Makó és Vidéke, 1947. november-december (2. évfolyam, 222-227. szám)

1947-11-09 / 222. szám

2 ránt is érdeklődött, amire a főispán elvtárs kijelentette, hogy a rizstermelésnek nagy lehetőségei vannak hazánkban. A magnemesítésben olyan előrehaladást értünk el, hogy szakértők megállapítása szerint addig, amíg a külföldről beszállított rizsben 30—35 százalék zúzalék található, addig ez a magyar rizsben alig 8—10 százalékra tehető. Éppen ezért a külföldön való elhelyezése könnyű és minden mennyiséget el tudunk belőle helyezni az ország fogyasztásán kívül. Szeretnénk, ha főispán elvtárs ezen elgondolását az érdekeltek magukévá tennék és segítségére lennének a rizstermelés meghonosításában, mert meggyőződésünk, hogy a makói hagyma világhíre mellé a rizstermelés még fokozná Csanád vármegye gazdagságát, jólétét és ezt olyan területen tudnánk elérni, amely terület eddig csak nehézséget és nyomorúságot okozott a gazdálkodónak. Angliában nagy meglepetést keltett a most lezajlott községi választás, amely a konzervatív párt nagyarányú előretörésével végződött. A munkáspárt a mandátumok megoszlása szerint a harmadik helyre szorult, mert a konzervatív párt és a pártonkívüliek megelőzték. A kommunista párt minden mandátumát elvesztette. Churchill azonnal nyilatkozott és messzebbmenő következtetések levonására szólította fel a munkáskormányt, hogy mondjon le és írjon ki új parlamenti választást. A munkáskormány aligha engedi ki kezéből a vezetést, márcsak azért sem, mert nem a munkáskormány magatartása juttatta Angliát nehéz gazdasági helyzetbe, hanem az a magatartás, amelyet Amerika tanúsított Angliával szemben a dollár körül. De rámutatunk az angol lélek mélyén ma végbemenő belső válságra. Tisztán látják az angolok, de még önmaguk előtt is titkolják, hogy Anglia elvesztette régi fényét. De anyagi jólétét is. A munkáskormány az angol népet szűkös és takarékos életre szoktatja. Az angol gazdasági válságból van kilábalás, de csak nagy és eddig szokatlan áldozatok árán, — és ez nem tetszik az angol polgárságnak! Mert az angol munkástömegek hidegvérrel és nyugodtan viselik a nélkülözéseket. A munkáskormány keményen lép fel, az angol fontot szigorú ellenőrzéssel nem engedi ki és így már is elérte, hogy árfolyama emelkedik. Az angol termelési számok, kivált az acéltermelés emelkedőben van, — viszont a munkanélküliség 2°/o-ra csökkent. Anglia a múltban, éppen a konzervatív kormányzás idején, nem modernizálta termelő gépezetét. Most szenvedi meg azokat a nélkülözéseket, amelyekkel ez a nagy megújuló átalakulás együtt jár. — Vége a régi nagyúri angol világnak, — ezt nem hajlandók elismerni és ebben megnyugodni. Erre tanítja meg a munkáskormány. A Szovjetunió harminc éve. Harminc évvel ezelőtt zajlott le a nagy orosz forradalom. Az orosz nép évszázados bilincseket tépett le a testéről, lerázta magáról az elavult és lelketlen politikai és társadalmi formák nyűgét, elsőneks valósította meg a szocializmus új létformáját. Hosszú belső küzdelem után az orosz népben élő nagy erő felszabadult, a szocialista forradalom nagy lendületet adott és a fejlődés hatalmas útjára lépett. — Akármilyen álláspontja legyen is valakinek az orosz forradalommal szemben, három nagy tényt nem lehet letagadni. Megoldotta és teljes megérlelésre viszi a szociális kérdést, ami a jelen világban a legnehezebb feladatok egyike. Nagyon szerencsésen megoldotta a nemzeti kérdést, amiben mintát szolgáltat minden államnak. Olvassuk, hogy Amerika most oldja meg a négerkérdést, ami kétségkívül szégyenfolt volt Amerika arculatán. A szovjet államban nincs nemzeti kérdés, ami már magában véve is nagy teljesítmény. Végül az imperializmus leküzdésével a népek közti békét és szabadságot tényleg megteremti. A Szovjetunió valóságos védője lett minden törekvésnek, amely az imperializmus, kizsákmányolás és jogtiprás ellen