Magyarság, 1921. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-23 / 43. szám

MAGYARSÁG4 1921 február 23, szerda CT——MMCBgwgiimiiwinwai iiiiihiimbm— if IREK — (Ebéd a kormányzónál.) Horthy Miklós kormányzó és neje ebédet adtak, amelyen a következők vettek részt: Everlöf svéd királyi követ, F. de Lerche dán királyi követ, gróf Teleki Pál minisz­terelnök és neje, Széchenyi Emil grófné és leánya, dr. Grats Gusztáv külügymi­niszter, Semsey László gróf és neje, Hartha Richard dr., a kabinetiroda főnöke, (Csáky Imre gróf, Hadik Miksa gróf, Wolff-Metternich Hermann gróf, Borovi­­czényi Aladár, követség­ titkár és Magas- Mzy László százados, első szárnysegéd.­­ (Márciusban adományozzák az első Vitézi telket.) Vitézi telek-adományozá­sok valószínűleg márciusban kezdődnek meg. Az adományozásnál semmiféle pro­tekció nem érvényesülhet a kormányzó egyenes kívánsága szerint Tisztek az előírt feltételek mellett csak az esetben részesülnek vitézi telkekben, ha helyükön önmaguk gazdálkodnak és birtokukon a pater familias szerepét töltik be.­­ (Három nagy magyar közös emlék­oszlopa.) Markó Miklós fővárosi hírlapíró több ének- és zeneművész társaságában, e­ hó 28-án, Lavotta János halálának szá­zadik évfordulója alkalmából dalestélyt rendez Sárospatakon. A tiszta jövedelmet Tokaj-Hegyalja három nagyfiának meg­örökítésére fordítják. A korábban gyűjtött alappal együtt Tállán domborműves, kö­zös emlékoszlopot állítanak majd Lavotta János, Zempléni Árpád és Kossuth La­josnak.­­ (Nyugatmagyarország elszakítása ellen.) Nyugatmagyarország községein viharos tiltakozások orkánja zúg végig az elszakítás ellen. A miniszterelnökséget tiltakozó táviratok özöne árasztja el. Ez­­ideig a napokban több mint százötven­­község jelentette le fenyegető tiltakozását. A horvátok valóságban lázban égnek, magyarul és horvátul hangoztatják a »Nem, nem, soha«. Harminc horvát hely­iség külön tiltakozott az elszakítás ellen. « (A debreceni Ítélőtábla új elnöke.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a kormányzó az igazságügyminiszter előter­­jesztésére Olchváry Zoltán kúriai bírót a debreceni királyi tábla elnökévé ne­vezte ki. .. (M. Georges de Berzeviczy Nizzá­ban.) A miskolci Reggeli Hírlap a Hotel O'Connor címén érdekes cikket közöl Berzeviczy Györgyről, Felsőborsodnak egykori leggazdagabb földesuráról, aki egy Csáky-Pallavicini őrgróf leányát vette nőül és anyósa után az orosz Őr­lőié hercegi családdal is rokonságba ke­rült. A szendrőládi földesur, Berzeviczy Gyurk­a még a háború előtt elszakadt Magyarországtól s most a messze nyugat legelőkelőbb köreiben szerepelget újból. A napokban, a francia lapok közlése sze­rint, Charlier admirális, a földközi tengeri flotta parancsnokának admirális­ hajóján rendezett estélyen Paris város és Mar­seille meghívott vendégei között Berze­viczy György is ott szerepelt, mint egyik előkelőség. Ugyanez időtájról még egy nizzai újság külön cikkben foglalkozik a nagyszerű ebéddel, melyet a Hotel O’Con­­norban rendezett M. Georges de Berze­viczy. A volt borsodi földesúr ebédjén je­len voltak: a madridi herceg őfensége, Marquis de Mall­issye, a spanyol hadse­reg marsallja, Rothubey herceg, Fouqnier vicomte, Garets-Borens gróf, van Zuylen de Nievelt báró, Radziwil herceg és más előkelőségek.