Makó és Vidéke, 1947. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-01 / 26. szám

M. évfolyam 26 szám________________________1947. február 1, szombat Ara 40 ötfjér ■ OMIáDÜÉITII iSÜBkáLBIÜlIIATg PA BT POLITIKAI Cl TlRIIIILBI IIP I LAPJA A belpolitikai élet teljes megváltozása várható a Szociáldemokrata Párt XXXV. kongresszusától Ünnepélyes keretek között nyitották meg a kongresszust Szakasits Árpád, Károlyi Mihály és Rákosi Mátyás hatalmas beszéde m­­iszterelnökhelyettes nagyhatású be­szédet mondott. A XXXV. szociáldemokrata kong­resszus ünnepélyes megnyitása alkal­mával Szakosíts Árpád elvtárs, mi­ Szakosíts: Tisztában vagyunk feladatunkkal, szerepünkkel és jelentőségünkkel Beszéde elején üdvözölte Tildy Zoltánt, a magyar köztársaság elnö­két. Büszkén köszöntöm — folytatta, az egyesztendős magyar köztársasá­got, amely a magyar nép szabad­­ságszeretetéből, demokratikus meg­győződésből és akaratából született. Köszöntöm Károlyi Mihályt, a mi­niszterelnök urat, a kormány megje­lent tagjait, a nemzetgyűlés elnökét, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság képviselőjét és a Szovjetunió buda­pesti követének képviselőjét. Üdvöz­löm a magyar kormány megjelent tagjait, a polgármester urat minden vendégünket és a demokratikus pár­tok valamennyi vezetőjét. Nemzet­közi szolidaritás meleg érzésével kö­szöntöm a külföldi szociáldereo­­rata pártok megjelent képviselőit, ő­sinte barátsággal és szeretettel üdvözlöm Rákosi Mátyás elvtársat és a ma­gyar kommunista P­árt vezetőségé­nek kiküldötteit, a vidéki kiküldötte­ket. Nem véletlen a Szociáldemokrata Párt kiváló jelentősége, az ország politikai életében elfoglalt helyzete és múltja. Nagy hagyományai magyarázzák meg ezt a feszült érdeklődést. Tisztában vagyunk feladatunkkal, szerepünkkel és jelentőségünkkel, tisz­tában vagyunk azzal, hogy a demo­krácia legmegingathatatlanabb oszlo­pai vagyunk. Van tömegünk és érez­zük ennek jelentőségét. Még csak kétséges sem lehet szá­munkra, hogy országos pártgyűlésünk a legteljesebb szocialista­­ egység, amely a legidőszerűbb politikai kér­désekben egységesen foglal állást a minden oldalról megnyilvánuló ve­széllyel szemben és az országot rontó belpolitikai,­­ külpolitikai és gazdasági kérdéssel. Pártgyűlésünk hatalmas tömegeinek tudatában a legélesebb harcot indít most minden ellen, ami jobboldali érdeket szolgál. A Szociáldemokrata Párt töme­geinek szorgalmát, szaktudását, áldo­zatkészségét a tervgazdálkodás Szol­gálatába állítja, hogy tervszerű, foko­zott munkával szilárdítsa meg a magyar demokrácia, a dolgozó nép jólétének alapját. Három nagy kérdés emelkedik ki a gyűlés sok kérdése közül. A demokrácia vívmánya a ma­gyar köztársaság megalapítása, en­nek megszilárdítása, az ellenforrada­­lommel és a reakcióval való leszá­molás, a dolgozó tömegek befolyásá­nak növelése az államhatalomban és a gazdasági életben. Továbbá gazda­sági életünk megszilárdítása. Ezeknek a feladatoknak a mega­dása hárul ránk egész terhével és ehhez hívjuk a munkások, parasztok százezreit és az értelmiséget is. . Feladataink között szerepel a nép nevelése és a gazdasági élet újjá­építése. Nyugodt lelkiismerettel tekintünk jövő faladataink elé. Szövetsé­­g­ezünk és a Magyar Kommunisták Pártot még szorosabbra fűzzük anélkül, hogy függetlenségünkből önállóságunkból egy jottányit te feladnánk­, amire mindannyian fél­tékenyen vigyázunk. A mi pártunk határozott utat követ Tiszta céljainkat pártunkat, egységes világszemlélet hatja át és az az akarat, hogy szolgáljuk népünket és szolgáljuk a dolgozók érdekeit. Néhány évtizeddel eze­lőtt néhány magyar ifjú indult en­nek a munkának, a most az ül­dözött pártból­ kormányzó párt lett. A megvetettek megalázónak, megtiportak pártjából a diadalmas harcosok pártja lett. Megyünk és mennünk is kell ezen az igazi úton, harcos lélekkel a végső­ győzelem felé. Legyünk egységesek önmagunk­ban és építsük őszinte szívvel, ke­mény akarattal a munkásosztály egységét és a munkások és pa­rasztok egységét. Építsük az országot, magunk­nak építünk hajlékot. A felszaba­dult magyar népnek szabad és boldog hazát. Éljen a Szociáldemokrata Párt! Éljen a munkásosztály harcos egységei Éljen a szabad, független, de­mokratikus magyar köztársa­ság! Éljen a szocialista nemzetközi­ség ! XXXV. Kongresszus Mit jelent a Kongresszus ? Uj állo­mé­sét a SzociAkienokett Pártnak fa a szocialista munkának. A leg­felsőbb fórum: a Kongresszus •f­ussss, hogy bírálatával illeana az el­­múlt másfél év szociáldemokrata munkáját s ennek tanulságai alapján felépítse az elkövet kasé idők tervükt. A csa­nád megyei ipari áa mező­­gazdasági dolgozók elős és harcos tábora ebből az alkalomból igas sze­retet­tel köszönti azokat, akik m­ élés járnak a szociáldemokrata munká­sok s mindazokat, akiket a szocialista tömegek bizalma küldött a Szociál­demokrata Párt legfelsőbb testüle­tébe. •A Határkő és a kongresszus, amely egyik, már tébeb­t lapjával az ország ■riéaetánek legsulyosebb éveit zárja le. Éspedig jó munkáról szóló bő­séges beszámolással. Mert a mag­yar dolgozók hatalmas tömegei, ért* vén azalatt úgy az ipart, mint a ma­gágazdasági dolgozókat, a világot alapjaiban megrázó váltását alkat­aival a magyar történelemben példa nélkül álló szervezettséggel, hósi el­szántsággal és áldozatos szívvel so­rakoztak fel a magyar történelem legszentebb munkájára, hogy felépít­sék a dolgozók új Magyarországot. A munkábaállás idején anyagi és szellemi téren egyaránt teljen volt a pusztulás. Az ország gazdasági helyzete a teljes dezorganizáltság képét mutatta. A fasizmus által oko­zott rombolásokat és rablásokat fo­kozták a reánk nehezedő súlyos jóvá­tételek, a magyar társadalom teljes felelőtlensége és a hitvány spekuláció határtalan lekiismeretlensége. Ez volt a helyzet, amikor a munkásosztály előrehaladottabb része, a szociálde­mokrata ,a szervezett munkások elha­tározó lépéssel és a teljes felelősség tudatában kezükbe vették a magyar kgeélet irányítását. Ilyen körítmények között első leendő lett az újjáteremtés tárgyi és lelki előfeltételeinek a biztosítása. A szervezett dolgozók a párt hivó­kamvára, a párt tanításai és a párt b­al adott program alapján végezték el ezt a munkát úgy, hogy a jól­­végzett munka fundamentumán meg­megindulhatott az újjáépítés mun­kája. Sokszor fázva, még többször éhezve végezték a munkákat és el­tek­érít­va a romokat, megteremtve a a munkaeszközöket, tették lehetővé azt, hogy gazdasági életünk a helyes vá­gányra terelődjék. Da közben nem szűnt meg az oktató és tanító munka sem. A hamisítatlan és igazi demok­­ráciáról éa még kevésbé szünetelt a harc a résenálló reakcióval szem­ben. Egy időben épített és harcolt a magyar szociáldemokrata munkásság. lva áll ez a Kongresszus határ­kövének az elmúlt idők felé tekintő lapján. A jövő felé tekintő sima lap­jára árosz vési fel progromját a párt legfelsőbb és legdöntőbb fóruma. Hisszük, hogy a Kongresszus határa- s zalai minden kétséget és félreértést­­ kizáróan világossággal megjelölik most azt az utat, amelyen a mozga­lomnak, vezetőknek és tömegeknek járniuk kell. Egyetemes érdeke ez nemcsak a pártnak, hanem az ösz­­szes dolgozóknak, sőt az egész or­szágnak is. A Kongresszus jelentőségét nagy­ban fokozza, hogy a Szociáldemokrata Pártba tömörült munkásság nemcsak a szervezettek tömegével, hevei fel­készültségével, de a benne rejlő szel­lem erejével és az értelem színvona­lával b­­első helyen áll a politikai és gazdasái tényezők sorában. Éppen­­ azért a Szociáldemokrata Pártnak magyar történelmünk szekerének nem a saroglyájában, hanem a gyeplőjé­nél van a helye. Nem hátul kell jár­nia, hanem mindig él mindenütt az élen. Nem programra kell várakoznia, hanem programot kell adnia. Ez a XXXV. Kongresszus egyik legkomo­lyabb jelentősége, nemcsak a párt és a magyar dolgozók, hanem az egész ország szempontjából is. A magyar dolgozók tragédiája lenne ha most, a sorsdöntő cselek­vések idején, amikor az egész ország dolgozóinak sorsa a munkáspártok kezébe van letéve, egymással szem­bekerülnének. Ennek az egységnek kongresszusi határozattal történő meg­­pecsételését természetesen meg kell előzni olyan határozatoknak és dön­téseknek, amelyek kifejezésre juttat­ják a Szociáldemokrata Párt egysé­gét és megbonthatatlanságát, hogy az eszeveszett támadásra mindig kész, reakciónak minden kedve és lehető­sége elvétessék a támadástól. Semmi kétségünk aziránt, hogy a teremtő eszméktől és gondolatoktól terhesen őszenlő XXXV. Kongresszus teljes egészében megfelel e reá vára­kozó feladatoknak és elvégzi e reá váró munkákat is. Ebben a tudatban szívünk egész melegével üdvözöljük pártunk XXXV. Kongreszszusát.

Next