Magyarország, 1920. március (27. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-25 / 73. szám

Budapest, 1920. csütörtök­, március 2. MAGYARORSZÁG 10­ 000 koronától 200.000 koronáig terjedő pénzbír­sággal sújtsa.­­" A normális átlapotok csak­ akkor fognak hely­reállni, ha megindul a normális termelő munka. Akkor lassan helyreáll pénzünk vásárló ereje is. Valutánk leromlása mellett áll az, hogy­­ Budapest a világ legolcsóbb városa. Ezért jönnél­ ide a külföldiek összevásárolni min­dent, amit lehet. Ez­ek­en is csak munkával lehet tenni. A magyar akar és tud is dolgozni, csak munkaalkalmat kell a számára teremteni. A tör­vényjavaslatot elfogadásra ajánlja. (Éljenzés.) Ezzel a javaslattal egy napon be kellett volna nyújtani az árdrkgiciók és áruuzsorások elleni ja­vaslatot. A rendelet­ napján rögtön megdrágultak az árak. Budapest egyik legnagyobb vállalata, a villamos rögtön megdrágult. A kényszerkölcsönre vonatkozólag ki kell jelentenem, hogy ez az or­szágban nem mindenhol találkozik teljes meg­nyugvással és pedig azért, mer..­. a betétek és folyószámlák, a nagybankok milliós nyereségei nem érzik az ál­lam vas kezet. .1 kékpénz tulajdonképen falun van felhal­mozva, de nemcsak a kisgazdánál, hanem egy iparosnál és köztisztviselőnél is. Filk­iál­tások a keresztény párián: Nincsen annak semmilyen pénze! Csukás Endre: A vagyonnal nem bíró köz­tisztviselőnek, hadiözvegynek, hadirokkantnak, tör­pebirtokosnak vissza kell téríteni a kényszer­­kölcsöntőt, remélem, hogy a pénzügyminiszter in­­szociális érzékével a rendeletet ilyen irányban eny­híteni fogja. A szegény ember az állami elismervényt nem tudja felhasználni,­­ mert sem vagyonadót nem fog sohasem fizetni, sem földet népi fog vásá­rolhatni. A pénzek terén nagy kavarodás állott be, kü­lönféle pénzek vannak forgalomba, amelyekkel üzletet csinálnak. Meskó Zoltán: A zsidóknak legjobb üzlet­ága ez! Csukás Endre: Ne legyen különbség pénz és pénz között, le kell bélyegezni tehát a postapénzt is. Mostanában csak az vásárolhat, akinek posta­pénze van. Szükségesnek tartja, hogy a bűnözők ellen léptessék életbe a derest. Fölkiáltások a keresztény párton: Nagyon helyes! Csukás Endre: Csak örülhetünk, hogy a két párt egységesen gondolkozik ebben a tekintetben. Szeretném, hogy piros tojásként nemcsak ezt a harmóniát vihessük haza, hanem azt, árdrágítás elleni drákói törvényeket. A közös munkára, a harmóniára nem a kisgazdapártnak és nem a ke­resztény pártnak van szüksége, hanem az ország­nak. A javaslatot elfogadom. (Helyeslés a Ház mindkét oldalán.) Az elnöki széket Szsarecsányi György fog­lalja el. /­jfr Somogyi István. Ez a törvényjavaslat a nem­­zet elevenébe vágt ,b­bjáért volna, ha az első ja­vaslat valamit sejter magyar népnek. De ezt a ja­vaslatot be kellett nyújtani. Be kellett volna azon­ban nyújtani a törvényjavaslatok egész tömegét, amelyek alkalmasak lettek volna arra, hogy a vagyon ki ne bújhasson kötelezettsége alól. A cseh kormány egyszerre terjesztette be a javaslatokat és ott a csalás a minimumra redukálódott. Ez a törvényjavaslat nem fog pozitív eredményt fölmu­tatni. Ez törvényjavaslat az első, amelyen keresz­tül be akarják oltani a népbe a mérget a ke­resztény kurzus ellen azok, akiknek a keresz­tény kurzus nem kell. Neki hat héttel ezelőtt egy vidéki hatodrangú banki tisztviselője elmondta, hogy mikor fog a le­bélyegzés bekövetkezni. Hónapok ó óta hirdették ezek a népnek, hogy csak a kékpénz értékes, azt kell t­esaurálni. Ők maguk pedig gyűjtötték a postapénzit és kivitték az országból a kékpénzt. Gakís rfrjhfí Ez az első törvényjavaslat, amd a­ p­i­ffm első lépése. Elfogadjuk, mert tud­juk, hogy ezt a javaslatot a szükség parancsolta. De vannak bizonyít­óhajaim és aggodalmaim. Ez a javaslat csak a kisembereket érinti. A nagytőke már elmenekült. A kaftán mos­­s­ kimenekült a miniszter ur ka­r­­­­mai közül. A megszállás ideje alatt a megszálló­­ csapatok kiszállították nekik idegen országba a­­ pénzt. Ez a maffia az egész országot behálózza és­­ még azt a