Makó és Vidéke, 1947. január (2. évfolyam, 2-25. szám)

1947-01-03 / 2. szám

1 évfolyam 2. szám 1947. január 3. péntek Ara 40 fillér * I­­SAIADIEGTEI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAPJA Bán Antal iparügyi miniszter­­ -Lövöldözések, tűzharc, őrizetbe­­vasárnap Makón beszél !­ vétel Szilveszterkor Apátfalván Január 14-én írják alá a német és osztrák békeszerződést Mint közölték, az osztrák nép bi­zakodással tekint ez elkövetkező bé­kekötés felé, amelytől boldogulását és jobblétét várja. Az a tény, hogy a Szovjetunió karácsonyra 50-­0 hadifoglyot bocsáj­­tott haza a hadifogságból és több iskolát és lakás becséjtott ez osztrák nép rendelkezésére, valamint az an­gol 10 millió fontos segély az Ausz­triával szemben tanúsított bizalom megnyilvánulása. Renner osztrák kancellár a napok­ban nyilatkozott az amerikai hr ügy­nökség kiküldöttjének Ausztria bél­és külpolitikájáról. Renner nyilatkozatában kifejtette, hogy Ausztria teljes politikai és gaz­dasági szuverenitást és az osztrák tulajdon megőrzését követeli. Katonai téren 30 ezer főnyi osz­trák hadsereg felállítását és ez osz­trák állami szerződés elismerését ké­rik. Külpolitikai téren követelik a nő- Birmingham professzor, a londoni Callington­ egyetem kémiatanára, aki nagyban hozzájárult az atombomba megteremtéséhez, a napokban nyi­latkozott az atombombáról. Beszédében megemlítette, hogy min­denki az felé az irány felé hajlik, hogy az atombombát és annak tit­kát szigorú titokban kell tartani. Megítélése szerint ez helytelen, mert akkor, amikor az egyes nem­zetek erről a titokbantartásról beszél­nek, nem veszik észre, hogy maguk­nak csinálnak kárt. A met jóvátétel szigorú betartását és­­ Ausztria megkínzottainak kihallgatá­­­­sát a békeszerződés, valamint az ál­lamszerződés megkötésénél. Beszédében külön kiemelte, hogy az atombombát, mivel azt nem bé­kés célokra használták fel, a legrö­videbb időn belül meg kell semmi­síteni, mert ellenkező esetben egy m­egfondolat’s.a cselekedettel olyan hatást érhetnek el, amiért nem ér­demes élni. Zárószavában kérte, hogy az atom­bombát békés célokra használják fel, hogy ezáltal segíthessünk sokat szen­vedett embertásainkon és önmagun­kon is. Birmingham kémikus nyilatkozata az atombombánál Lövöldözések, tűzharc Apátfalván 13 fogú rendőri különítmény vonult ki a helyszínre • K­ihallgatták a román hattárvadászokat Hivatalos helyről nyert értesülé­sünk szerint, január 1-én este 11 órakor a rendőrjárőr vezetője Apátfalváról telefon útján segít­séget kért a makói kapitányságtól, mivel ott egy román tiszt, és há­rom katona garázdálkodik. Tóthkósa Béla rendőrhadnegy, ügyeletes tiszt két nyomozóval és öt rendőrrel fazonnal kiszáll a helyszínre. A rendőrkülönítmény a románokat mér nem találta a Gazdakörben. Megállapítást nyert, hogy maga­tartásuk miatt ellenük kifogás nem merült fel. A határon való átlépésre Lippai határvadász őr­mester — jogtalanul — írásbeli engedélyt adott egy­­román tiszt­nek, hogy magyar területre jö­hessen szilveszterezni. A különítmény azonban a fent említett helyiségben találta Nyíri Bálint­­határvadász tizedest, aki it­tasan — szolgálatból lőve, pus­kával —, betért a mulatságra. A rendőrök megérkezése után Nyíri a Gazdakör előtt a rendőrök fel­szólítására nem akarta átadni, hanem puskájából két lövést eresztett meg, míg a harmadik kí­sérletnél a tőle három méternyire