Magyarország, 1921. február (28. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-23 / 43. szám

2 SL­AGZAKORSSAI) Budapest, 1021. szerda, február 20. Ültük. Oka az, hogy a nem keresztény világ­, him nagyobb arányban hódított a forradalmi eszme. .fejből .következik az is­, hogy elementáris köteles­sége a magyar fajnak, hogy a keresztény társ­ada­lom önérzetre ébredjen, hogy a keresztény társa­­­­dákról önérzetét­­fen­tartsa, ápolja, hogy a keresz­tény társadalom törekedjék helyet foglalni a­ tár­sadalmi élet minden tevékenységében, amelyekben­­eddig háttérbe szereti, igyekezzék helyet foglalni­­a közgazdaságban. Mindez természetesen­­ kizárja a felekezeti gyűlölködést, mely árad-' jóé­­on ellentétes volna a keresztény etikával. Kerülni kell az egyéni erőszakoskodásokat, és egyéni akciókat, amelyek csak ártanak a­­ nemzeti becsületnek, ártanak magának az ügynek és ártanak magának a célnak, melyet ez a magyar társadalom maga elé tűzött Legyünk tisztába azzal, hogy az a munka,­­amelyre vállalkoztunk, ez a feladat nem okítható meg gyorsan, nem oldható meg egykönnyen. Ez csak egy hosszú, türelmes, kitartó munkának ■lehet az eredménye. Szaíl-mataz célhoz nem vezet. Az egyesek felekezeti gyűlölete, az iszok ellen irányuló izgatás helyében. A nemzeti erők kifejlődéséhez célza­tos munka kell. Legyen a magyar -keresztény­társacfartam -gaz­daságikig ügyesebb, szorgalmas­a­b­b, érezze, hogy kötelessé­­ge van ezen a­ téren is. Felejtse el azokat az előítéleteket, melyek eddig visszatartottak attól, hogy bizonyos foglalkozási ágakban működjék. Legyen a magyar ember kereskedő, iparos, tanul­jon és művelje magát gazdasági téren is,­ ne c­ak mezőgaz­ds­­sági terem. Ne szégyelje a cégtáblát ta­­nuljom '.­ 'külföldről s akkor meg fogja , l­átni, hogy ugyanabban­­a mértékben, amilyenben kiszorít más elemeket, az is foglalhatja el a helyet,­ mert hiszen semmiféle lvely üresen n­em maradhat. Droztay Győző: A kaszinók akkor tönkre­mennének. Andrássy Gyula gróf: Ugyan, ugyani Én megvallom, a m­últban sok tekintetben illúzióban éltem. Én azt hittem, hogy a liberális politika jobban magához tudja hódtelni azokat az elemeket, amelyek nem tagjai a keresztény társadalom­nak. Ebben az illúzióban csalódtam. Ennek a tapasztalatnak következményeit le kellett von­nu­m s akkor én eltataroztam, hogy belépek a keresztény nemzeti egyesülés pártjába. Tudtam, ho­gy a legkülönböző sa­tátoz­ásoknak, gyanúsítá­soknak teszem ki magamat. Mindezzel azonban én nem törődöm, amikor tisztában vagyok a saját selkisemeretemmel. Elhatároztam, hogy csatlako­zom a párthoz. De elhatároztam azért is, mert le­gyenek m­eggyőződve, hogy irtózatos neszedetem volna az, ha a nemzeti és keresztény jelszavak megbuknak. Nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy e jelszavak lejáratása után valamely liberális poli­tika­­következhetnék. Nagy baj volna, hi­ a sok szép remények meg­­h­iúsulnána­k, amelyek ti nemzet széles rétegében ezen jelszavak következtében­­ébredtek. Nem li­berális politika jönne, mert ez ellentétben van a forradalmi lélektannal., Ellentétben­ volna a mai lelki állapottal. Ha a kereszt fejárja magát, akkor jó újra a vörös reakció, jön a forradalmi szellem, amelynek már megismer­tük működését, amelynek már megismertük torzs­­fiatlansá­gát. Az a forradalmi szellem, amely