Makói Népujság, 1945. január (1. évfolyam, 1-8. szám)

1945-01-23 / 1. szám

Makó népéhez Hosszú hónapok némasága után ismét hanghoz jutott Makó népe. Hála ezért elsősorban annak a diadalmas Vörös Hadseregnek, amely a zsarnok bilincseit szét­törve, lehetővé tette, hogy szaba­don szárnyaljon a gondolat és szabad legyen a sajtó. De hálásan kell megemlékez­nünk azokról a fáradhatatlan fér­fiakról is, akik minden akadályt leküzdve, kiharcolták lápunknak az engedélyt, hogy az uj időnek megfelelő szellemben kielégítsük a közönségnek minden jogos igé­nyét, amelyet lapunkkal szemben támaszthat. A régi, feudális Magyarország saját bűnében összeomlott. így tehát lapunk nemcsak uj köntös­ben, hanem uj szellemben is fogja szolgálni az olvasóközönséget. Hangunk is sok tekintetben új­szerű lesz. Nem a tények elferdí­tésére fektetjük a fősulyt, mint szégyenteljesen kimúlt elődeink, hanem minden fáradozásunk arra irányul, hogy megtanitsuk olva­sóinkat látni és helyesen itélui. A mi célunk az, hogy kivezessük hazánkat a katasztrófából, melybe a német szövetség és a velük kö­zösen vívott háború sodorta. El kell takarítanunk a romokat, hogy uj országot építhessünk. A romok eltakarítása alatt nemcsak az anyagi romok eltakarítására gondolunk, hanem elsősorban az erkölcsi romoktól kell megtisztí­tani az országot, mert szilárd alap nélkül ismét rombadőjhet, minden tiszta szándékunk mellett is, a leg­féltettebb kincsünk: a dolgozók Magyarországa. Úgy az elkövetkező tisztogatási munkához, valamint az országunk ^újraépítéséhez segítségül hívunk nninden becsületes, tisztaszándé- Jku, demokratikus gondolkozásu Imagyart, mert a szörnyű pusztulás Vitán minden munkáskézre szük­sége van az országnak. Álljon tehát mindenki mellénk, aki iga­zán magyar és igazán szereti az országot, mert csak így birkóz­hatunk meg azokkal a mindennél nagyobb nehézségekkel,amelyek­kel meg kell küzdenünk, hogy fel­építhessük rombadőlt országun­kat. a én a vásárhelyi installá­onyi Ferenc Szeged ővásárhely városok, ongrád vármegye fő­iden délelőtt iktatják ba' Hódmezővásárhe- alláción Nagy Zol- Arad-Torontál várme­gyék főispánja isrésztvesz, dr.Paál Endre alispán és dr. Szűcs Zoltán h. polgármester kíséretében. Moszkvában aláírták 5-- í . . • . ■ : , ' . egyezményt Háromszázmillió dollárt ke'l fizetnünk s 8 hadosztályt felállítanunk Moszkva,,, január 20. Szombaton Moszkvában az ideiglenes magyar kormány megbízottai: Gyöngyösi János miniszter, Vörös János tábor­nok és dr. Balogh István államtitkár aláírták a magyar-orosz fegyverszü­neti feltételeket, amelyet az Egye­sült Nemzetek részéről Vorosilov szovjet népbiztos írt alá. A fegyver­szüneti feltételek 20 pontból állanak és az alábbi fontosabb feltételeket tartalmazzák: Az ideiglenes magyar kormány el­ismeri, hogy Magyarország vereséget szenvedett a hábáorúban, ezért be­szünteti a további ellenségeskedést s lefegyverezi az ország területén levő német haderőket és internálja azo­kat. A kormány kötelezi magát száraz­földi, vízi és légi haderő fölállításá­ra, amelyből 8 hadosztályt állít fel a szovjet hadsereggel való együtt­működésre. Ezt a létszámot a német­orosz hadműveletek végén a béke­beli létszámra kell leszállítani. A magyar kormány kiüríti Cseh­szlovákia és Jugoszlávia megszállt területeit és visszaállítja az 1937. évi december 1-én fennállott határokat és törli a bekebelezési cikkeket. Szabqjg mozgási területet nyújt a szovjet hadseregnek, szabadonbocsát- ja a hadifoglyokat, gondoskodik ru­házatról, orvosokról és egészségügyi szállítóeszközökről. A magyar kormány szabadonbo- csátja a politikai foglyokat faj és felekezeti különbség nélkül és védel­met nyújt a zsidóknak. Csehszlovákiának, Jugoszláviának és a Szovjet-Uniónak visszaad min­den olyan tulajdont, értéket, amit onnan elvitt. A magyar kormány a hadizsák­mányt és német hadianyagot kiadja a Szovjet-Uniónak. A magyar kor­mány nem ad engedélyt értékek ki­vitelére a németek részére. A ma­gyar dunai kikötőben lévő hajókat kiadja a Szovjetnek, a kereskedelmi gőzösök a Szovjet irányítása alá ke­rülnek. Fűtőanyagot, élelmicikkeket bocsát a Szovjet hadsereg részére. Munka, közlekedési és szállítóesz­közök igénybevétele a szovjet hadse­reg rendelkezései szerint történik^ Jóváteszi a