Magyarország, 1927. augusztus (34. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-10 / 180. szám

4 ház tagjaiból alakított alkalmi f­zíntársulatnak azokat az anyagi eszközöket, amelyek az ég el­leni turnéhoz szükségesek voltak. M­­ivel indokolja a Garamszeghy az érdeklődés hiányát? Az érdeklődés csekély volt. Hogy ennek mi volt az oka, azt eddig ki­deríteni nem lehetett. Maga Go­­■ramszeyhy Sándor így panaszolja a dolgot: — A legnagyobb baj az volt, hogy a lapok előre ki­patt­intották, hogy pro­paganda darabról van szó. Amikor egy- egy városba megérkeztünk, kommünikén­vet­ kellett közzétenni, hogy komoly művészi értékű színdarabról, nem pe­­dig egyszerű propaganda műről van szó.­­ Sok helyen maguk a városok vet­tek át egész csomó­­ jegyet és gondol­kodtak arról, hogy közönség legyen aj előadásoknál, amelyeket természetesen belépődíjak mellett rendeztek... A községekben azonban egyáltalában nem­ mutatkozott érdeklődés a­ belépődíjas propaganda iránt, még akkor sem, ha ezt a belépő­díjat alacsonyan állapí­tották is meg. A társulatot egyáltalában nem bántott­ák --ezek a me­l­lékszem­pon­tok: Bakó László és a többiek elő­adták, több mint harmincszor, har­minc városban és községben. A darab tartalma Első felvonás: Egy gazda és a felesége sírnak, szom­orkodnak, nagybeteg az egyetlen gyermekük. Egy' jóbarát' magyarázza neki: lám, lám, keserves' dolog ez, mi lesz, ha meghal az egyetlen gyer­mek. Nincs testvére, nincs és nem is lesz több öröme a házaspárnak A fiatal gazda ■köíöo­ rari jár-kél a házban és ő is, keserűen panaszko­dik, miért is nincsen több gyerme­kük. Megesketi az asszonyt, ha fel­gyógyul a kicsike, nem törődnek semmivel, de testvérkéje fog szü­letni majd a beteg gyereknek. Második felvonás: a gyermek felgyógyult és útban van már a második. Az asszonyka szülei azonban mindenáron le akarják beszélni a menyecskét, hogy ne hozza világra második gyermekét. — Szétforgácsol­ódik a föld, — mondják az öregek — sokkal jobb, ha egy kézben marad minden.. Addig-addig beszélnek, bolondít­­ják az asszonyt, amíg hajlik az át­­kos tanácsra, megszegi szerit" eskü­­vését és hívják a javasasszonyt, aki megöli szíve alatt hordott mag­zatát. A magzatelhajtás sikerült. _ Az asszony megszabadult gyermekétől, együtt marad a föld, mert újra csak egy gyermek marad a háznál. A harmadik felvonásban az as­­­szonynak lelkiismereti furdalásai vannak, alig tudja bevallani az urának, mi történt. Gondol egy na­gyot és merészel: az okmányt, amellyel a szülei jutalmazták tet­tét, a vagyont átruházó okiratot összetépi, kidobálja a szép­ ruhákat, neki­ semmi sem­ kell, ő szegény akar maradni de g­yerm­eket akar, még egyet, hármat, nyolcat és a megbánás keserves könnyhullaj­­tása közben borul az urának a mel­lére. Íme a darab rövid vázlata: nem láttuk és így nem ítélhetjük meg, vájjon a­ megírás módjában van-e az a művészi szépség, amely meg­ragadta Vass József népjóléti mi­nisztert olyannyira, hogy­ hozzá­járult a propaganda­­­körúthoz és rendelkezésére, bocsátott Bakó Lászlóéknak­­ körülbelül 50.000 pen­gőt, több mint félmilliárdot a tur­né céljaira. A propagandakörút véget ért. Nem lehet még tudni, hogy a Du­nántúl és a Tiszántúl hány család vetette el magától az egyke gon­dolatát a Gyermek című színdarab hatása alatt... Ez tulajdon­képen csak akkor lesz eldönthető, ha a népszaporulat pontos statisztikai adatai rendelkezésre állanak. Azok, akik az egyke