Magyarság, 1921. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-23 / 43. szám

f­orz­ TSOTfiAr 23, szerda MAGYARSAV Értesülésünk szerint azonban a szö­vetségközi katonai bizottságnak Buda­pesten való tartózkodása tisztán csak formalitást jelent, egyfelől azért, mert a leszerelést már úgyis elvégezték a románok, akik elvittek mindent, ami roskadásig megrakott vasúti kocsijaink­ban csak elfért, másfelől pedig azért, mert a létszámfölötti tiszti­ alakulatok leszerelését, amelyről a trianoni szer­ződésben szó van, a magyar kormány már régebben önként végrehajtotta vagy pedig végrehajtásuk most van folyamatban. A francia katonai bizottság vezetője továbbra is Hamelin tábornok marad. A Magyarság tudósítójától­­ Andrássy Gyula gróf, aki a nemzetgyű­lés mai ülésén forma szerint is bejelen­tette a Keresztény Egyesülés Pártjához való csatlakozását, ma este Túri Béla képviselő kíséretében megjelent a Ká­rolyi-palotában, ahol az egybesereglett képviselők és a kültagok a vezérnek ki­járó tisztelettel köszöntötték. Andrássy neve nemcsak fényes díszt ad a pártnak, hanem történeti küldetést is jelent olyan időben, amikor a keresztény irányzatot a kellő vezetés hiánya miatt a lejáratás veszedelme fenyegette. Este 7 órakor érkezett meg a párt­körbe Andrássy Gyula gróf. A fogadására egybegyült képviselők, továbbá a párt kültagjai, akiknek sorában számos hölgy is megjelent, lelkes éljenzéssel fogadták. A tanácskozóteremben Huszár Károly üd­vözölte Andrássyt a képviselők és a párt nevében melegségtől izzó szavakkal. An­nak a reményének adott kifejezést Huszár, hogy Andrássy kipróbált bölcsességével azt a zászlót, amely alá szegődött, ebben a lerongyolt és megtépett korszakban dia­dalra fogja vinni. Andrássy Gyula gróf válaszában kije­lentette, hogy ő ennek a pártnak a zász­laja alá nem hívásra, hanem lelki meg­győződésből jött, mert azt látja, hogy most nem egyéni célok, nem egyéni felfogások a döntő jellegűek, hanem az, hogy min­denki ereje sz­erint szolgálja a magyar jövőt. Amikor ebből a pártba jött, nem személyeket látott maga előtt, hanem ma­gyar­­ eszményeket és ebben a pártban látta a magyar eszmék harcos táborát. Minden erejével segíteni fogja a pártot, és azt hiszi, hogy azt a ragaszkodást, amelyet neki a párt előlegezett, ki fogja érdemelni. Az üdvözlés után Andrássy Gyula gróf a tanácskozóterem zöld asztala mellett elbeszélgetett az aktuális kérdésekről a párt vezetőembereivel, köztük Rakovszky, Szmrecsányi, Beniczky, Vass, Haller, Huszár és Bernolák képviselőkkel. A kereszténypárt csütörtökön este párt­értekezletet tart, utána pedig a Gellért­­szállóban Andrássy tiszteletére vacsora lesz. Folytatják a tárgyalást a nyugatmagyarországi kérdésben Mint a Magyar Távirati Iroda értesül, a nyugatmagyarországi kérdésben az osztrák kormánnyal megindult tárgyalá­sokat a napokban folytatják. A tárgyalá­son résztvevő magyar küldöttség tagjai a következők : Csáky Imre gróf volt kül­ügyminiszter, Khuen-Héderváry Sándor gróf követségi tanácsos, Villányi Frigyes báró a külügyminisztérium részéről, Bar­­csay Ödön miniszteri tanácsos a földreí­­velésügyi, Pé­tery Ödön és Edvi-Illés Aladár miniszteri tanácsosok a kereske­delmi minisztérium részéről. Ezeket a részletes tárgyalásokat ama irányelvek alapján folytatják, amelyeket Gratz Gusz­táv külügyminiszter legutóbbi bécsi tar­tózkodása alatt Mayr kancellárral meg­állapított. A tárgyalások előreláthatólag néhány napig tartanak. Bécsből jelenti a Magyarság tudósítója. A st.