ki­spénzt is ki akarja szívni a magyar­ból, amelyet bennehagyott. A húszezer koronás emberektől elvesznek tíz­ezret, de a hatvanmillióstól nem tudják a har­mincat elvenni. Bizonyos intézkedéseket kell tenni, de itt is a spekuláció egész áradata fog megindulni és megint csak azok bújnak ki a rendelkezése alól, akik eddig kibújtak. Szálljunk le arról a vesszőparipáról, hogy mi mindig liberálisabbak akarunk lenni, mint Nyu­gat-Európa bármely állama. Képtelen dolognak tartom, hogy vétségeket, apró pénzbüntetéseket kreálunk az országot behálózó, pénzzel manipuláló vigéceik ellen. Felkiáltások a keresztény párton: Betot nekik: Somogyi István: Ma az állam életéről van szó és ha a műveit Anglia behozza a botbüntetést, akkor nekünk ialább is ezzel kell kezdenünk. ifiéi ve.ski.j /Hamisítják a lebélyegzést Mikor azt j­allom, hogy márir hamisitják a lebé­yegzést, akkor­ lehetetlen, hog­y apró pénzbír­sággal szabaduljanak a spéciim­sok. Indítványo­zom, hogy legalább is B­ilmárbüntetést szabjunk, botbüntetést­ és vagyor elkobzást, mert ez nem egyéb, mint­ haz­ádlítás. Indítványomat különben a részletes sszffalás során benyújtom. (Zajos he­lyeslés.) Postapénzért semn­it sem lehet vásárolni é­s­ majd ha jön a postapénz lebélyegzés. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter: Nem jön! Somogyi István: Postapénzért nem lehet sem­mit sem venni. .Fe­kiáltások a keresztény párton: A zsidók nem adnak! Somogyi István: A drágaság nemcsak nem csökkent, hanem fokozódott. Vájjon nem lehetne-e­­ olyan radikális intézkedéseket hozni, hogy a ki­­uzsorázás megszűnjék? Képtelenség az, hogy minden törvényből és rendeletből csak azok húz­nak hasznot, akik ezt a nemzetet csak arra hasz­nálják fel, hogy kiszipolyozzák Inditványozom, hogy a nemzetgyűlés utasítsa­­ a kormányt, ahogy még a mai nannn minisz­tertanácsi rendelettel suinton kíméletlenül azokra, akik a posta- és,exekpénzzel üzérlxd­- • ■ / jplf Statáriális ellilássalpe ve.kez/ : k a kormány a nyakat k-tekarni ,dühnek• » sárkánynak, mert kü­lönben ennek ktemilvényia" ^-Irinak ne*h lesz­ meg az a hatása, amit tőle várunk és le nem mosható örö­kös szégyenfoltja lesz a keresztény kurzusnak. Le kell törni azt a tár­aságot, amely nem tud bele­törődni abba, hogy itt a helyz­e megváltozott és folytatja azt a hallatlanu­­l erkölcstelen spekulációt, amely a nemzetet idejuttatta, ahol ma van. A javaslatot ált­alánosságban elfogadja. Somogyi Beszéde után­ az elnök az ülést öt percre felfüggesztette. Szünet után Pallavicini György őrgróf­­szólal­ föl. A le­bélyegzési rendelet — úgymond — félelmet keltett a közönségben. Nem tartja szeren­csésnek a pénz­ügyminiszter intézkedésének formáját A meglepe­tés nem volt meglepetés azoknak, akik már hetek­kel ezelőtt tudomást szereztek róla, nem volt meg­lepetés a pénzügyekkel foglalkozóknak. Jó szik­­álu körök erősen kihasználták az alkalmat és már a lebélyegzés előtt pár nappal a márka rohamosan emelkedett, holott a svájci piacon csökkent Nem kétli a pénzügyminiszter jóakaratát, de tény, hogy bizonyos köröket a kényszerkölcsön­­ egyáltalán nem érint. A pénzügyminiszter azelőtt azt mondta, hogy nem lesz lebélyegzés. Erre tény­leg lett nem lebélyegzés, hanem kényszer kölcsön. De a publikum nem látja ezt. A közönségnek vissza kell adni bizalmát, hogy többé lebélyegzés nem fog előfordulni. A javaslatot elfogadja. Fangler Béla tekintettel az idő előrehaladott voltára engedélyt kapott, hogy beszédét a legkö­zelebbi ülésen mondhassa el. Ők­ét a „sole ezresekkel* Wagner Károly a kisgazdapárt nevében szólal föl. A javaslatot nem sojáig a­­pénzügyi kérdés megoldására teljesen alkatmasnak, de mindenesetre fontos lépás. Aatartánot a kormány iránti biza­lomból elfogadja, de rá akar mutatni néhány szempontra, amelyeket a kisgazdapárt megvalósí­tani kíván. A március 8 előtti zónát néhány héttel előbbre kellene í­élni, mert a pénzügyi emberek már néhány héttel előbb tudták, hogy a rendelet meg fog jelenni és ezért bankba tették a pénzüket még március­­ előtt, a kisgazda