Magyarország, 1920. március (27. évfolyam, 53-78. szám)
1920-03-25 / 73. szám
2 hogy a nemzetgyűltesen ilyen személyes élű támadások hangozzanak el a kormány tagjai ellen. A pártban felszínen lévő ilyen törekvéseket azzal az intézkedéssel akarják korlátozni, hogy az interpelláló képviselő először a pártvezetőség tudomására hozza interpelláló szándékát. J. Huszár—Friedrich-zsűri Mint tegnap jelentettük, Huszár Károly a közte és Friedrich István között fennforgó ügyben kiküldött zsűribe Hallér Istvánt és Túri Bélát delegálta. Tegnap este Friedrich István is delegálta megbízottait Dömötör Mihály és Hornyánszky Zoltán személyében. Az első érdemleges tanácskozást a zsűri ma déli fél egy órakor tartotta. A zsűrisek mindenáron Prohászka Ottokárt szerették volna elnöknek megnyerni. De Prohászka elutasító válasza után Pekár Gyulát kérték föl arra, hogy vállalja a kényes tisztet. A bizottság egyik tagja előttünk tett nyilatkozatában arra az álláspontra helyezkedett, hogy úgy Huszár, de főként Ereky és Friedrich szavai választási gyűléseken hangzottak el, nem egyebek kortesbeszédeknél és ezért nem kelthetnek olyan recenzust, hogy azzal érdemileg kelljen foglalkozni, ő tehát a maga részéről azt az álláspontot fogja képviselni, hogy a bizottság ne menjen bele az érdemi tárgyalásokba, annál is inkább, mert a vádak tarthatatlanságáról meg van győződve. A párt- s értekezlet elé terjesszék azt a javaslatot, hogy a párt fejezze ki rosszulását az események felett. A Friedrich-csoport tagjai egyébként a folyosón ma azt hangoztatták, hogy ha a döntés Friedrichre kedvezőtlen lesz, akkor körülbelül tizenöten rögön kilépnek a pártból. úgy is elégedetlenek a nemzetgyűlés munkájával, a kormány ingadozó politikájával. Azt kívánják, hogy ne a képviselők és ne a parlamenti emberek sorából kerüljenek ki az államtitkárok és a kereskedelmi miniszter, hanem szakemberekkel, kapacitásokkal töltsék be az illető állásodat. Ezekért a célokért akarnék harcolni. I Még este neveznek ki a fővároshoz kormánybiztost . A masi minisztertanács foglalkozni fog a főváros ügyeivel, a közelgő községi választásokkal és ezzel kapcsolatosan a fővároshoz küldendő kormánybiztos kérdésével is. Érte- kinésünk szerint a kormány arra határozta el magát, hogy teljesíti a kormánybiztos kiküldésére irányuló kívánságot. A neveket illetőleg a sok kombináció között a mai napon mind határozottabban lehetett hallani Baránszky Gyula dr. ügyvéd, volt fővárosi bizottsági tag nevét. A Magyarország munkatársa kérdést intézett e tárgyban Baránszky Gyulához, aki a következőket mondotta: “ A fővároshoz küldendő kormánybiztos kérdését illetően az utóbbi napokban sűrű tárgyalások folytak és úgy tudom, hogy a mai minisztertanács fog ebben a kérdésben dönteni. Ami személyemet illeti, mindaddig nem nyilatkozatom, amíg a kinevezés a hivatalos lapban meg nem jelenik. Ebből a nyilatkozatból látható tehát, hogy a kormány valóban Baránszky Gyula , art fogja a főváros élére kormánybiztosként kiküldeni. Mentelmi ügyek A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága ma délelőtt ,tíz órakor ülést tartott, amelyen folytatta a Horthy Miklós kormányzó eskütétele alkalmára t töztényszjntelmi bejelentések tárgyalását. Ez ügyben Ruppert Rezső dr. nemzetgyűlési képviselő tett előterjesztést mint előadó. A bizottság az előadó jelentését tudomásul vette és a napokban a ház elé fogja terjeszteni. Tárgyalta még a mentelmi bizottság Hencz Károly és Pataki Dénes mentelmi ügyeit, amelyeket döntés végett szintén a napokban fog a nemzetgyűlés plénumához benyújtani. Budapest, március 24. (A Magyarország tudósítójáról.) A folyosó hangulatja egészen zavaros és kialakulatlan. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában a legellentétesebb áramlatok kavarognak. Friedrichék erősen hangsúlyozzák, hogy ők vannak többségben és valósággal ünnepük Lingauer Albint, aki a párt robbantásához az első kísérletet megtette. A mérsékeltek helyeslik Simonyi-Semadam erélyes fellépését, aki a két párt békességes együttműködését erélyes eszközökkel is biztosítani akarja s lehetetlenné akarja tenni, hogy máskor váratlan interpellációkkal, politikai célokból a minisztereket „támogatóik”a támadhassák. Ez is a Huszár zsűri históriája is igen élesen állítja szembe a párt szélső szárnyát a mérsékeltekkel, — akik ma feltűnően kis számmal vannak jelen és meglepően csendesek. Prohászka Ottokár és Haller is próbálják az ellentéteket — legalább is elodázni, azonban úgy látszik a pártválság esetleg csak kormányválsággal simítható el. S ezért a ma esti minisztertanács viharosnak ígérkezik: Friedrichék a folyosón alaposan a hangulat felé kerekedtek. Ö, Ercky, Hegyeshalmy, Fangler, Grieger, Lingauer, Szmrecsányi, Lipták uralják a baloldali folyosót s mellettük bizony igen csendesen húzódik meg az egy-két mérsékelt. Ez azonban csak a folyosó hangulata. Mondják, a pártban más a helyzet. A Kisgazdapárt annál hangosabb és megelégedettebb. Kovács J. István, Gaál Gaszton, Bernáth Béla, Bottlik István, Meskó Zoltán, Barla-Szabó József, Wéber János büszkén emlegetik, hogy a párt a kormányzásra érett fegyelemből, párthűségből letette tegnap az érettségi vizsgát. Erősen készülnek a tiszántúli választásokra, amelyet májuson túl nem engednek irodázni , amely — információik szerint,— meglepő többséget fog szerezni a pártnak. Rejtélyes tanácskozások folynak. Friedrich, Ereky, Hornyánszky, Dömötör és Wein Dezső előbb a folyosó egy fülkéjében, majd a kupolacsarnokban tárgyalnak s táborukból hangosan kel ki a jelszó: — Ki kell vonulnunk a kormányból, mert a kompromisszumok megölik a párt népszerűségét. Jóakaratúan támogatjuk a kisgazdapárti kormányt, denem engedjük magunkat lejáratni; éles és intrellgens keresztény politikát csinálhatunk így és nem kell vállalnunk a kormányzás ódiumát, most amikor a viszonyok megörülnek minden kormányt. Ha lejárták magukat, akkor jövünk mi! Ezalatt az ülésteremben a felülbélyegzésről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Iklódi Szabó János szakszerű előadói beszéde vezette be a vitát. Wagner Károly sok megszívlelendőt mondott kerek, talpraesett beszéd kíséretében. Ernszt Sándor erős szociális érzésű beszédében súlyosan végigvágott a kapitalizmuson, Csukás Endre pedig e javaslat kapcsán sok visszásságra mutat rá, az árdrágítók ellen, a bankok ellen kel ki s a tisztviselők érdekében emel szót érdekes, rutinos beszédében. Általában a vita meglepően nyugodt, parlamentáris, sőt nívós is. Az intranzigensek Ereky beszédétől várnak zivatart aki holnap állítólag újabb támadásokba fogja felkavarni az ülésterem nyugodt hangulatát A vita mai utolsó szónoka Somogyi István volt, aki éles beszédet tartott az üzérek ellen és indítványt terjesztett be, hogy a kormány még a mai napon rendelje el a statáriumot a pénzzel üzérkedők ellen. Az első interpelláló Szabó József volt, a Keresztény Szocialista Szakszervezetek titkára, aki felháborító adatokkal igazolta, hogy mint nyomják le a munkabéreket és rámutatott a hatvani cukorgyár esetére, ahol is bért kérő munkásokat legnagyobbrészt letartóztatták. A