-germaini és trianoni béke határo­zatai alapján Nyugatmagyarország ügyé­ben folytatandó tárgyalásokra kiküldött magyar bizottság ma este megérkezett. Jg' —* SwiSIL " «—­ Hadrissy idvszlése a keresztény­pártban a kisgazdák a belügyi tárca végleges betürtését kívánják A­ndrássy Gyula a külü­gyi bizottság elnöke A nemzetgyűlés külügyi bizottsága ked­den délben tartotta alakuló ülését. El­nökké Andrássy Gyula grófot, a bizottság jegyzőjévé pedig Moser Ernő képviselőt választották meg. A belügyi tárca betöltése A kormányzó ma felmentette állásától Ferdinándy belügyminisztert és megbízta Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminisz­tert a belügyminisztérium ideiglenes ve­zetésével. A kisgazdapárt tagjai elégedet­lenek ezzel a megoldással, mert szerin­tük a földbirtokref­orm végrehajtása kö­rüli teendők energikus embert kívánnak a tárca élére. A párt felfogását a nem­zetgyűlés mai ülésén Szijj Bálint kifeje­zésre is juttatta és nyíltan megmondta, hogy a kisgazdapárt a maga emberét akarja a belügyminiszterségre. Abba sem­­miesetre sem mennék bele, hogy Tom­csányi véglegesen megmaradjon belügy­miniszternek, az igazságügyi tárcát pedig politikán kívül álló férfiúval töltsék be. Holnap délután a pártszövetség az or­szágház delegációs termében tanácsko­zást tart, Hegedűs Lóránt terjeszti elő pénzügyi javaslatait, de­­ szóba kerül a belügyi tárca kérdése is. A magyar művészet külföldi propagandája — A Magyarság tudósítójától — A nemzeti integritás ügyének külföldi propagandájában csatasorba kell állítani azt a hatalmas erkölcsi tőkét is, a szel­lemi értékeknek azt a tartályát, ami a magyar képzőművészet múltja és jelene. Eddig ebben az irányban csak egyetlen komolynak nevezhető akció történt: a ván­dorkiállítások megszervezése, amelyeknek anyaga egyébként — kissé már érthetet­lenül — még mindig itthon vesztegel, ahelyett, hogy politikai küldetéssel járó útjára indulna. A vándorkiállításokon kí­vül azonban vannak egyéb módok és utak is, amelyek külföldön a magyarság agyontaplózott ügyét szolgálhatják s a képzőművészet mindenütt érthető nyel­vén bizonyítják kulturfölényünket a kör­nyező népek balkanizmusával szemben. Megkérdeztük a Szépművészeti Múzeum igazgatóját, Petrovics Eleket, hogy miként vélekedik erről a külföldi propagandáról s a múzeum részéről ily értelemben tör­tént-e már valami lépés ? — A magyar képzőművészet — mondta Petrovics Elek — kétségtelenül nagy erővel szólhat bele a külföldön a rólunk való hangulat megváltoztatásába. Annak ugyan elvileg nem vagyok hive, hogy a muzeum legkiválóbb magyar képeit kül­földi kiállításokra küldje, mert ott esetle­ges megrongálásoknak, az út bizonytalan­ságainak vannak kitéve s ezekre a kin­csekre nekünk itthon van szükségünk. Mi azt akarjuk, hogy az idegen jöjjön hozzánk s teljes egészében lássa művé­szeti vagyonunkat., A propaganda másik módja a könyv. Épp most foglalkozom egy ily kiadvánnyal, amely megfelelő szöveg kíséretében a múzeum száz re­prezentáló magyar festményét mutatná be. Első kötete lesz egy kiadvány-sorozatnak, amelyet németül, franciául, angolul aka­runk megjelentetni. Egy berlini kiadóval is tárgyalok, aki levelezőlapokon hozná for­­galomba a múzeum kiváló magyar műveit. Az Iparművészeti Múzeum igazgatója, Végh Gyula azért is fontosnak és sürgős­nek tartja a magyar iparművészet törté­neti és modern értékeinek külföldön való felvonultatását, mert a csehek és romá­nok ezen a téren is, nem siker nélkül, dolgoznak ellenünk. A román királyné védnöksége alatt kiállítást csináltak Paris­ban, ahol erdélyi magyar ötvösmunkákat, hímzéseket, még a székely népművészetet is román munkának tüntetik fel s ugyan­ezt teszik a csehek, akik a felvidéki úri magyar hímzéseket egyszerűen kisajátít­ják tót hímzés gyanánt. A Múzeum azon­ban semmi ellensúlyozó akcióra nem gon­dolhat a pénzhiány miatt.