ellen küzde­nek a lelkük minden erejével és a magyar faj rajongó szeretetével, valahogy úgy érzik : nem, nem ez a propaganda módja, a magyar né­pet nem így kell felvilágosítani... Ez csak egy turné és 50.000 pengő története... Vásárhelyi Ferenc MAGYARORSZÁG BMnBnwnnBnHBBudapest, 1927. augusztus 10. szerda Három személyautó és egy teherautó ■ Gánam­szeighyék előadták, hogy a turnéhoz három személyautóra és egy teherautóra van szükség. A személyautók szállítják a társula­tot, a teherautó a díszleteket és a s­zükséges kellékeket. Az az összeg, amit a népjóléti minisztérium a turné céljaim rendelkezésre bocsá­totta, teljesen elegendő volt ahoz, hogy egyrészt­ a társultat tagjait megfelldskepnem­ honorá­lijáik, más­részt pedig az autók költségeit, va­lamint a többi kiadásokat fedez­hessék. A művészek átlagos hono­ráriuma az ezer pence­ körül moz­gott, az írók szintén megkapta tisz­telet­díját a .A népjóléti minisztérium által rendelkezésre bocsátott ösz­­szegből: 3000 ve­na öt. A társulat július első napjaiban útnak indult. Először a Dunántúl­ra mentek és Győrtől kezdve a mű­vészek autói bejárták e vidékek főbb pontjait, a városokat és a na­gyobb községeket. 10—15 helyen jártak és mindenütt bemutatták Erdős Lászlónak A gyermek című darabját. Almásy Endre járt mindig elöl. Az egyes helyeken előkészítette a talajt­­ megállapodott a városok vezetőivel intézkedett a színház vagy más alkalmas helyiség ren­delkezésre bocsátása dolgában, a plakátok kiragasztásáról és álta­lában elvégezte mindazokat a mun­kálatokat, amelyek eg­y ilyen szín­­társulat megérkezését meg szokták előzni. Az osztrák vasút csak a magyarok után kezdi el a budapest—bécsi vonal villamosítását Bécs, augusztus 9. (A Magyarország bécsi szerkesz­tőségétől.) Több lap közölte azt a hírt, hogy a bécs—budapesti vasút­vonal elektrifikálása küszöbön áll. Információink szerint az osztrák szövetségi vasutak a közel­jövőben nem gondolnak ennek a tervnek a megvalósítására, mert a Bécstől a magyar határig terjedő, mindössze 70 kilométeres vonal elektrifikálá­sára csak akkor kerül sor, ha majd a magyar Államvasutak, készen lesznek a jelentékenyen hosszabb magyar vonal elektromosításával. A vonal áramát az újonnan épí­tendő Talbol-férsi centrálé fogja szolgáltatni, ennek az üzembehozá­sához pedig legalább két évre lesz szükség. Éppen ezért a budapest— bécsi vonal villamosításáról 1929 előtt nem lehet szó. „Nem marad más: vagy tisztességesen meghalunk, vagy becstelenül élünk Mi a halált rá Ercsiben valószínűleg Komlódi Irén holttestét vetette ki a Duna (A Magyarország tudósítójától.) A Magyarország számolt­­be nemrég első­nek arról a megrendítő öngyilkossági kísérletről, amikor két leánytestvér, Komlódy Irén és Margit összekötözött kézzel a Dunába ugrott a Margithídról. A 18 éves Margitot kimentették, a 16­­éves Irén azonban a Dunában lelte ha­lálát, miután a kezüket összeszorító kö­tél elszakadt. Komlódy Margit a napokban hagyta el a Rókus-kőházat. A rendőrség nyo­mozást folytat a különös öngyilkosság indító okainak kiderítésére. Ma egy budai műszerészsegéd három levelet juttatott a főkapitányságra. A levele­ket a­­két életunt leány írta és ezekből megdöbbentő kép tárul az olvasó sze­me elé, mi kergette a halál felé a sze­rencsétlen munkásleányokat. Az egyik levél barátnőjükhöz Siói: — Kedves Évi! Ti nem értettétek meg soha a mi életünket, ti más éle­tet éltek, mint mi, jobbat, a ti életetek