küzd. Amerika: Az amerikai árellenőrzés megszüntetése súlyos következményekkel járt. A búza áremelkedése maga után vonja egyéb termények és nyersanyagok, így a gyapot megdrágulását is Ez világszerte érezteti hatását, mert világpolitikai fejleményei is lesznek. Anglia dollárkölcsönét igen nagy részben ez emésztette fel. Anglia külkereskedelmének veszteségét is ez kétszerezte meg, így tárul a világ elé az emberiség egyik legpiszkosabb fákfenéje, a lelketlen, üzérkedő spekuláció. Mivel indokolják a búza drágulását? A szomorú európai terméseredmény, aminek folytán Európának 95 millió tonna élelmiszerre lesz szüksége. Viszont az amerikai termésbecslés csökkenése és az a megállapítás, hogy az USA kevesebb gabonát tud külföldre szállítani. Ez mind együttvéve drágulással jár. Ezt a tényt azonban a chicagói tőzsdén a legcsábítóbb alkalomnak látták a hallatlan spekulációra. Egy nagy angol lap levelezője gúnyosan jegyzi meg, hogy a chicagói szállodák tele vannak spekulánsokkal, akik „nem vernek , és nem aratnak“ és mégis vagyonokat keresnek. KÜLFÖLDI KRÓNIKA A pénz forgalma A Magyar Nemzeti Bank utolsó heti jelentése szerint a bankjegyforgalom, illetve a kibocsájtott bankjegyek mennyisége csökkent és 1800 millió alá esett. Darányi volt miniszterelnök hírhedt győri programjában, midőn többek között bejelentette az egymoilliárdos honvédelmi beruházást, a bankjegyforgalom az 1938. évben elérte a 800 millió pengőt anélkül, hogy a legkisebb inflátorikus jelenség mutatkozott volna. Ha csak a háromszoros szorzószámot használjuk az 1938-as pengő és a mostani forintértékelése között, kétségtelenül kitűnik, hogy a mostani bankjegyforgalom mellett beszélni sem lehet inflációról annál kevésbé, mert 1938 óta a nyersanyagok ára az egész világon aranyparitásban is lényegesen emelkedett. Az utóbbi időben elburjánzott rémhírek közül talán a legkártékonyabb hatású az infláció híresztelése. Következményképen a nagyon lassan induló betétképződés megállt, sőt visszafejlődik és emiatt a legfontosabb termelési célokra sem áll elegendő hitel, tőke rendelkezésre. Az egyedüli jelentősebb pénzforrás a Nemzeti Bank útján maga az állam, amely a Gazdasági Főtanács határozata alapján utalja ki a célhiteleket. Épp az infláció elkerülése végett a Gazdasági Főtanács is kénytelen volt szűkíteni a hitelkereteket, hogy meggátolja a bankjegyforgalom növelését. Normális körülmények mellett a folyószámla és takarékbetétek 3—4 szeresét tették ki a bankjegyforgalomnak, jelenleg körülbelül csak a felét. A betéti kamat átlagban évi 5 százalék, a kihelyezési kamat a mellékköltségekkel cca 30 százalék és ezen óriási marge dacára, a bankok mind deficittel dolgoznak, mert összezsugorodott forgalmuk nem fedezik a rezsit. A bankok államosítása valószínűleg változást fog előidézni. Rendelettel, törvénnyel senkit sem lehet kötelezni arra, hogy nélkülözhető pénzét bankban helyezze el és a legális hitelcsatornán keresztül a pénz a termelés szolgálatába áljuttassék. Fel kell tehát világosítani, meg kell győzni mindenkit arról, hogy nemcsak a köznek, hanem önmagának is ellensége, aki fölös pénzét nem helyezi el betétbe. Minden forgalomból kivont, tretuált pénz rontja a forintot, akadályozza közvetve a termelést. Egészséges betétképződés mellett a bankjegyforgalom is lényegesen csökkenthető és ez kihatással lenne az árak alakulására. A kormány árubőséggel igyekezett lekötni a forgalomban levő pénz egy részét, mert az árubőség nyújtja a legnagyobb biztonságot úgy az árak emelkedése, mint az infláció ellen. De bármennyire is fokozódott például a textilgyártás, spekulatív vételek és áruhalmozás révén minden piacra kerülő tétel azonnal felszívódott. E vonatkozásban álláspontja valószínűleg revízióra szorul. Nem tűrhető, hogy egyesek akár tőkebefektetés, akár spekulatív cél, akár áruhalmozás révén nagymennyiségű közfogyasztási és