Magyarország, 1920. szeptember (27. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

4 laeTABORSZXQ Budapest, 1920. csiffcertM., szeptember 16. Halálra ítélték Dobót és Sztanykovszkyt Hüttner 15 évi, Vágott Willselm 3 havi súlyos börtönt kapott — Az indokolás a merénylet menervezeiről — Három napi határidő a semmiségi panaszok [előterjestésére — A hadosztály bíróság ítélete a Tisza-perben ( Ír Budapest, szeptember 15. (A Magyarország tudósítójától.) Heteken át tartott a szenzációkban és izgalmakban gazdag tárgyalás után a Tisza-bünpör katonai része eljutott a befejezésig. Ma hirdették ki az ítéletet Tisza István gróf katonai gyilkosai fölött, a gyilkosság polgári részesei utóbb fogják majd elvenni méltó büntetésüket. A büntetés a bűntett nagyságaihoz méltó. Két közvetlen tettes, Sztanykovszky és Dobó hóhérkézre kerül, a harmadik. Hüttner 15 esztendei fegyházzal bűnhődik. Az ítélethirdetés képe megfelel a történelmi mozzanatnak. A bíróság komor épülete előtt ma is, mint a tárgyalás első napjaiban, szigorú igazoltatás, a fogház udvarán gépfegyverek szuronyos önök. Kilenc órakor vezetik szuronyos őreik a vádlottak szobájába a vádlottakat, akik mindegyikén meglátszik, hogy érzik a reájuk váró büntetés nagyságát. Sztanykovszky is. Dobó is: mintha elvesztették volna a tárgyalás folyamán tapasztalt rugékonyságukat Hüttner egészen sápadt. Pontban tíz órakor szólal meg a tárgyalás kezdetét jelző csenszőszó. A tárgyalási terembe kísérik a vádlottakat s néhány pillanat múlva bevonul a bíróság. Zoltán László ezredes elnök felkéri a jegyzőkönyvvezető főhadnagyot az ítélet kihirdetésére, mire Géczy Iván főhadnagy jegyzőkönyvvezető felolvassa az ítéletet: 1 A magyar állam nevében! A magyarkirályi budapesti hadosztálybíróság mint ítélőbíróság a Dobó István tartalékos fegyversegéd, Sztanykovszky Tibor tartalékos zászlós, Hüttner Sándor főhadnagy és Vágó-Wilhelm Jakab népfelkelő ellen felbérelt gyilkosság, súlyos testi sértés bűntette és szökés bűntette miatt a magyar királyi budapesti katonai körlet parancsnokság ügyésze által emelt vád felett Zoltán László ezredes elnöklete alatt Mondada Jenő százados-hadbíró tárgyalásvezető, Géczy Iván főhadnagy és Szonda Imre tartalékos hadnagy jegyzőkönyvvezetőknek, Sztupka László őrnagy-hadbiró és Littómertczky Nándor dr. százados-hadbiró vádlóknak részvétele mellett a vizsgálati fogságban levő vádlottaknak és védőiknek jelenlétében Budapesten 1920. évi augusztus 2-ától szeptember 15-éig megtartott tárgyalás alapján a kövekezően ítélt: 1. Ifj. Dobó István budapesti születésű és illetőségű 31 éves római katholikus nőtlen tartalékos tengerész fegyversegédet, budapesti lakost, aki polgári foglalkozására nézve lakatos. 2. Sztanykovszky Tibor sátoraljaújhelyi születésű és budapesti illetőségű 24 éves római katholikus, nős, a volt cs. és kbr. 65-ik gyalogezred állományabeli tartalékos zászlóst, budapesti lakost, aki foglalkozására nézve joghallgató, 3. hernádzsadányi Hüttner Sándor budapesti születésű, kassai illetőségű 23 éves, római katholikus, nőtlen, a volt magyar királyi 9-ik honvédgyalogezred állományába tartozó tényleges állományú főhadnagyot, budapesti lakost, 4. Vágó Wilhelm Jakab kecskeméti születésű i£s budapesti illetőségű 31 éves izraelita, nőtlen, avolt cs. és kir. 38-ik gyalogezred állományáben népfelkelő, budapesti lakost, aki polgári foglalkozására nézve reklámvállalkozó, bűnösnek mondja ki és pedig Dobó István elsőrendű vádlottat felbérelt gyilkosság bűntettében, melyet Budapesten az áfás követett el, hogy 1918 október 31-én délután 5 óra és 5 óra 30 perc között három társával együtt azon szándékkal, hogy Tisza István grófot megöljék, ennek Herminaut 35/a. szám alatti lakásába fegyveresen behatoltak és nevezettet Mannlicher-fegyverekből leadott lövésekkel megölték, súlyos testi sértés bűntettében, melyet ezen alkalomból azáltal kövtek el, hogy a másokkal való összebeszélés folytán létesült szövetségben a Tisza István gróf mellett álló Almássy Denise grófnál nem ugyan lövési szándékkal, de más ellenséges szándékból a Mannlicher-fegyverből leadott lövésekkel, húsz napon túl