Magyarság melléklete, 1925 (1-44. szám)

1925-02-26 / 1. szám

MAGYARSÁG A nagy mesemondó munkásságá­nak rendkívüli arányait, a gazda­gon zuhatagzó fantáziát és az em­beri mértéket szinte meghaladó munkabírást mi sem jellemzi job­ban, mint az a háromszáz kötet, illetőleg füzet, amelyekből a »teljes Jókai«-t össze lehet állítani. Ezeket a köteteket és az egykorú sajtót vizsgálva, nemcsak a regényíró bontakozik elénk teljes méretében, hanem az úttörő is, aki a modern magyar illusztrált időszaki sajtó egyik megalapítója volt. Ezen a téren elegendő lesz csak a »Nagy tükör« című folyóiratot, az »Üstökös« és a nem is oly régen még köz­kedvelt »Kakas Márton« című élc­­lapokat megemlítenünk, amelyek­nek az alapítása Jókai Mór nevé­hez fűződik. »A kezdeményezés nehéz volt — írja egy helyen Jókai, — sem hu­mor­isztikus író, sem rajzoló hozzá. Jókai illusztrátorai magamnak kellett kezdetben írnom is, rajzolnom is.« Ez indította arra Jókait és Hecke­­nastot, hogy a »Nagy tükör« első számában felhívást tettek közzé a »haza művészeihez«, hogy szigorú titoktartás mellett küldjenek be illusztrációkat a lap szerkesztő­ségébe. A felszólításnak rövidesen bő fo­­­ganatja lett. Egyre-másra jelennek meg a névtelen illusztrációk, sőt nemsokára már Jókai köteteiben­­ is találkozunk velük, így a »Poli­tikus csizmadia« humoros alakja tekintetében is hiába kutatunk a »hon művésze« után. Pedig abban az időben a kiváló karrikaturista Jankó János és a derék öreg Pollák is dolgozik Jókai lapjaiba, amelyek közül az »Életképek« pompás fa­metszetei Jankó János kezétől valók. *T.Aseh rajzokkal jelent­ett ebben az időben Jókainak több re- A Politikus csizmadia. — Huszka fametszete a Nagy tükörben. (1858.) Jókai Róza rajza a Lőcsei fehér asszonyhoz 2 1925 február 26.

Next