Magyarország, 1920. március (27. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-25 / 73. szám

színház és zene . (A Nemzetír Színház tagjainak ügye ez még előtt.) A N Nemzeti Színház művészei­nek tarthatalmi anyagi helyzetéről az utóbbi t­ányek iyemén­yeivel kapcsolatban sok szó esett a napokba­n is. Munkatárs­unk ebben az ügyben kérdéssel fordult Pekár Gyula kultusz­­­­miniszteri államtitkárhoz, aki a következőket mondotta: a'­ . T. kérdésről érdemben egyelőre még nem­­ nyilat­kozhatom, azt azonban már most is el­mondhatom, hogy a minisztériumban a legna­gyobb munka folyik a Nemzeti Színház ügyének rendezése tárgyában, ami rövidesen meg fog történni. Igen méltányosnak találjuk a Nemzeti Színház elkü­giele szóba nem került igényeit és­­ azokat a lehetőséghez képest a kormány maxi­málisan fogja kielégíteni. Megkérdeztük Avart­­y Elek nemzetgyűlési képviselőt is, akiről megírtuk, hogy a Nemzeti Színház tagjainak ügyében meg fogja inter­pellálni a kultuszminisztert. A képviselő ezeket mondta munkatársunknak­: — A Nemzeti Színház ügyében interpellálá­ciót fogok a kormány elé terjeszteni, de csak az ünnepelt után. A Nemzeti Színház tagjainak értekezletén részt veszek, ma beszélek még velük és újabb adatokat kapok. Interpellációm nemcsak a Nemzeti Színházban történt esemé­ny­eket, hanem az operaházi dolgokat is mak­ába fogja ölelni. . — (A masszmód — címen.) A mozi-ujsá­gok megírják, hogy Stellai Jenőnek A thasamód timis vígjátékát, amely egész Európát be­járta, legközelebb filmen látjuk viszont. Cím­szerepét, amelyet annak idején a telejl.be­lel -­len Harmatit Hedvig játszott a Vígszínhá­z­­­ban, most Lenke­ff­y Ica fogja játszani. Ezzel a hírrel kapcsolatosan egy kicsit meglepő, — vagy természetes? — hogy a VigSziház, mely több mint tíz év óta tartózko­dott a darab felújításától, most fürtelen műsorára tűzte. Igaz, hogy csak egy délutáni előadást szánt neki, növendékeinek vizsgái bemutatkozásául. A szerző azonban, aki írói és anyagi érdekeinek súlyos sérelmét látta ebben a megkérdezése és engedélye nélkül tervezett túlságosan olcsó megtiszteltetésben, ügyvédje utján , m­egtilotta ■ a darab előadását.­­ (Magyar Királyi Operaház.) Az Opera szinlapjairól eltűnt a Nemzeti Operaház el­nevezés s ismét mint Magyar Királyi Opera­­ház hirdeti­­az intézet hivatalos nevét. Ezt az­­ elnevezést használják természetesen az Opera • • hivatalos közleményei is. A nemzetgyűlés a magyar királyságot mondotta ki Magyaror­szág hivatalos államformájának és örömmel üdvözöljük ennek kapcsán a régi nevet az operai színlapokon is, mint egyik jelét a las­­san kin­t az egész vonalon helyreálló jogfoly­­t­­onosságnak. (S­epriscek a Nemzeti Színházban.) A Ván­dorszínészek u­tán, amelyet ezen a héten elevenít fel a Nemzeti Színház, ismét reprizekkel akarja élénkíteni műsorát a színház. Tervbe van véve a Csongor és Tünde, a liliomfi és az Ödipusz király felújítása.. A közönség, amely új darabok bemuta­­­­tását is joggal várhatná a Nemzeti Színháztól, úgy látszik, az idén kénytelen lesz beérni reprisekkel.