nem átall­ott,­ akkor, amikor a nemzet százezer és száz­ezer fia küzdött a­­területi vi­téglái­a,sért, tárgyalni az ellenséggel, letétetni a fegyvert a­nélkül, hogy utánajárt volna, áramlik, vájjon az ellenség is paci­fista-e; az a forradalmi szellem, amely azután el­dobatta a fegyvereivel és prédára vetette, az orszá­got. ,Elő fog jönni az a forra­dalmi szellem, amely­ ezután következett, amely egy soha el nem követ­kezhető utópikus rendszer érdekében pusztította a nemzetet. Ha a nemzet elveszti bizalmát a mostani jel­­tárvek iránt, destrukció következik. Ezért kell, hogy a magyar intelligencia azok alá a zászlók alá tömörüljön­, amelyeket az aktív munka érde­kében kibontottak. Ne várják, a kezdetben j­lzá­­gunk­ba esett irányok bukását, mert ez őket is el fogja temetni. Birtha József: Prófétai szó! Anárfvy Gyula gróf: Ha mindenki, aki a zászlóik alá tömörül, fit­ érzi azt, h­ogy csak is­re­­lem, kitartás, céltudatos munka vezethet célhoz, akkor az erkölcsök is m­egjavuln­a­k és megjavulnak azok az állapotok, amiken már régóta változtatni akarunk. A mindennapi élet nehéz feladataival si­keresen küzdünk meg, hogy a nemzetet a meg­erősödés útjára lehessen vezetni. Ha a mindennapi kormányzati kérdésekkel az ország nem tud meg­­bírkózni, bármilyenek is legyenek a célok, akkor az ország el fog fordulni­­, pártoktól és beletemet­­kezve a nagy lelki nirvánába.. Rátér ezután a kormány bemutatkozására és az egyes időszerű kormányzati kérdések megbeszé­lésére. Az első feladat a jogrend biztosítása, tegyen erős a kormány, tartson össze, akar­jon egyet, ne küzdjenek egymás ellen. Az ál-­­­lám összes közegeit arra kell bírni, hogy min­denki maradjon meg hatáskörében, annak ztol­­lárát át ne lépje. A katonaság ne politizáljon, a rendőrség tel­jesítse­­a maga kötelességét. -Barin Szabó József: Nem úgy, mint Debre­­­cenben! ,­ Andrássy ,Gyula gróf: Ezeknek a szerveknek megvan a maguk szent hivatásuk, ne ci.páljanak a maguk céljaira külön politikát. Amint a­ kor­mány meggyöngül, és . a nagy..feladatot . megosstani, nem tudja, as álfeni ,szétesi'lv.Helyre szell átn­özni a tekintély ."elvét. Nem azt érti ezalatt, hogy glumókat osszanak ki, de legyen mindenki tudatá­ban annak, hogy csak annyit ér, amennyit erkölcse és tudása nyom. Ne éljünk osztracizmussal, minden­kit úgy becsüljünk, amennyit használ­ az ország­, rak. Ne üres jelszavakkal öljük­­egymást,­­hanem a munkában keljünk egymással versenyre. A sajtó kérdését is szóváteszi és ennek kap­csán a sajtótörvénnyel kíván foglalkozni. A cenzúra nem­ maradhat állandóan fenn. Ahogyan­­ma gyakorolják, úgy egyáltalában nem lehet megvédeni. A nemzeti ügyek­en gyakran enyhe, viszont más téren szigorú. Nagy hibánál­ tartanám azonban, ha a cenzúra az, egyik napról a másikra megszűn­nék. Átmenet kell és erre, az időre korlátozni kell a cenzúra hatáskörét. Szükségesnek tartom, hogy egy miniszter és egy államtitkár a cenzúra ügyeiben felelősséggel tartozzék, nehogy az­­a helyzet álljon elő, hogy itt elítéljük a cenzúrát és senki sem felel érte. A cenzúra tehát csak idei­glenes lehet. Alkossunk helyette új­­sajtó­törvényt, amely szigorú legyen a retorzióban a for­radalmi izgatásokkal szemben. Legyünk tisztá­ban azzal, hogy egy, új JOTr-adatom. a nemzet halálát okozhatja. Nem vagyunk síkban a­­helyzetben, hogy­ még egy megrázkódtatást átéljünk. Számoljunk le az európai divatokkal. Az új sajtótörvénynek gyors represszáriókat kell biztosítania, esetleg új tilalmak felé,másával. Nem kivártok állandó sajtótörvényt, csak néhány évre szülőt és ezzel hangsúlyozni aka­rom, hogy a sajtótörvény mindenkor megvál­toz­­­­tatható. Erőteljes közigazgatás kell.