­­ (Caruso elbúcsúzott a Metropolitan Opera tagjaitól.) Newyorkból jelentik, hogy Caruso halálos betegen fekszik newyorki lakásán. Állapota olyan súlyos, hogy felvette a halotti szentséget. Caruso kívánságára a Metropolitan Operahouse tagjai összegyűltek betegágya mellett és ő ünnepélyesen elbúcsúzott tőlük. — (Új Magyarország) címen Berlinben megjelent »M . Németországi Magyarok Szövetségének Értesítője«. A beköszöntő írás szerint: »Költségeit jó magyarok adták össze, előfizetést nem kér és csak egy óhaja, kívánsága van, hogy minden külföldön élő magyar olvassa és megértő szeretettel támogassa«. Vértesi Dezső szer­keszti Charlottenburgban s a berlini Ottó Elmer nyomja.­­ (Az Ébredő Magyarok Egyesületé­ből.) Az ÍME I. közigazgatási ker. Ill. vál. ker. tagjai részére e hó 24-én, csü­törtökön este 7 órakor Koronaőr-utca 3. sz. alatt,; a IV. ker. szervezet ugyanak­kor Sörház-utca 3. sz. alatt taggyűlést tart. Az V. ker. szervezet e hó 25-én, pénteken este 7 órakor Sziget-utca 8—10. sz. alatt; a IX. ker. szervezet ugyanak­­­kor Lónyai­ utca 4/e sz. alatt taggyűlést- Start'... — (Kacziány udvari tanácsos akart lenni.) Ezt a levelet kaptuk: Jót mulat­tam, Szerkesztő Úr, mikor Kacziány Géza legutóbb azt az önérzetes kijelentést tette, hogy ő pedig minden időben következetes republikánus volt. De akkor kérdem, Szerkesztő úr, hogy fér össze a Kacziány gránitkemény köztársasági álláspontjával, hogy alig há­rom évvel ezelőtt nem restelt gyöngéd kísérletet tenni egy kis udvari tanácsos­ság irányában ? A dolog úgy történt, hogy Kacziány tanár úr egy szép napon föl­kereste Ugron Gábor akkori belügymi­nisztert s azzal az ötlettel lepte meg, hogy ő szívesen kimenne Németországba egy kis magyar propagandaútra. Ugronnak persze nem volt kifogása a terv ellen, mire Kacziány mester így folytatta: — Erre az útra azonban csak úgy vál­­lalkozhatom, Kegyelmes Uram, ha őfel­ségétől megkapnám az udvari tanácsosi címet. Merd tudja, Kegyelmes Uram, a németeknek imponálnak a címek s mi­lyen másképp is hangzik: Hofrat G. von Kacziány. Igazam van, Kegyelmes Uram ? Ugrón mindenben igazat adott Kacziány atyának, mindössze annyi toldalékkal, hogy a dm- és rangkorban szenvedő ma­gyaroknak az őfelsége személye körüli miniszterhez kell fordulniok­, ő pedig bel­ügyminiszter. Kacziány akkor minden ön­­jelöltsége ellenére sem lett udvari taná­csos, de lett később miniszteri tanácsos — Károlyi alatt. Csak ennyit akartam, Szerkesztő Dr. Hive, egy középiskolai tanár. I . . — (Ezeregyéjszaka a Newyorkban.) A február 26-iki nagy estnek, amelyet a színészek és újságírók rendeznek, előt­tünk van a teljes műsora. A legelső írók neveivel, a színészek és kabarék minden vonzó értékességével találkozunk ebben a műsorban. A hangverseny szereplői közül Hubay Jenő, Medek Anna, Szvnd­er Erzsi és Környey Béla neveit említjük meg., A kabarét’bekonferálja Hegedűs Gyula." Ér­dekes lesz, amikor Rákosi Szidit és Dar­vas Lilit, a színpad legfrissebb fényű csillagait egyazon, páros jelenetben ajánlja a közönség szívébe. A prológust a kaba­réhoz Deltai Jenő írta és Varsányi Irén mondja el. Közvetlen közelről a közönsé­get ellenállhatatlanul belesodorja a maga jókedvébe Vágó Géza mozgó truppja. Élet lesz a bárban is, amelynek látni­valóit Eötvös Adorján rendezi. A » Wekerle­­mulatóban« 12 primadonna száll le egy éjtszakára a »brettlire«. Solti Hennin »asztalt keres« végig ezen az estén. A rendezőséget olyan sokan ostromol­ják elő­jegyzéssel, hogy a meghívókat kézbesíteni nem is tudja. Akik meghívót nem, kaptak, de a jótékony cél szolgálatától nem akar­nak­ távolmaradni, a Nacyork-kávéház, a Fészek, az Otthonkor és a Színházi Élet jegyirodáiban mától kezdve megválthatják egyezer koronás belépőjegyüket.