­­ (Két Mozarte-ária ...) A Conserva­torre-ban, Paris­­legelőkelőbb hangverseny­termében egy éne­kesnő és egy zongoraművész fog koncertezni e s hét péntekjén. A párisi lapok közük az st műsorát is, amelyből az az érdekes dolog derül ki, hogy a­ franciák művészi téren megbocsátottak már a borde-oknak. A programon szerényen, szinte ma­gától értetődő termé­szetess­éggel húzódik meg Mo­zart neve, akinek két áriáját fogja előadni­ az éne­kesnő s az egykor botjainál lihegő révanche-őrület kielégítve és megnyugodva tapsolhat immár a gyű­lölt­ ellenség nagy zenek­öltőjének, kinek bája és gráciája barbár német létére semmiben sem ma­rad finomságban a franciáké mögött. S ha már az énekesnő salvus concia­tust adott Mozartnak, a hangversenyzőtárs zongoraművész sem lehet ke­­vésbbé lojális a megkegyelmezésben. Ő viszont Beethovent é» Liszt Ferencet tűzte műsorára. —* (A Budapesti Színészek Szövetsége) vá­­lasztmányi ülését közbejött akadályok miatt máról csütörtök este 10 órára halasztották. A színházak és kabarék hírei­­— (A Vígszínházban) csütörtökön két előadás l­en. Este a Szc-r®lem vására kerül színre, délután pedig a Zsábát adják. — (Új darab a Magyar Szirth­ázfban.) A Magyar Színház legközelebbi bemutatója Csorf­os Gyula ■ és Fazekas Imre „Silvio kaj»itca.v‘‘ cim­ű drámája lesz. A népszerű szülész és tehetséges fiatal. iró.e közös munkája, a mai nagy idők szmgulatából felvadt és a legtisztább irodalmi eszközökkel érdekes és itatásos cselekményt visz a szám­od**. A próbákat Vajda László főf­esidese vezeti, a főszerepeket: Törzs. Z. Molnár, Vágó, Tárnai, Ujj Kálmán, Bélysey, Kor­­m­ondi, Andorffy Ida és Simon Harcsa játsszák.­­ (A szezon legnagyobb sikere.) Kétség kívül a Cigánygrófné,­ melynek jegyeit, tíz nappal előbb el­kapkodják. 31-éig bezárólag már minden jegy elkelt a múlt­ hét végén. — (Mil­őig megtelik a Magyar Színház­ az Éva és a férfiak előadására, Kardos Andor e mára­ nagy­­népszerűségű számjátéka, szerdán, csütörtökön, szom­baton és­ vasárnap esta kerül ismért színre. — (Csütörtök délutáni előadások.) Csütörtökön. Gyümölcsoltó • Boldogasszony napján, délután a­ Ki­­rály-szinh­ázbart­­ói 3 órakor mérsékelt helyyárakka­l a Farsang tündérét adják, ugyanakkor a Magyar Színházban A kis lord van műsoron ugyancsak mér­sékelt hely­áraik m­­ellett.­­ (A Városi Színházban) ,pénteken Fauston is­métlik. Csütörtökön délutn a Siázszom&ret. este. sz. Ezüst sirályt adják. — (A jjGyermektragéd­ia’1) e heti jegyei elfogy­tak, ezért a Belvárosi Színház pénztára, már a jövő hét jegyeit árusítja. — (A „Tériké 1t) csütörtök délután de pénteken este is szintes­erül­ a Belvárosi Színházban. A leg­utóbbi vasárnap délutáni, előadást az utolsó holyig megtöltötte ,a közönség. — (Péchy Erzsi­­— mint 16 éves kislány) fog szerepelni és teljes illúziót kelteni Szóra . :y Emil—­­ Harsányi Zsolt, és Stephanides Károlynak pénteken a Revü Színházban színre kerülő női operettjében. Galella­ Ferenc, a kitűnő bonvivant egy daliás hu­szártisztet játszik. Magaziner Erzsi, a kiváló szab­i­étű­ egy angol kisasszony szerepében fog egészen új­szerűt nyújtani. Mellettük hálás­­szerep jutott Tompa Bélának, Holtinak, Gailáinak. Radó Bősként k­­s Tarnay Leonénak. A jegyeket­ 10 napra, előre árusítják. — („Harry Picttel érkezem.