Csehszlovákiában, Ju~/ goszláviában és a Szovjet-Unióban okozott károkat és 300 millió dol­lárt fizet 6 éven át, .amelyből 100 millió Jugoszláviának és Csehszlová­kiának, 200 millió pedig a Szovjet­uniónak jut. Együttműködik a magyar kormány a Szovjet-Unióval a háborús bűnösök kiszolgáltatása érdekében. Feloszlat­ja a hitlerista egyesületeket. Időszaki laptermékek, telefon, táv­beszélő- és rádióengedélyek kiadásá­ban a szovjet hadvezetőséggel egyet­értésben jár el. A polgári közigazgatást a fronttól 50 kilométerre lévő területen fyúyre- állitja. Elismeri a magyar kormány hogy az 1938. évi november 2-i és az 1940. évi augusztus 30-i „.Bécsi döntés** semmis, érvénytelen. A fegyverszüneti egyezményt a Szovjet-Unió, Anglia és Amerika ne­vében Vorosilov népbiztos írta alá. MWMMMMWMWMMMMNIMMIMMMMMMfWMMMMMMMMMMMMMMMMMIMmM fronttól y hogy 1 az 1940. ‘ Kommunisták a magyar közéletben A Magyar Kommunista Párt az egyetlen, amelynek az utolsó negyed században nem volt módja az ország színe előtt nyilvánosan kifejteni a maga programját. A Független Kisgazda Párt és a Szociáldemokrata Párt program­ját ismeri az ország, hiszen csak 1944. március 19-e után kergette őket a föld alá a német bérenc reakció. A kommunistáknak azon­ban nem volt eddig módjuk az egész nemzet előtt kifejteni, hogy kik és mit akarnak. Éppen ezért az ő közéleti sze­replésük elé tekint különös vá­rakozással és érdeklődéssel az ország közvéleménye. Hiszen min­denki előtt köztudomású, hogy a népellenes magyar reakció 25 esztendeig rágalmat rágalomra szórt a magyar és a világ kom­munistáira. Hogy kik a kommu­nisták és mit akarnak, ezt ma a magyar nép nem a kommunista- ellenes rémmesékből és az anti- bolsevista rágalmakból ismerheti §ieg, hanem maguknak a kommu­nistáknak a magatartásukból és tetteikből. A kommunista párt azonban nem,rágódik a múlton. Nem arról van most szó, hogy melyik párt mutatta meg elsőnek a helyes utat, hanem arról, hogy egymásra találjanak párt és társadalmi kü­lönbség nélkül az összes magyar hazafiak, akik készek a végve­szélybe jutott ország megmenté­sében résztvenni. Amikor a német rabolja ha­zánkat, amikor a náci zsarnokok csizmája tiporja a magyar földet, amikor a hatalmat bitorló Szálasi német parancsra tízezrével veti börtönbe a magyar hazafiakat, halomra löveti a magyar munká­sokat, parasztokat, értelmiségie­ket, maikor magyar honvédtisz­teket és magyár tábornokokat akasztat, akkor nincs különbség magyar és magyar között. A haza veszélyben van és mi magyar kommunisták most nem ismerünk más ellenséget, mint a német nácikat és gyalázatos ha­zaáruló cinkosaikat, Szálasi bűn­szövetkezetét. Legmélyebb meggyőződésünk, hogy hazánk jövője attól függ, vajon sikerül-e a háborúnak e végső befejező szakaszában cse­lekvőén kivenni részünket a né­met náci-barbárok elleni küzde­lemből és így a magyar fegyve­rek erejével is hozzájárulni a saját magunk felszabadításához. Csak igy tudjuk felépíteni és meg­szilárdítani a magyar nemzeti államot és biztosítani a demok­ratikus, független Magyarorszá­got. így tudjuk megoldani a ma­gyar társadalom évszázadok óta vajúdó, de már égetően sürgőssé vált problémáját: a föld kérdését. Földhöz kell juttatni sok száz­ezer nincstelen földmunkást, me­zőgazdasági cselédet és zsellért. Ki kell egészíteni a nagy számú törpe- és kisbirtokot, hogy élet­képes kis gazdaságokká váljon. Haladéktalanul meg kell valósí­tani a széleskörű földréformot, amelyet évtizedeken keresztül úgyszólván minden magyar kor­mány beígért, de mindmostanáig elodáztak. A magyar felemelke­dés véleményünk szerint azzal áll, vagy bukik, hogy a földre­formot sürgősen végrehajtjuk, vagy nem. A földreform mellett a kommu­nista párt a magyar demokrati­kus államrend elengedhetetlen feltételének tartja a munkásság helyzetének megjavítását. Tudjuk, hogy a viszonyok nehezek, de ennek ellenére minden erőfeszí­tést megteszünk a munkásság életszínvonalának emelésére. Biz­tosítani kell a szabadságjogokat, a szervezkedési szabadságot, a gyülekezési szabadságot, hogy a munkásság megvédhesse érdé­\ nv I. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM ÁRA 30 FILLÉR ___________ ‘SJ V \ sj/j_______1945 JANUÁR 23., KEDD MA KÓI mgm DEMOKRATIKUS POLITIKAI NAPILAP

Next

/
Thumbnails
Contents