­­ ugyanezt kellett hallanunk az Iparművészeti Tár­sulat igazgatójától, Györgyi Kálmántól. A Társulat modern iparművészetünk ter­mékeivel nem kezdhet külföldön semmiféle propagandát, mert anyagi eszközei azt sem engedik meg, hogy itthon a legszű­kebben szabott feladatait elvégezze. 3 JPest vármegye is dílást foglalt a forradalmi sajtó ellett Nem kell a vármegyei reform -r­ A Magyarság tudósítójától a Pest vármegye mai közgyűlésén a tör­vényhatósági bizottsági tagok élénk rész­vétele mellett tárgyalta a Keresztény Nemzeti Ligának azt az átiratát, mely a forradalmi sajtó megbüntetését követeli s melyet a Liga pártolás és csatlakozás végett valamennyi törvényhatóságnak megküldött. Pest megye, amint előrelátható volt, fenntartás nélkül, egyhangú határo­zattal járult hozzá ehhez a kö­veteléshez, melyet a törvényhatósá­gok közül tudvalévően maga a székesfőváros fogadott el legelőször. Az ország első vármegyéjének állásfogla­lása külön súlyt és nyomatékot ad annak a mozgalomnak, melyet a Keresztény Nemzeti Liga megindított s példáját biz­tosan követni fogják a többi vármegyék és városok is. Ez az akció különben, mint értesülünk, nem fog megállni ezen az úton és e keretek között, de a társa­dalmi és politikai tényezők egész láncola­tát mozgósítja, hogy foganatot szerezzen annak a követelésnek, melyet a liberális­radikális sajtónak újabb időben tanúsított viselkedése is annyira érthetővé tesz. Pest vármegye rendkívüli közgyűlését ma délelőtt tíz órakor nyitotta meg Pressly Elemér dr. főispán a magyar Hiszekegy elimádkozásával. Erdélyi Ló­ránt dr. főjegyző a múlt évi költségvetés egyes tételeit ismertette és javasolta, hogy a tisztviselők illetményeinek kiegé­szítésére szükséges pótadó kivetését tart­sák meg a jövő évre is. Ezután felol­vasta Patay Tibor dr. indítványát, mely a vármegye közönsége nevében a leghatá­rozottabban állást foglal és tiltakozik a vármegyei és községi önkormányzat tervbevett módosítása tárgyában minden olyan időszerűtlen reform ellen, mely a törvényhatósági és községi szervezetek­nek törvényes rendszerét megbolygatni és átalakítani akarja. Majd Patay Tibor dr. Indokolta meg fölolvasott javaslatát. Kifejtette, hogy a nemzetgyűlés, melyet az ántant erőszaka hozott létre, nem alkotmányos tényező s ezért nem tartja hivatottnak a reform megalkotására. A vármegye a múltban és a jelenben is mindig védelmezője volt a közszabadságoknak, nemcsak a felülről­­ jövő zsarnoksággal szemben, hanem az alulról jövővel szemben is. Tiltakozott az­ ellen a beállítás ellen, mintha a közhan­gulat a reformot kívánná s kijelentette, hogy a kívülről és belülről fenyegető bolsevizmussal szemben csak a népben meglevő nemzeti érzéssel lehet megküzdeni, mely érzésnek évszázadokon keresztüli éppen a vármegye volt az ápolója. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd, befejeztével Weichhert Miklós törökbálinti,­ plébános Patay indítványa mellett a tör-­­ténelmi osztályok hivatását fejtegette a­ vármegyei önkormányzat terén. Kovácsy Kálmán rákospalotai evangélikus lelkész szerint a parlamentáris rendszer világ­szerte csőd előtt áll és míg nem kép­viseli az állam igazi szellemét, nem­­szabad hozzányúlni a vármegyei szerve­zethez. Koncz János csepeli jegyző a javaslattal szemben sürgette a reformot,­ melyet különösen a községi szervezetben tart feltétlenül szükségesnek. Gaják­ Géza személyes ügyben szólalt fel, majd a közgyűlés Patay javaslatát a kiegészítő indítvánnyal együtt egyhangú éljenzéssel fogadta el. Patay Tibor indítványára megkeresi a közgyűlés a kormányt, hogy a szabadkő­műves páholyok destruktív működésére vonatkozóan elfoglalt álláspontját válto­zatlanul továbbra is őrizze meg. Csatlakozott a közgyűlés a Védőligák feliratához, melyben a nemzetgyűlés elnökét március 15-ikének országos ün­neppé való nyilvánítására kéri, valamint Gyár vármegye átiratához, melyben a béke ratifikálásának napját nemzeti gyász­nappá kívánják tenni. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga átirata került ezután tárgyalásra, mely­ben a Liga a forradalmakban bűnös, de­struktív sajtó felelősségrevonását és pár­tatlan sajtóbíróság felállítását követeli. Az átirathoz Pálóczy-Horváth István szólalt fel. Mint a debreceni események is mu­tatják, — mondotta, — a destruktív sajtó újból felütötte a fejét és egyes lapok hangja 1918-ra emlékeztet. Egyhangú elfogadásra ajánlja az átiratot és felhívja a közgyű­lés tagjait, hogy minden erejükkel támo­gassák az Ébredő Magyarok törekvését, akik egy hónapon át gyűjtést tartanak a destruktív sajtó ellen küzdő plakátok és felvilágosító röpiratok költségeire. A vár­megye közgyűlése egyhangúan csatlakozott a Liga átiratához. A közgyűlés ezután a vármegye folyó ügyeit tárgyalta. M­­egkezdődik a gazdasági tárgyalás Romániával — A Magyarság tudósítójától — A napokban megtörténik Starcea báró­nak, Románia meghatalmazott miniszteré­nek hivatalos akkreditálása. Ettől a nap­tól kezdve Starcea vezetése alatt álló követség megkezdi érintkezését a ma­gyar kormánnyal és megoldást nyernek mindazok a gazdasági és politikai kérdé­sek, amelyek ma még függőben vannak és a két állam közt a legkínosabb káoszt teremtették meg. Nem érdektelen tehát, ha csak futólag is rámutatunk e problémákra, a két állam momen­tán gazdasági helyzetére és pár szóval bemutatjuk azokat az urakat, akik Románia teljes bizalmát élvezik ná­lunk.­­ Két bizottság érkezett Budapestre. Az egyik politikai, a másik gazdasági. Az egész követség és a politikai képviselet vezetője Starcea ezredes, aki a háború előtt hosszabb ideig a bécsi román követ­ség attaséja volt. Részt vett a háborúban s legutoljára Ferdinánd király első szárny­segéde volt. Mint ilyen, hozzátartozott a király legbizalmasabb környezetéhez. Ár­on követségi titkár már régen tel­jesít diplomáciai szolgálatot. Legutolsó ál­lomása Szentpétervár volt A követségnek van két magyarországi származású tagja is. Az egyik Davidescu követségi másodtitkár, aki brassói szár­mazású s igen jól beszél magyarul. A másik Balta követségi tolmács, aki újság­író volt, Budapesten is tartózkodott. A ke­reskedelmi ügyeket Trifu főkonzul ve­zeti. Az útleveleket a követség önállóan fogja láttamozni. A gazdasági misszió vezetője Juan Lapadát, erdélyi ember s előbb a nagy­szebeni Albina cég vezetője volt. Nagy szerepet játszott a román nacionalista mozgalmakban s a zsinati gyűléseken éles beszédeket tartott Erdély autonómiája mellett. Keze alatt most külön szakértők dolgozzák fel a vasúti forgalmi, kereske­delmi szerződések kérdéseit, amelyeket aztán a magyar kormány elé terjesz­tenek. A bizottág már elkészítette Magyar­­ország és Románia között a határszéli forgalom lebonyolítására, a közlekedés megkönnyítésére, a személyi- és áruszál­lítás szabályozására vonatkozó tervezete­ket. Romániának nagyon sürgős e kérdé­é­sek rendezése, mert fejletlen ipari állam lévén, nyers terményeit nem tudja feldol­gozni és így feltétlen exportálásra szorul, amelyre csak egy út van: Magyarország. Összeköttetése Csehországgal csak papí­ron van meg, a valóságban nem funkcio­nál. Romániában pedig nagy készletek vannak fában, állati nyersterményekben, petrols­ánban, szénben stb. Nekik egy fontos csak: a gyors leszállítás. Ezt pe­dig csak Magyarországon keresztül ér­hetik el. . ( Törlés) Kisebb házakat (házrészeket) és építkezésre alkalmas telke­ket vételre keresünk. Közvetítésen !»,'» közvetítői díjat fizetünk. „Realitás” Részvénytársaság Bpest,VII. Erzsébet-körút 27.T*l. József 121-93­­ - —-----------_ 1

Next