­­• (Házasság.) Dóczy Pál Félegyháza vá­ros főmérnöke házasságot kötött Varga Máriával. Kemény Ilonka, Kemény János, a deb­receni »Kispipa« ismert vendéglősének lánya és Bernardin János puskaműves Debrecenben házasságot kötöttek. Ludány Esztikét Debrecenben eljegyezte Kiss József tiszthelyettes. Szunyogh Károly gazdálkodó eljegyezte Mészáros Juliskát Cegléden.­­ (Vass kultuszminiszter a tanítók helyzetéről.) A Keresztényszocialista Nemzetnevelők Egyesülete ülést tartott, amelyen Vass József kultuszminiszter is megjelent. Budaváry László elnöki meg­nyitója után Vass kultuszminiszter meg­emlékezett a tanítóságnak a múltban és a jelenben végzett hóroszi munkájáról, mely előtt meghajtja az elismerés zász­laját. »Belátom, — úgymond a miniszter — hogy a tanítóság csak akkor végez­heti teljes lélekkel nagy és kemény mun­káját, ha anyagilag rendezve lesz az ügyük.« A miniszter beszéde után Ke­­rényi Nándor újpesti tanító bemutatta új­fajta számológépét. Az egyesület minden hónap harmadik hétfőjén, délután 5 óra­kor tart ülést a Szent István-társulat ülés­termében.­­ (Piaci árak.) A központi vásárcsar­nokban kevés volt a felhozás és az árak rohamosan emelkedtek. A marhahús ki­lója a tegnapi 110—118 koronás árral szemben 120—125 korona volt. A sertés ára is emelkedett. A hál ára 175, a zsíré 186, a szalonnáé 150 korona. A halpiacon bőséges volt a felhozás, ponty 126 ko­rona, a balatoni keszeg 120 korona, a többi ár változatlan. Mint érdekességet említjük fel, hogy egy százkilós harcsa ma 24.000 koronáért kelt , el a vásárcsar­nokban.­­ (Az álhírlapíró közbeszólt.) A nem­zetgyűlés mai ülésén Giesswein Sándor, az Anker-köz k­ineves barátja, a radikális feministák kedvenc abbéja, a maga is­mert zengő hangján megtámadta a ke­resztény sajtót, amely nem hajlandó az ő politikai tévelygéseinek hozsannát ki­áltani. Giesswemn egy helyen pornográfiát, rágalmazást és becsületsértést emlegetett a sajtóval kapcsolatban, mire a kisgazda­párt soraiból odafordult az orrhangú pre- látushoz egy nyafkahangu álhirlapíró, Or­lők Attila, jelenleg nemzetgyűlési tag. — Mint ahogy a keresztény sajtó teszi." A keresztény sajtó tehát Orbók Attila ur szerint fajtalankodik, becsületet rabol és hazudik. A vádra egy könnyedet mo­solyognánk, ha nem olyan délceg köz­életi jelenség emelné, mint Orbók Attila. Ez a hangjában éppúgy, mint moráljában egyaránt Károlyi Mihályra emlékeztető férfiú a háború alatt a budapesti szerkesztő­ségeket kerülgette, állandóan hírlapíróként szerepelt, bár egyetlen komoly újság sem szerződtette állandó belső munkatársául, viszont elég könnyűnek találtatott ahhoz, hogy Károlyi Mihály bizalmasabb környe­zetébe kerülhessen. Ugyanakkor azonban, mikor Károlyi bizalmasának kétes fényé­ben sütkérezett, szolgálatra jelentkezett ellene Consten német őrnagynál, Károlyi titkos megfigyelőjénél. Hogy az élet­halálharcát vívó Németország a ránézve veszedelmes Károlyit megfigyeltette, az nagyon okos, helyes, érthető