több örömet és nyugalmat biztosított, mint a­ mienk és kevesebb gondot és nélkülözést. Hogy mi meghaltunk, azt vezessétek arra, hogy nem bírtuk a nyomort és a szegénységet. Ti nem ismeritek azt, amit sok szegény mun­káslánynak át kell élni. Felejtsétek el barátnőiteket, Irént és Margitot. A második levelet édesapjának írta a két leány. Ez a levél így szól: — Édesapánk! Ke rójja fel nekünk cselekedetünket. Maga ismert minket, tudta, hogy kik vagyunk, hogy a sze­génységen kívül nincs másunk, csak a becsületünk és a tiszta nevünk. Nem tudunk mást választani, minthogy vagy tisztességesen meghalunk, vagy becs­telenül élünk tovább. Mi a halált vá­lasztottuk. Atyai szívét nyugtassa meg, hogy mindkét leánya ártatlanul és tisztán fog meghalni. Kezeit csókolják szerencsétlen leányai: Irén és Margit. A szerencsétlen leányok harmadik búcsúlevele azokhoz a kollegákhoz szólt, akikkel a gyárban dolgoztak. Alighogy beszolgáltatták a három levelet a főkapitányságra, az ercsit­ község elöljáróságától átirat érkezett, amely szerint tegnap délután a Duna egy női holttestet vetett partra. Bi­zottság szállott ki a helyszínére, amely megállapította, hogy a holttest egy 20 év körüli, 165 cm. magas, erős izomzatú leány holtteste, aki­nek az arca már erősen oszlásnak indult, a holttest haja barna, rövidre nyírott, csinos blúz volt rajta, fehér monogram nélküli ing, szürke szoknya, szürkke harisnya és fekete félcipő. Ujján egy vékony arany­gyűrű volt, amelyen ,a Irén­c monogram volt. A holttesten semmiféle külsé­­relmi nyomok nem láthatók. A főkapitányság azonnal intézke­dett, hogy az öngyilkos Komlódi Irén hozzátartozói haladék nélkül tekintsék meg a holttestet, mert azt hiszik, hogy a Duna által kivetett holttest a sze­rencsétlen véget ért Komlódi Irén 16 éves gyári munkásnő holttestével azo­nos. . Öngyilkossági hír Egy házaspár az öngyilkosságnak azt a különös és kegyetlen módját válasz­totta, hogy déli 11 órakor leültek egy sétatér padjára. A mentők mentési kí­sérlete hiábavalónak bizonyult Elfogták Gerley Lajos betörőjét (A Magyarország tudósítójától.) Jú­lius 2-áról 3-ára Virradó éjjel Gerley Lajosnak, a Központi Tejcsarnok ve­zérigazgatójának Abonyi utca 4. szám alatti lakásába a nyitott ablakon keresztü­l ismeretlen tettes bemászott és ott a hálószekrényt felfeszítette és a hálószekrényben talált kulccsal a szo­bában levő Wertheim-szekrényből 10­00 pengő értékű arany- és ezüst­­neműt, valamint különböző ruhane­­műeket ellopott. A gyanú rögtön az egyik elbocsátott alkalmazottra, Pfeiffer István buda­pesti születésű 25 éves urasági inasra terelődött, aki előzőleg Gerley vezér­igazgató szolgálatában állott. E hó 7-én a Garay téren Gerley villá­jának alkalmazottai bevásároltak és a szobalány a Garay téri járókelők között meglepetten vette észre Pfeiffer Istvánt, akit a betöréssel gyanúsítottak. A szo­balány azonnal felhívta a járókelők figyelmét Pfeifferre, akit sikerült egy rendőr segítségével elfogni. Pfeiffert előállították a főkapitányságra. Itt utánanéztek a betöréssel gyanúsított urasági inas előéletének és megállapí­tották, hogy Pfeiffer a Kovács Emil nevet is használta és ezen a néven is különböző csalásokat és szélhámosságo­kat követet­)­ el. így többek között Szom­bathelyen 1922-ben Pfeiffer Kovács Emil néven házasságot kötött, majd 1924 de­cemberében ismét, érvényes házassága dacára Újkéren hamis okmányok alap­ján újból megnősült.­­■ Y'

Next