“) Aki ismeri a mai I utazás nehésségeit, elképzelheti, mit jelent az .mi,­­ a háborgó Németországon keresztül a fölfegyverzett­ ! Berlinből egy sürgősen várt ,nagy filmet hazahozni.­­ —­ A Mozgókép Otthon futárja éppen a legnagyobb­­ ágyú tűz, barrikád- és gépfegyverharcba. juot­t Bor­­­ Imbe, a műsorra tűzött" legújabb Harry P.".el filméi . | Ma éjjel jött meg a szűkszavú, de örvendetes tér­­i irat: „Harry Kellel érkezem/1­­ A csütörtöki előadások Ném­eti Operakör Rigoletto (6) l/émzstí Színkén Az árva korona, fekete lovas­­ (2) (pászár és kolmédia# (6) íVigMínhájpg A zsába (fél 3) Szerelem vasú­t (6) i / Királ Sínnház: Farsang tündére (fél 3) Cigány i ^ Magyar Színház: A kis lord, (fél 3) Éva és a férfiaik (fél 7) Városi Színház: Szánsecuszép ( Al 3) Ezüs­i sirály (fű) Belvárosi Színház: Tériké (tel 3) Patika­ (fél 7) And­rássyi­ úti Színház: Délután 3 órakor te­hete ! 7 órakor az Juj műsor. MoziUrek flf. Nr . / RECLNYKCjr írtra : KjRÚDjTGYULJl ~* Helyén* a kocsmtá: a létra, a seprő, egyiknek * .­$• tácjtull még kedve a ván­dorláshoz, iXlléf'Dik miliőén éjszaka megszök­nek és kakaskukorékoláskor térnek vissza. A láng ■ végignyaldossa a fia barna fejét, mintha az ő t tsz leletére magasabbra csapna. Arany­­barna vöjt ez a fej és­­végtelenül nyugodt és kedves .Régebbi években azt hittem, hogy a törvénytelen gyermekek oly boldogtalan életet élnek, mint a madár­ijesztők. Keservesen át­­kozódnak, mint a fák száraz gallyai a vihar­ban. Busán jajonganak, mint a vándorló szél a régi malom körül. Ismeretlen atyjuknak ormótlan nagy kalapjában nevetségesek, mint a mezők rongyos bábjai, amelyek a­­seregélye­ket fenyegetik.) * ] Ez a fiú nem India, hogy ki volt az apja...­­ lelőtték, mint a vádlód­,,simán, mielőtt fiát re­­j­pülni ,megtaníthatta volna? ....csapdába• szó­­j ,mit mint egy öreg róka, amely a kertek alatt­i élelem után sompolygott kicsinyei részére?...­­ nőstény kutyák tavaszkor elcsalták eseti há- | lukkal idegen határokba, ahol a felhorkant­­ hímek felkoncolták? . .. az erdőbe tévedt egy,­­ piros szoknya után, a törgyek kemény makk-­­­­ai­t agyonverték? ... Hová lett, merre ment?­­ Lidércek vonták el­­az ingoványba vagy vá-­­­sárosok vitték magukkal messzi­­ városokba, f­iából üdvözülést ígértek neki, búcsú­járókkal­­ ment el talán, hogy meghallja annak a ha­­j rangnak a hangját, amelynek kongását eddig­­ csak szivésen hallotta, vagy az után járók e*ih*i tagúból hullott egy norszom a sziveire, hogy többé nem nyugodhatik meg egy helyben, azi, hajtja, ragadja a vágy idegen városok ide­gen tornyai felé? ... A fiú csendesen ült. Miután a tücsök el­hallgatott, néma lett. A két kezére hajtotta a fejét és belebámult a sötét udvarba. — Hol van az apád? — kérdeztem foj­tott hangon. A'fitt' lassan felemelte a fejét­ .