dolog volt De hogy valaki Károlyit is kiszolgálja, meg Constent is, arra csak egy Orbók Attila sajátos erkölcsi sokoldalúsága vállalkozhatott. Természetes, hogy Or­bók —­ akire ez a szereplés rábizonyo­sodott — Károlyi bosszúja elől a forrada­lom alatt elmenekült. Egyenesen Svájcba, ahol (mondanunk sem kell) elsőrendű monarcista lett és a svájci Habsburg­­propagandával kapcsolatban Windlsch­­graetz herceg pénztára körül legyeske­­dett, hogy aztán napjainkban, mint kép­viselő (kell-e külön mondanunk?) első­rendű szabad királyválasztóvá legyen. Ez az Orbók Attila meri egyáltalán kinyitni a száját, ez mer kritikát mondani betű­vetésről és arról a keresztény sajtóról, amely a noltban koldustarisznyával há­tán vívta harcait — Orbők ur közremű­ködése nélkül — a pornográfia, becsület­­rablás és hazugság sajtója ellen s amelynek ma is kemény küzdelmeket kell vívnia, hogy az újságírásnak és az újságírónak az a fajtája, melyet Orbők ur megszemélyesít, itt újra el ne hatalma­sodhassál.­­ (Fegyveradó és tudomány.) A nem­zetgyűlés mai ülésein került újra napi­rendre a fegyveradóról szóló törvényja­vaslat, amely a fegyvertulajdonosokat fo­kozottan adóztatja meg. Természetvizs­­gálók köréből fordultak szerkesztőségünk­höz azzal a kéréssel, hogy a javasat tu­dományos szempontból aggályos általáno­sítása ellen szót emeljünk. A törvényja­vaslat ugyanis teljesen jogosan megadóz­tatja mindazokat, akiknek tulajdonában bármilyen fegyver van. A pénzügyminisz­térium azonban megfeledkezett arról, hogy fegyvert nemcsak sportemberek és vadászok, de tudósok is tartanak, akik nem­ vadászszenvedélyből, hanem komoly, tudományos vizsgálatok anyaggyűjtésére használják fegyverüket. Alig néhány tu­catra rúg azoknak az állatbúvároknak és egyéb tudósoknak a száma,­ akik részben tudományos gyűjtéseikre, részben kirán­dulásaik alkalmával személyes biztonsá­guk védelmére kénytelenek fegyvert tar­tani. A tudomány érdekében tehát módot kell rá találni, hogy mindazok a tudósok, akik valamely tudományos Intézet (mú­zeum, madártani stb. intézet) megbízó­levelével igazolják, hogy tudományos célból tartanak fegyvert, a fegyveradó alól mentesíti­essenek. Éppen elég anyagi áldozatot hoznak a tudomány­­ rajongói, amikor a mai magas árakon lószerszámot vesznek. Ne tegye számukra az új luxus­­adó a tudomány szolgálatát végképpen lehetetlenné. — (Báró Elsie Brown) úrhölgy veze­tése alatt álló »77ie London School of Languages« (Budapest, IV., Egyetem­ tér 5. sz., V. emelet, l­ft) angol, francia, olasz, német, török nyelvű tanfolyamain elő­fizetőink az előfizetési nyugta felmutatása mellett ötös csoportban heti három óráért havonta 150 koronát, magánóráért 30 ko­ronát fizetnek. Beiratkozás naponta dél­előtt 10—12-ig, délután 6—9-ig. —■ (Letartóztatták a zongoragyáros eltüntetőjét.) Hónapokkal ezelőtt eltűnt budapesti lakásáról Reismann Jakab zon­goragyáros és azóta a rendőrség a leg­szorgosabb nyomozás után sem tudott nyomára akadni. Most a rendőrség új nyo­mon újra elindult és letartóztatta Bercsile János munkást, akit a Jázmin­ utca 20. szám lakói jelentettek fel a főkapitány­ságon, mert eldicsekedett Reismann el­tüntetésével. Bercsiket átkísérték az ügyészségre, ahol folytatják ellene az el­járást. Kihallgatták Kercsik feleségét is, aki elszólta magát, hogy egy ismerősük épp olyan bűnös, mint