közellátási cikket halmozzanak fel. Még a győztes nagyhatalmaknál, például Angliában is, teljesen kötöttgazdálkodás és pontrendszer van érvényben, sőt újabb és újabb megszorításokkal élnek, hogy a külkereskedelmi mérleg aktív legyen. A belföldi fogyasztást csökkenteni, az exportot növelni — ez ez irányvonal —, hogy elegendő valuta, külföldi fizetési eszköz álljon rendelkezésre az importra kerülő élelmiszer és nyersanyagok árának kiegyenlítésére. Ha azt akarjuk, hogy gyáriparunk importálandó nyersanyaga biztosítva legyen, nekünk is fokoznunk kell exportunkat. Luxuscikkeket csak exportra szabad gyártani, belföldi fogyasztásra pedig pontrendszer alapján típuscikkeket, legalább is addig az ideig, míg egy bő termés nagyobb lehetőségeket biztosít. A Makón kialakult fantasztikus föld- és házár se tévesszen meg senkit. Ez nem inflátorikus, hanem helyi jelenség, melyet a zöldség és hagyma viszonylagosan magas ára idézett elő. A szomszédos Szegeden, Hódmezővásárhelyen egyötödért lehet földet vagy házat venni, mint hílber. M egy gazda élt is már ezzel a lehetőséggel, itt adott el földet és annak éráért hasonló minőségben 4—5-ször annyit vett máshol. A legfontosabb, hogy ne üljünk fel a rémhírterjesztőknek, fölös dolgokat ne vásároljunk. Kerüljük el a tömeghisztériát, ne halmozzunk gyufát, sót, cukrot, stb. közszükségleti cikkeket, mert a folyamatos ellátás biztosítva van. Az üzletek megrohanása átmenetileg a helyi készleteket kimeríthetik és ezzel csak tápot adnánk a rémhírterjesztőknek. Helyreállítani a bizalmat, dolgozni, az igényeket átmenetileg lecsökkenteni, több szerénységet a tehetősebbektől, a pánikszerű, észnélküli vásárlásokat beszüntetni — ezeket tartsuk szem előtt. Ezzel szolgálunk a hazának, a demokráciának és önmagunknak egyaránt. Szemere ! MAKÓ és VIDÉKE 1947. november 9. A négyéves nyugateurópai terv Párisban székelt a bizottság, mely a Marshall-terv útján akarja Nyugateurópát gazdaságilag talpraállítani. A terv teljes szövege kész és négy feltételben foglalja össze az európai gazdasági talpraállást. 1. A résztvevő 16 ország lehető legnagyobb erőfeszítése a termelés fokozására. Kiterjed az élelmiszerekre, szénre, vilamosáram, benzin, acél, szállítóeszközök, kereskedelmi hajók és a termelési javak előállítására. Különösen érdekes a villamosáram termelésének fokozása. Az osztrák-olasz svájci határon, Olaszországban és Franciaországban összesen 6 nagy vízerőmű létesítését vették tervbe. Még az acéltermelés fokozása feltűnő : 30 millió tonnáról 55 millió tonnára. Ez az amerikai importot teszi feleslegessé. 2. A pénzügyi stabilitás a talpraállítás második feltétele. A résztvevő országok a költségvetésüket egyharmaddal szorítják lejebb. Az arany- és dollártartalékot pedig legalább 3 milliárd dollárral kell növelni. 3. Fokozott gazdasági együttműködés, ami fokozatos vámunióra is vezethet. 4. Nyugateurópa dollárdecisitjének eltüntetése. A teljes deficit 22,440 millió dollár, amely évrőlévre csökken. Ennek a hatalmas tervnek a célja Európában a polgári demokráciát és a magánkezdeményezésen alapuló gazdasági rendet megvédeni. A polgári demokráciát különösen a kommunizmussal szemben akarja megvédeni. Sűrűn hangzik el az USA-ban, hogy az amerikai polgár hazájának határa az Elbe folyónál van. Ez magyaráz meg mindent. Sarkvidék ! Amerika is jelent valamit erről ! Bejelenti az északi sarkvidék meghódítását. Hatásosan tudják működtetni repülőgépeiket. Mi a célja ennek ? Hogy fontos szerepe legyen a legközelebbi háborúban ! • * * Bocsánatot kérünk, amikor azt mondjuk, hogy a sarkvidéket inkább krumpli számára hódítsák meg, mint repülőtérnek. A tanyai iskolák és nevelők súlyos problémái cikkünk folytatását anyagtorlódás miatt jövő heti számunkban közöljük. Tízhetes tánctanfolyam kezdődik a Munkásotthonban november 17-én este 7 órakor Keller Erzsébet tánctanárnő vezetésével.