álló rendőrre irányított puskája „csütörtököt" mondott. Ezután Nyíri a futásnak iramodott, t­öbb rendőr üldözőbe vette. Ekkor már nagy dulakodás támadt, sorozatos pisztoly és puskalövések reszket­■■ tették meg a levegőt. A rendőrök-­­­nek sikerült Nyírit erős hajsza után elfogni és lefegyverezni. A dulakodás közben Máté Dezső apátfalvi lakos gyalázó kifejezé­sekkel uszított a rendőrség ellen s ezért nevezettet azonnal Makóra szállították. A rendőrség őrizeté­ben van. Nyíri Bálintot a dulakodás köz­ben súlyosan bántalmazták és va­lószínű, hogy holnap a kórházba szállítják. A tegnapi nap folyamán mun­katársunk felkereste a határvadész­­század parancsnokságát, ahol az ügy kivizsgálása teljes eréllyel fo­lyik. Az­­időközben Romániába visszatérni akaró román határva­dászokat elfogták és kihallgatásuk végett a helyi parancsnoksághoz kísérték be. Értesülésünk szerint kihallgatásuk már meg is történt és ma adják át a romániai illeté­kes parancsnokságuknak. Való­színű, hogy a holnapi nap folya­mán megkezdődnek a tárgyalá­sok a fenti ügy kivizsgálása vé­­­­gett Magyarcsanádon. i Lucernamagot U­hí S 1­liÉMIlSf Makó, Hunyadi­ u. 2/a. —— WíaSaSíCfiM UPs gabonakereskedő Telefon: 287. szám. ___­______________________________________________________________________________________________,____________,___________________________ Egy törvényes rendelkezés, amely a gyakorlatban bevált A kishaszonbérleti rendelet előnyei és végrehajtása Nem másról van szó, mint a köz­társasági kormány 10.970/1946. ME. számú kishaszonbérleti rendeletről. Ez a rendelet megközelíti e való éle­tet napjainkban. Mindenesetre olyan és annyit ér minden rendelet vagy törvény, amilyen mértékben érvényt szereznek alkalmazásával a gyakor­latban. A fentem ütelt számú rendelet érvényre juttatás­énak előfeltétele a fő­bérlő szakosztály, valamint a föld­munkások és kisbirtokosok csoport­jának ébersége. Egypár példát kell hogy felhozzunk ennek bizonyításéra. A fent említett m­edelet 15. §-a ve­­gyesbíróságra bízza a vitás ügyek elintézését. A vegyesbíróság áll egy bérbeadóból, egy kishaszonbérlőből és a járásbíróság elnökéből, vagy annak megjelölt bírójából.­ A makói földmunkáscsoport a kisbérlők szak­osztályát, mely keretei között műkö­dik, nem hagyta és nem hagyja ma­gára. A nehezebb ügyek tárgyalására gyorsírót küld a földmunkásszakszer­vezet. Ehhez járul még az, hogy a tárgyalások nyilvánosak, a földbérlők mint hallgatók jelennek meg a ve­­gyesbírósági tárgyaláson. Nem szólva arról, hogy szinte népi ellenőrzés alatt áll a tárgyalás a hallgatók és a gyorsíró részvételével. Egy hónapja sincs, máris 37 ügyet tárgyalt le a vegyesbíróság, illetve hozott döntést. A döntések a legvitásabb esetekben is a törvény szellemében lettek meg­hozva. Érdekessége a dolognak az, hogy a bérbeadók kivétel nélkül ügyvédi képviselettel jelentek meg a tárgyaláson, nem úgy, mint a föld­bérlő kisparasztok, igazuk tudatában ügyvédi képviselet nélkül. A kisbérlő parasztok teszik ezt azért, mert ott érzik a hátuk mögött a földmunká­sok és kisbirtokosok kisbérlő szak­osztályát. Ha figyelemmel kísérjük ezeket a vegyesbírósági tárgyalásokat, meg­állapíthatjuk, hogy mennyivel egész­ségesebb a nép ügyét egy ilyen bí­róságnak a sa­ját kezébe tenni. Ez is megmutatja, hogy a vegyesbíróság népi szerv. A perekből, illetve vitás ügyekből az ügyvédek nem csinál-

Next