a férje és mégis szabadlábon van. A rendőrség most a ti­tokzatos ismerőst keresi . (Szélesedik a Merkur Bank botrá­nya.) A bécsi átutalásokkal kapcsol­­os csalásoknál körülbelül 200 magántól, azon­kívül több előkelő budapesti pénzintézet is érdekelve van. Ezek közül azonban csak 22-en tettek feljelentést. A felek által szenvedett kár így sokkal nagyobb, mint az eddigi adatok feltüntetik, de érdekes, hogy a károsultak közül éppen a nagyobb érdekeltek némelyike nem tesz föl­jelen­­tést, hanem inkább veszni hagyja a pénzét. Ebből a hatóság azt következteti, hogy Pick Marcell üzelmei nem maradtak meg a törvényes keretek közt és a Merkur Bank pénzátutalásai a vagyo­nok kicsem­­észését is szolgálták. A vizs­gálatot mindenesetre ki kell terjesz­teni az üzelmeknek nemcsak magán­büntetőjogi, hanem állampénzügyi részére is. Meg kell állapítani, hogy honnan szer­zett Pick Marcell vagyonkivitelekre enge­delmet és ezt mely bankok és magánosok vették igénybe ? A hatóság különben ma bűnügyi zárlatot rendelt el a bank­ba Pick magánvagyona ellen is. Az utóbbi csak kétmilliós fedezetet ígér. Jellemző, hogy Pick vallomásaiban továbbra is tit­kolódzik, mintha fedezni akarná kénye­sebb üzletfeleit. Ma különben azt kérte, hogy két detektív kíséretében megláto­gathassa a Hazai Bankot és a Kereske­delmi Bankot és ezekkel az intézetekkel személyesen tárgyalhasson. Ez a két bank a Pickkel kezdett tárgyalás nyomán hajlandó 15 millió kölcsönt adni, csakhogy Pick rendezhesse egyes tartozásait. Lomni Róbert dr. és Vámbéry Rusztem dr., Pick védői Schober Béla államtitkárral megál­lapodást kötöttek, melynek értelmében az állam a lefoglalt tizennégy millióból nyolc milliót visszaad. Sonntag és Novak könyv­szakértők megállapították, hogy a bank összes részvényei Pick tulajdonában van­nak. A bécsi és magyar hitelezők Pick vagyonára bűnügyi zárlatot kértek. Picket holnap átkisérik az ügyészségre.­­ (Halálozás.) Vaja József dr. pre­montrei kanonok, felsőnovaji r.­k. plébá­nos Felsőnovajon hirtelen elhunyt Vaja dr. az egyházi tudományos­ irodalomnak is egyik kiváló munkása volt. Id. Hulley Lajos építőmester életének 65. évében Kiskőrösön meghalt. Buza-Kiss Mihály szőlőbirtokos életé­nek 76. évében meghalt Kecskeméten. Drahos János túrkevei ref. tanító 43 éves korában elhunyt. Özvegy sárbogárdi Mészöly Péterné szü­letett rimaszombati úrházy Cecilia földi­birtokoka Ő életének 76. évében Budapes­ten elhunyt. Holttestét Sárbogárdra szál­lították. Balogh Lajos joghallgató, államrendőr­ségi dijnok hosszas szenvedés után el­hunyt. Temetése szerdán délután 9,4 óra­kor lesz a rákoskeresztúri temetőben.­­ (Rövid hírek.) A pápa feloszlatta a Strassburg melletti Marienthalban lévő karmelita apácák kolostorát, mert az apácák Róma ellen foglaltak állást. De az apácák a feloszlatási parancsnak nem akarnak engedelmeskedni, azért lehetsé­ges, hogy az egyházi hatóságok a fran­cia polgári hatóságok közbenjárását, ve­szik igénybe.­­ A budnetsi székesegyház­ban Bartka püspököt szentelték fel. A fölszentelés idejében a közeli szeminá­­riumi templomban vad jelenetek támad­tak. Az új cseh nemzeti egyház hívei itt akarták istentiszteletüket megtartani, bár az oltárnál már a katolikus pap mondta a misét. A dolog végül is vere­kedéssé fajult és erős katonai őrségnek kellett a templomot kiürítenie.

Next