslatot meg fog szavazni és gazd­­sági k­tunké­iár­an támogatni fogja a Kisgaz­dapártot. " , , Ilyen volt a párt hangulata és álláspontj­a tegnap este.. A párt egyes tagjai azonban ma délelőtt már azt hangoztatták, hogy a Kisgazdapárt nem nézheti bizalommal a kormány működését, mikor a ves­­­szib­­'­séges másik­­ párt az ő mini­stereit ilyen erős kritikában részesíti. Lingauer interpellációig — szerintük — kormányt akart robbantani, de — egyelőre — hasztalan. " Ezzel a kérdéssel fog foglalkozni a ma este tartandó minisztert­an­ács is, melyen értesülésünk szerint — Üllőinek hívnia földmivelésü­gyi miniszter azt akarja, hogy parlamen­ti bizottság vizsgálja meg Lingauer vádjait. A parlamenti bizottság hallgasson ki ta­nukat és nyerjen betekintést az állatcsempé­szési ügy aktáiba. A vizsgálóbizottság kikül­dése azonban nem érintené­ az­t a kitelezéssé­­get, hogy a felelősségre vont miniszterek kar-s mikte napon belül érdemleges választ adja­­­­nak az interpelláló képviselő kérdéseire. Más oldalról a parlament folyosóján ma délelőtt azt a hírt kolportált,H­ogy Kub­lik Gyula földnyjít­ésü­gyi miniszter a tw esti minisztertdRach-oit fel fogja vetni a spcm­élye iránti’Vizalo­m kérdését és azt­­ kérid a minisztertanácstól, hogy­­a bummi határozatnak szerezzenek éred­vényt a Keresztény Nemzeti Egyesülés Párt­jában is. Ha a Miniszterelnök erre nem tud garanciát nyújtani, S­a­trubinck és kisgazda minisztertársai eset­leg lemondanak állásukról. Ezt a híresztelést azonban a Kisgazda­­s pártból szerzett információnk nem erősíti­­ meg. A szabad véleménynyilvánítás és meg­­­­győződés szabadságát tiszteletben tartják, s csak a L­ingauer-interpellációnak módja és­­ rejtett célzata ellen merültek fel a kifogások. Éppen ezért arra az álláspontra helyezked­nek, hogy,ezentúl nem adnak lehetőséget arra. Rubinek fölveti a kérdést Pekár lett a Huszár—Friedrich-zsűri elnöke — Simányi• Semadam lemondással fenyegetődzik — a Keresztény Párt egyik része ellenzékbe akar menni — eáadná a bán­­­­talmat a kisgazdáknak fi­ye*.s*íM ára 8# HU­ r

Next