azonban otthon tartotta a pénzét és így őt­­éri a károsodás. Külföldi valutával hallatlan üzletek folynak, rábélyegezetlen ezresekért vásárolják a kül­­külföldi valutát. Körkiál­lások a kisgazdapárton: Izgatnak a faluban a lebélyegzés ellen. Wagner Károly: Én ezt olyan bűncselek­ménynek tartom a magyar nemzet­ ellen, hogy még a botbüntetést sem tartom szigorúnak Közbeszólás a baloldalon: Úgy van! Bot­b­üntet­és és vagyonelkobzás! Wagner Károly: A köztisztviselők pénz­ügyét is rendelni kell- Remélhetőleg csökkenni fognak az árak. Somogyi István: Dehogy, emelkednek az árak. W­agner Károly: Ki kellene mondani, hogy az állami elismervényt a tisztviselőktől a hitelezők készpénz gyanánt elfogadni tartoznak. Bíznak a pénzügyminiszterben, a javaslatot elfogadják. (Helyeslés.) Emelkednek az árak Ernszt Sándor pártja nevében kijelenti, hogy a javaslatot elfogadja. Ezt a lépést már előbb meg kellett volna.lejiBj.atfiMf**lebélyegzésnek hatása lesz a népre és az egész társadalomra. Azok az emberek károsodnak legjobban, akik legkeve­sebbet értenek a pénzügyekhez, Be kell látnunk végül, hogy valamennyien szegények vagyunk. A kereskedői világnál azt láttam, hogy az­, árak nem olcsóbbodnak. Fölkiáltások: .­ zsidók nem engednek! Ernszt Sándor: Magyarországon nem is keres­kedelemről beszélnek már, csak uzsoráról. Fölkiáltások: Rablásról! Ernszt Sándor: Ezen az állapoton változtatni kell. .Az ipart illetőleg, hangoztatja, hogy a háború után ő is pesszimisztikusan nézte a magyar ipar jövőjét. De arra még­sem gondolt, ami valóságban bekövetkezett. A kommunizmus a gyenge magyar ipart mindenéből kifosztotta. Azt látja, hogy a pénz, amit most bevonnak, visszakerül a forgalomba. Tehát a lebélyegzésnek financiális jó hatása nem lehet, sőt az állam a kölcsön után kamatot is fizet. Ezután azt elnök indítványára kimondotta a Ház, hogy őt a kapitalisztikus szempontnál jobban ér­dekli egy magasabb szempont. Azok voltak a leg­nagyobb államférfiak a múltban, akik a kapita­lizmusnak legnagyobb szolgálatot­­tudták tenni. A kapitalizmus következménye volt a szocializ­mus, ez a kapitalizmus okozta az imperializmus­sal együtt a világháborút. A kapitalizmus fejlesz­tette ide a világot, ahol ma van. A kapitalizmust, mint problémát meg kell ol­dani. Ez a probléma ma foglalkoztatja az egész világot. A szociáldemokrácia ellenlábasa a katalalizmusnak. Fölkiáltások a keresztény párton. Látszólag! Ernszt Sándor: A szocializmus maga sincs tisz­­tában a dolgával. Kínálja nekünk a kommuniz­mus!­, de vezérei, mint Bernstein és Kau­tsky sem tudják, mit csináljanak. Ezért ők, a keresztény­­szocialisták keresik az utat, amelyen a kapitaliz­mus kérdését meg kell oldani. A javaslatot elfogadja abban a reményben, hogy a pén­zügyminiszternek sikerülni fog az ál­­l­amház marhíát rendbe hozni. Az a­rffaeaony munkabérek ellen Szálló a keresztényszocialista munká­sok érd­ekében interpellál. A keresztény szocialista munkást nem szabad összetéveszteni a szociálde­mokratákkal és demokratákkal, amint itt a Ház­ban i­s teszik, ahol azt mondják, hogy az egyik tizenkilenc, a másik egy hijján húsz. Nem zár­kóznak el az ellen a keresztény szocialisták, hogy a kormány tárgyalásokat folytasson és megegyez­zék a munkásokkal, de ne a zsidó vezetőkön ke­resztül. A keresztény szocialista munkásság nem reméli, hogy a nemzetgyűlés egyszerre meg tudja oldani a munkáskérdést és minden kívánságukat teljesíteni fogja, de azt hiszi, hogy a pillanatnyi nyomoron enyhíteni fog, mert lehetetlen az, hogy míg a munkabéreket leszállították, addig a szük­ségleti cikkek ára horribilisan fölemelkedett. Sta­tisztikai adatokat sorol föl a munkabérek hallat­lan alaposay voltára. A Máv­ gépgyárban a lég- „Le kell bélyegezni a postát is“ A Jóember tmási nagytískos Statárium a pénzszerekre! / A pénteki ülés napirendje legközelebbi ülését pénteken, 26-án tartja és annak napirendjére a most tárgyalás alatt álló A törvényjavaslat folytatólagos­­ tárgyalását tűzi ki. Ezutáig­ áttérnek az f/ /­nnttamációkra a

Next