gyógyuló sérülést okozott. Sztanykovszky Tibor másodrendű vádlottal bűntársi minőségben véghezvitt felbérelt gyilkosság bűntettében, melyet az 1 pont alatt megjelölt helyen és időben azáltal követett el, hogy e hallban a nyílott bejáratu ajtó közelében lövésre készen tartott fegyverrel társai mögött állott és igy a közvetlen tetteseknek a merénylet biztosabb kivitelét tevékenyen rösegítette; ezenkívül a bábom idején a tényleges állományból elkövetett önkéntes jelentkezéssel egybekötött első szökés bűntettében, Hüttner Sándor harmadrendű vádlottat bűn■"•""bégben véghezvitt fölbérelt gyilkosság bűntettében, amelyet Dobóékkal egyetemben az első pontban megjelölt alkalommal azáltal követett el, hogy a bejárat és a lakás között levő kertben másokkal egyetemben összeköttetést tartva fönn, őrt állási és e bűntény kivitelében közreműködött, mely gyilkosság végrehajtására mind a három vádlott különböző előnyök kilátásba helyezésével mások által engedte magát rábírni. AVágó-Wilhelm Jakab negyedrend vádlottat a háború idején a tényleges állományból elkövetett és önkéntes jelentkezéssel egybekötött első szökés bűntettében. Ezért a haditörvényszék Dobó Istvánt tartalékos tengerészfegyversegédi rendfokozattól való lefokozás, a Károly-csapatkereszt és a sebesülési érem elvesztése , a hadsereg kötelékéből való kicsapás mellett kötél általi halálra. Sztanykovszky Tibort tartalékos zászlósi rendfokozatától való megfosztás, a Károly-csapatkereszt elvesztése és a hadsereg kötelékéből való kicsapás mellett ugyancsak kötél általi halálra. Hüttner Sándort amellett, hogy főhadnagyi rendfokozatától megfosztatik, személyére nézve a nemességet, valamint első osztályú vitézségi érmét, a Károly-csapatkeresztet és a sebesülési érmét elveszti, a német II. osztályús vaskereszt, a török vasfélhold és a Medzsidje rendet Magyarország területén nem viselheti, az önhibáján kívül hosszúra nyúlt vizsgálati fogságból hat hónapnak a büntetésbe való betudásán belül még 15 évi, havonta egynapi kemény fekhelylyel és a büntetésnek minden évében októberjó 31-ik napján sötét zárkába zárással súlyosbított súlyos börtönre. Vágó-Wilheim Jakabot 3 havi, havonként kétnapi kemény fekhelylyel súlyosbított börtönre ítélik. Vágó-Wilheim Jakab szabadságvesztési büntetése önhibáján kívül hosszúra nyúlt előzetes letartóztatással, illetve vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vétetik. A KBP. 388. paragrafusa alapján elrendeli végül a haditörvényszék, hogy először Sztanykovszky Tiboron, azután Dobó Iitvánon hajtassák végre a halálos ítélet. Ezután az ítélet indokolását olvassák föl, amely egyebek között a következőket mondja: Az 1918-dik esztendő ködös, sötét őszi dél-utániján dördültek el a gyilkos fegyverek, Tisza István gróf földre rogyott és pár pillanatnyi szén-védés után Magyarország e nagy fia kilehelte lelkát. Történt ez október 31-ikén, annak a forra ,dalomnak napján, amely napon Károlyi Mihály és hívei hatalomhoz jutottak. A megtorló igazságszolgáltatás munkájának első fejezetéhez jutottunk, amidőn a bűnösök egy részét a haditörvényszék elé állították. A minden részletet felölelő bizonyítási eljárás a vád tárgyát képező bűncselekmények tényállatéki elemeit szem előtt tartva, különösen a merényletre vonatkozó bizoryítékok terjedelmes anyagátkat főcsoportra osztotta ás pedig az első csoport magába foglalja mindazokat az adatokat, amelyek a merénylet végrehajtásának körülményeit állapítják meg, a második főcsoportban pedig tárgyalja azokat a momentumokat, amelyek a vádlottak bűncselekményeinek indító okaira vetnek világot. A bíróizabad mérlegelések törvényes elvéből kiindulva is bizonyítottnak tekintette a hadi törvényszék mindkét főcsoporton belül a perrendszerűleg aggályta- lan tanúvallomásokat a helyszíni szemle eredményét, a szakértői véleményeket, a rendelkezésre álló bűnjeleket, okmányokat és köztudomású tényeket, továbbá a vádlottaknak a főtárgyaáson tett vallomását, valamint a bizonyítási eljárás során megállapított állításait. Az indokolás ezután részletesen ismerteti a merénylet végrehajtását attól az időponttól kezdve, amikor Kéri Pál