­ A vidéken anarchia várt, amely a központból ment át a vidékre és amelyet nem igyekeznek megfékezni. Mindezek mellett legfőbb gondja legyen a kor­­mányzatnak a közgazdaság és pénzügyeink­­rende­zése. Nem új közjogi törvényekre, nem politikai­­beszédekre van szükségünk,­­ hanem szociálpolitikai­­alkotásokra, mert ha ezt elalo osztj­uk, ez rettene­tesen meg fogja magát bosszulni. A pénzügyek tekintetében már megindult a munka. Ma nincs itt est ideje annak, hogy önről, beszéljen. Az egész koncepciót a büdzsé-vita alkal­mával lesz módunk elbírálni. Am­it azonban már most konstatálni kívánok, az az, hogy a pénzügyminiszter itt nagy , szolgálatot tett azzal, hogy megmozdította az országot, hogy akcióba lépett és erőteljes kézzel megindította a takarékosság munkáját. Teljes elismeréssel majd ,csa­k ak­kor lesze­k vele szemben, ha, egész reformmunkájáton­ érvénye­,­sülni fog a szociális szellem. A terhet az viselje,, aki elbírja. Az adóteher oszoljék meg az egyes foglalkozási ágak között. Az ingó tőke ne részesüljön olyan kedvezmény­ben, amilyent a pénzügyminiszter múltbeli fog­lalkozása­i a­lapján felétételni lehetne. •A közgazdasági politikában, meg kell "aláírniuk" azokat m­ ágakat, amelyekkel jövedelmet tudunk , magunknak szerezni. • A. .legfo­n­tosabb­ kérdések egyike az ellátás kérdése. Erre ugyanazt­ mondom, avait Gaál Gasz­­ton baráto­M, hogy szabadságot akarok. Az állam örökös beavatkozása nem teremthet egészséges viszonyokat, itt is azonban fokozatos átmenet vezet célhoz, amellyel biztosítani kell ,az ellátatlanok dolgát. ,. Gall Gasztos Budapesten hétszázezerrel több kenyérjegyet adtak ki, mint amennyi lakosa halt Budapestnek! • a 1 ÁBástfy Gyula gróf: Budapest és a városok élelmezését biztosítani kell. Nemcsak hmnanitá­­rius szempontok szólnak emellett, hanem más kényszerítő okok is szükségessé teszik ezt. Elkép­zelhetetlen konstruktív munka anélkül, hogy az el­látatlan középosztály helyzetén ne segítsünk. A felfordulás, a forradalom nem a munkások­tól jön, hanem mindig az elnyomorodott kö­zéposztályból indul ki. Áttérek ma ist a Hionkáskérdésre. E kérdésben azért írémi adhatok nagyobb programot, mert nem akarok senkit felülrétől E tekintetben ugyanis nem lehet többet adni, mint ami tényleg megvalósítható. De kötelessége a Ház minden egyes tagjának és a társadalom minden é£j'­és tagjának a szociális ér­dekek legmélszab­otíti-e ápolása. A szocialista párt akcióba lépését­­ örömmel üdvözlöm. Nem láttam jó szemmel visszavonulását, egyrészt nyepi, néma gyermeknek anyja sem érti szavát, más­részt piert,a nemzeti munkáiból is hiányzott az az erő, a­m­­elyet ez a párt képvisel. Bármennyire örü­lök is, mégis,aggodalmam van, az tudniillik, hogy a szocif^demoi^ata pártot ugyanabban, az alakulás­ban, látomií ■■ ipunt,aielőtt. Mert azt látom, hogy a cégi pán­^most.. . (Nagy zaj) Szmrecsányi György élesen felkiált: Halljuk! Halljuk! Felkiáltások: Rendre! Rendre! fejfedőn:' ' Ez az­­európai hang, urak! A