­ — Elmesünlt.. . a korcsmába. De majd visszajön. Egyszer csak beállít ismét a „Lyu­kas Világija", ahonnan elindult. És akkor les­ben állunk az anyámmal és többé nem enged­jük el. De most még vándorol valamerre. Az örökségét keresi, mint a királyfi a mesében. A üidérc után megy, amely a kincset őrzi. De majd visszajön, megkötjük a kezét-lábát, be­szegezzük az ablakot, hogy ne lássa a lidércet az­ országúton nyargalászni, tarka mátyás­­madarat fogok neki az erdőn, amely épen úgy tud beszélni, mint az idegen emberek. - Menne van az a „Lyu­kas Világ", ".ahon­nan az apád eltűnt? A határban. Kálmán, a zsidóasszony méri benne a bort.­ Ezután ismét kinyargalt a szilaj láng­­ a konyhaajtón, játékos kutya­ módjára körül­­táncolta a falhoz támasztott kocsirudat, mint­ha ennek a hórihorgas lénynek örülne leg­jobban a világon. Messziről, a falunbós a kovácsmiűholy csi­­lingelése hangzott. -- Utasok patkoltatnak, — mormogta a fiú a csengő hangra figyelve. — Talán bizony megjött az apám. VÁGIYAROftSKJLQI Budapest, 1930. csütörtök, március 35. Fatalos szerkesztő: MAGYAR ELEK Felelős kiadó: SÜMEGI VILMOS Szerkesztőség és kiadóhitatal: VI­. kez., Erzsébet­­körút 9. (New-York-palota). KIADJA A MAGYARORSZÁG NAPILAP R..T. Milyen mély a lyuk ? A Lyukas Világ az országú­lop állott. , Műveit ember létemre már találkoztam ilyen országúti csárdákkal a Jókai regényeiben, ámde a valóságban Gyurka társaságában is­mertem meg. A nseslergerendához szutyok tapadt a régi betyárvilágból, amikor a vendé­gek a fejükkel verdestek a letel. A földes pá­dimentumon lyukak voltak csizmasarkoktól, amelyeket itt megvetettek. Az asztalokba bánatot és örömöt, betegséget és keserűséget könyököltek a karok, amelyek itt megtá­­j­maszkodtak. Egy megsárgutt „Ébredjünk"­­ című újságai volt beragasztva az ablak, é­s amelynek megfakult !delüi azon vitáztak:­­ áruló volt Görgei vagy nem? Kálmán, a „zsidó asszony" akkor lehetett virágjában, mikor Zöld Morei m­ég fiatal legény volt. A hosszúnyakú üvegek nyakából mindig leha­raptak valamit a vásárosok, a mérgesek, a keservesek. A padon, ezen a­­ meghajlott hátú paripán olyan emberek nyargalásztak akik talán már a temetőbe vágtattak innen. Öreg, szőrös legyek dudálganak a sarkokban, amely legyek fiatalkorukbenn­ ember véren híztak. A­­ nehéz szagot, am­ely az ivóban terjengett avég a szökött rabok, disznózsírral ,vedett bajsza , csendbiztosok, penészes pandúrok hagyták itt. Ila a kürtőbe bedudál a szél, a kürtő olyan­­ nótákat énekel, amilyeneket manapság már­­ senki se ismer. A keréknyom, amely a ház f­­dőlt elhalad, rövid stációt tart ezen a tájon.­­ Nincsen miért megállítani a kocsit a Lyukas­­ Világnál, legfeljebb gyalogos embernek­­való ■ itt megpihenni, akinek mindegy, hogy bokor­­ alatt húzza meg magát, vagy a Lyukas Vi­­­­lág ivójában. . .­­ (Folytatása következik.) NsMXvalMt­jk „UJSAOUZCM" könyvkiejlv. te nyomda r,.f, 8*#*s®*t Bükk 8zil*14»«t» 8.

Next