miniszterelnök kijelentette, hogy ezt a visszaélést a legsúlyosabban fogja megtorolni és érdemben legközelebb válaszol. Ezután Molnár János sárospataki kisgazda képviselő interpellált ügyes beszédben a mezőgazdasági munkások érdekében. Részletes tudósításunk a következőt A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt k itt órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az ülés jegyzőkönyvét Haller József jegyző vezette, a javaslatok mellett felszólalókat K. Petites László, a javaslatok ellen felszólalókat Krászz Ernő jegyzők jegyezték. Az ülés napirendjén az indítvány- és interpellációs könyvek felolvasása és az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott bankjegyek fölülbélyegzéséről szóló törvényjavaslat szerepel. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után felolvassák az indítvány 1.•ö nyvet. Az indittványkönyvbe Gaál Gaszton jegyzett be indítványt a szolgálati alkalmazottal, mcS’éHo®flkozása tárgyában. Az indítványt kiadják a bizottságnak és annak idején napirendre tűzik. Szabóky József a munkásságnak élelmiszerekkel való ellátása, GriegerMiklós, a nagybirtokok bérlete, Kovács Emil a hadirokkantak segélye, Fáy Gyula a közszolgálati alkalmazottak helyzetének javítása, Szabó József a katonai munkálatok kiadása, Sziff Bálint az elcsigázott katonai lovaknak kisgazdák közötti szétosztása, Magyar Káztér a katonai lovak nyilvántartásának revíziója, Somogyi István a hatvani járás közigazgatási visszaélései és Perlaki György a hadiözvegyek ellása tárgyában terjesztettek be interpellálnót. Tekintettel az interpellációk nagy számára a Ház elhatározta, hogy azoknak tárgyalására délután egy őrkor tér át. Az elnök felolvassa azok névsorát, akikből az összeférhetetlenségi bizottságot e-etről-esetre kisorsolják. A napirendre térve Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter engedélyt kér, hogy felsidi Szabó Andor miniszéri tanácsos a szükséges információkat megadhasa. A kékpénz a t. Házban Korányi miniszter kijelenti, hogy a postát nem bélyegzik le — Statáriumot kívánnaka pénzüzérekre — Panaszkodik a falu — Emelkednek az ngak — A hatvani cukorgyár és munkásai — A miniszterelnök a béruzsorások ellen — A nemzetgyűlés mai ülése MAGIYA KORSZAI* Budapest, 1920. csütörtök, március 20. A kényszerkölcsön Ezután Trlórti Szálló János a^pénzügyi bizottság előadója,/bos/rik!. Rámutat arra, hogy mint romlott le fi*ezetosan péj*rílk s a Károlyi-kormány, a kotormnizmus-rtmucit ismerteti. A felülbélyegzést saját éni^ftunk teszi szükségessé. Meg kell állapitanunlyt hogy mennyi a tartozásunk az Osztrák-Magyar Bankkal szemben. Ez a javaslat az első lépés az önálló magyar jegybank felé. Az osztrák-magyar koronaáriákét a háború után különösen Csehország rontotta azzal, hogy nagy tömeget vitt ki külföldre, a Károlyi-kormány is nagyon rontotta a korona árfolyamát. Ehhez hozzájött a kommunizmus rettentő garázdálkodása, nem csoda tehát, hogy ma olyan rosszul áll a korona. Le kell térnünk a bankjegyek szaporításának útjáról. Szükséges az államháztartás rendezése céljából egy nagyobb progresszív adó kivetése, de ennek előkészítéséhez idő kell. Külföldi kölcsön felvétele sem kecsegtet eredménnyel tehát az állam kénytelen a kényszerkölcsön eszközéhez nyúlni, ha nem akarja a bankjegyeket továbbra is szaporítani. Ezután az előadó szakaszonként is avart éti a törvényjavaslatot. A bizottság nem a ...-ön elég szigorúnak a javaslat büntető rendtartosára és azért azt ajánlja, hogy a törvény a lebélyegzés körül bűnözőket 2-6 évig terjedő börtönnel él