zaj elültével Andrássy folytatta beszédét: ' : •Én Azt látom, hogy tíz-új liberális blokk úgy hasonlít a forrada­lom előtti alakulathoz, mint az egyik tojás a másikhoz. De­ rem­élem, hogy a szociáldemokrata párt nem hagyja­­magát felhasználni "többé,­ mert láthatja, ho­gy neki ebből senynyhaszna nem volt, a vezé­rek meggazdagodtak és­ gazdagon megszöktek, a m­inívások pedig itt piaza­dtak és szenvedtek. — Azok a kilengések, amelyeket az úgynevezett, feh­érterror cím­ére írnak­ következmeményei az előzményeiknek. ■ Lássák be, hogy a munkások csak egy egészséges ,­­nemzeti 'életben' élhetnek kieg- és cs­ak egy egészsé­­gies társadalomibáb va­tt jó élete a munkásságnak. Én bízom benne, hogy a szociáldemokrata párt a látszat ellenére is tartózkodni fog a destruktív munkától, hogy valóban csak a közszabadságokért fog küzdeni és nem adja magát oda forradalmi eszközül. Aggodalommal látom, hogy az államformát kérdésében a blokk egyik alapító tagja azt mondja, hogy az államforma kérdésében nyitva hagyta az ajtót. Azt kijelentem, hogy a blokk ellen nekünk morális fegyverekkel kell harcol­nunk mindaddig, amíg azt látjuk, hogy nem akar­nak forradalmi eszközökkel harcolni. Abban a pillanatban azonban, ha azt látjuk, hogy forradalmi eszközökhöz nyúlnak, kérlelhetetlennek kell len­­­­mink.­­. . "Az írit oruodlás’ ügy­ében magam­­ is meg vagyok győződve, hogy itt súly­os hibák történtek. Még csak egy kérdésről akarok szólani, a felekezeti kérdésről. Bizonyos oldalról ugyanis állandóan azon dolgoz­nak, hogy a,keresztény alapon álló egyházak kö­zött viszályt teremtsenek. Ez végzetes hiba, vég­zetes bűn volna. Barna-Szabó Jó­zsef: A kormány csinálta. .­­ .... Andrássy...(J.y*Vlffl.,gróf., Az egyházaknak hasz­náló célok­ért kell küzdeni. Ezt a felekezeti ellen­tétet nem bírja ki az ország, öntudatos érésig el kell a korrupciót letörnünk. A­­'korrupció elterjedését sokan a mai rendszer rovására b­írják. Ezt határozottan visszautasítom. A koripció-elterjedésnek­ megvannak a maga köz­­ga­zdasági okai;­ ez pedig az,'­hogy nehéz ma a szo­lid munkából ' megélni és könnyű ma az irreális jövedelem. ' ' ,r Gaál Gaszton: A kövött gazdasági rendszer az oka. - - ' ■ Andrássy Gyula gróf: Bánni legyen is a* tirrilkodó jelszó, ilyen 'gazdasági körülm­ények kö­zött 3 korrupció okvetlenül előfordul. Azonban bárhogyan legyen is, erélyesen kell letörni s nem szabad hinni, hogy a magyar név r­osszhírű legyen, nem szabad­­ tűrni, hogy becsületünket megtépáz­zuk­. Legyünk óvatosak a választásoknál, a kineve­zéseknél, a támadásoknál pedig követeljük a bi­zonyítást. • Rassay Károly és Örbők Atilla egyszerre ki-,­­ kiáltják: Szabad sajtót. Andrássy Gyula gróf: E téren ne használják­ ki a cenzúrát. Ezek u­tál­ befejezem beszédemet és­­kijelentem, hogy am­ennyiben a kormány programjai és azok között,­am­in­k­et én kifejtettem, eltérés nincs, azok összevágnak és miután egyes kérdésekben haladást látok, miután­ a kormány egységesebb, a­­ jo­grendjét mindjobban helyre tudja állítani, ennél-­­ fogva a kormányt mindaddig, amíg hű marad kitű­zött programjához, abban a reményben, hogy férfias nyiltsággé­ és erélyesen fogja politikáját végrehajtani, támogatom. (Zajos taps és éljenzés a Ház jobboldalán. A szónokot többen üdvözlik.) Az elnök az­­ ülést öt­­percre felfüggeszti. (

Next