vezetésével kiindulnak a tettesek az Astoriából egészen addig, amikor a gyilkosság elkövetése után két autón visszamennek a városba. A bizonyítási eljárás során olyan adat nem merült fel, amely Hüttnerközvetlen tettességét bizonyította volna és amely az ő állítását megcáfolná. Súlyosan terheli Sztanykovszkyt az a vád, hogy a negyedik lövést ő adta le. Két körülmény nem volt teljesen tisztázható a bizonyítási eljárás folyamán. Az első a vádlottaknak a villába történt behatolása, a második a nyolc csendőr lefegyverzésének mikéntje. A haditörvényszék valószínűnek azt tartja, hogy a lefegyverzést az összeköttetés fenntartása céljából kinmaradottak eszközölték, de nincs teljesen kizárva annak a lehetősége sem, hogy eddig meg nem állapított módon, de mindenesetre a merénylettel kapcsolatban más egyének fegyverezték le a csendőröket. Az indokolás ezután rátér a merénylet indító okaira. A forradalmi politikusok előtt, úgymond, Tisza István hatalmas egyénisége a forradalom legveszélyesebb akadálya volt. A Nemzeti Tanács a kisebbség ellenzése mellett elhatározta, hogy Tisza Istvánt meg kell gyilkolni. A merénylet megszervezésével Pényes Lászlót, Friedrich Istvánt, Kéri Pált és a tizenegyéig Katonatanács elnökét, Csernyák Istvánt bízták meg. Nem riadtak vissza a pénzáldozattól sem, hogy elérjék a kívánt sikert. A merényletterv kidolgozása és tervszerű végrehajtása Kéri Pál műve volt. Az indokolás ezután részletesen foglalkozik a jutalmazásokkal és megfizetésekkel. Részletesen fejtegeti és ismerteti a főtárgyalóbon elhangzott és már ismeri tanúvallomását, majd Dobó Isvánnak beismerő és tagadó vallmásaival foglalkozik. Dobó beismerő vallomásának visszavonása nem volt figyelembevehető, mert a merénylet részleteit a helyőrségi kórházban, ahol sem erkölcsi, sem fizikai kényszer alatt nem állott, sem dicsekedésre oka vagy alkalma nem volt, az álmiorvosszakértőnek részletesen elmondta. Vágó Wilhelm és Sztanykovszky szökésének részleteivel és Sztanykovszky erkölcsi zülöttségével foglalkozik ezután az indokolás, majd hosszasan indokolja a közbeeső lényegesebb határozatokat s a jogkérdésre áttérve hangoztatja, hogy a vádlottak valamennyije beszámítható. A gyilkosság lelki okaira nézve azt mondja az indokolás, hogy Dobónál a gyűlölet és a hiúság, Sztanykovszkynál a züllöttség és a gyöngeség a lelki indító ok. Hüttner óvatos, intelligens, cinikusan gondolkodó ember, azért nem vállalkozott közvetlen tettességre. Kétségtelenül bebizonyítottnak látja a haditörvényszék, hogy a vádlottak pénzbeli jutalmazásukat a véghezvitt gyilkosság bére fejében kapták. A bűntársi minőséget, a feltolytás kérdését, majd a súlyosító és enyhítő körülményeket taglalja ezúton az indokolás. A haditörvényszék hivatalból vizsgálta az illetékesség kérdését is. Dobónak két leszerelési igazolványa van, de hogy Dobó tényleg leszerelt volna, azt nem látja igazoltnak, mert köztudomású tény, hogy az akkori időben a leszerelésekkel a legnagyobb visszaéléseket követték el. Ugyanez áll Sztanykovszkyra és Vágó Wilhelmre is. Mindezen ténykörülmények figyelembevételével hozta meg a bíróság ítéletét. Az ítélet kihirdetése után a tárgyalást vezető elnök kérdésére vádlottak kijelentik, hogy az ítéletet megértették, öt perc szünet után, mely alatt a vádlottak tanácskoztak védőikkel, a védők a felebbezés és semmiségi panaszok benyújtására háromnapi haladékot kértek. Vágó Wilheim védője tudomásul veszi az ítéletet és kéri védencének szabadlábra helyezését. Az elnök ezután a tárgyalást berekesztette. Ezennel értesítem barátaimat és ismerőseimet. • *" ^J hogy VII., Erzsébet-kSnnt 44. szám alatt lévő KÖE-’-ká,Jé3tesbE batársuHtara és azt újonnan átalakítva folyó hó 13-án, szombaton«te, 543JESTEg ütávéSlén-Qgtsrani RiEgtnydtOISl ! Tisztelettel Flaschner Ernő jjip' fUtixl, Ipari, gaxtla* 8 isi WLw M W& es. s&ql, PervtSeaoIAsZ ecaa na sntia**- ia^,a a pestszentlőrinci (Cséry-féle) bányatelepről vagyontételekben és teljes fuvarokban azonnal szállítható. Tanácsos a téli szükségletet már most fedezni. f*esls**mSlíti»mei iKaust•Jamst&ii Vállalati Budapest, V. Rudolf-tér 95. Tutajon 115-97.