Makói Népujság, 1945. július (1. évfolyam, 129-153. szám)

1945-07-03 / 129. szám

Segélyt kapnak a hadifoglyok hozzátartozói A népjóléti minisztériumban tervezetet dolgoztak ki. A terve zet szerint a fogoly lakóhelye szerinti Nemzeti Bizottság felül­bírálja a hadifogoly múltbeli ma­gatartását, Segélyt csak azoknak a hadifoglyoknak a hozzátarto­zói kapnak, akiknek családtagja semmiféle fasiszta , vagy jobb­oldali mozgalomban nem vett részt. * Vesztegetési kísérletért 3 havi fogház A szegedi törvényszék Illyés- tanácsa szombaton tárgyalta Hampula János fiatal makói mé­szárossegéd bűnügyét A fiatal­ember Ménesi Antal és igaz András makói rendőröket, akik nála árdrágító tevékenységének kikutatására megjelentek és ott rengeteg élelmiszert találtak, pénzzel, cukorral és zsírral akarta megvesztegetni, A vádlott beis merő vallomást tett. Az enyhítő körülmények figyelembevételé­vel bárom hónapi fi gbázra ítélte a törvényszék Hampulát, aki azonban ezt is sókalta és feleb- bezett, de felebbezett súlyosbí­tásért az ügyész is. Júliusban kifizetik a nyugdí­jasok teljes járandóságait A közelmúltban jelent meg az a rendelkezés, amely rendezte a | közalkalmazottakfizetését. Ugyan­ez alkalommal lényegesen fel­emelték a nyugdíjasok járandó­ságait is. Ennek rendezése most van folyamatban és a végleges elintézésig a pénzügyminiszter úgy rendelkezett, hogy július 1-én úgy a fővárosban, mint vi­déken a júniusi nyugdíj kétsze­resét fizetik ki. Július 1-ig a rendelkezésre álló rövid idő alatt lehetetlen volt megállapítani és kifizetni az új rendelet szerint járó lényegesen magasabb összegeket, ezért né­hány hetes késéssel, de még jú­lius folyamán pótlólag folyósítják április 1-től részükre esedékes nyugdíjkülönbözetet. Ezzel pár­huzamosan sor kerül a vidékiek ellátmányának kifizetésére is. — Kiterjesztették a csekkforgal- mat. (Budapest. MTI) A magyar posta az utalvány és postataka­rékpénztári csekkforgalmat ki­terjesztette. Postatakarékpénztári csekkbefizetés ennélfogva a sze­gedi első számú postahivatalnál az összes postatakarékpénztári csekkszámlára lehet eszközölni. Postautalványokat pedig Nagy- Budapesten kívül egyelőre Baja, Békéscsaba, Cegléd, Gyula, Hód­mezővásárhely, Kalocsa, Kecske­mét, Kiskunhalas, Makó, Mezőtúr, Nagykőrös, Orosháza, Szarvas és Szentes városokba is lel lehet adni. Kárpátalját a Szovjetűniéhoz csatolták London. (MTI). Moszkvában alá­írták az egyezményt Csebszlo vákia és a Szovjeíúnió között, amelynek értelmében Kárpát­alja csatlakozni fog a Szovjet- únióhoz. Az ejgyezinénjt Sztálin jelei létében Molotov külügyi népbiztos és Piriin ger csehszlo­vák miniszterelnök írták alá. Az egyezményt 'ratifikálás után a legfelsőbb szovjet, valamint cseh­szlovák nemzetgyűlés elé fogják terjeszteni. Moszkva, (Tass iroda) A legfel sőbb szovjet tanács és a cseh­szlovák köztársaság elnöke attól a kívánságtól vezérelve, hogy a Szocialista Szovjet Köztársaság Szövetségei és a csehszlovák köztársaság népei örökös, őszinte barátságban éljenek és hogy szoros együttműködésben bizto­sítsák a két ország népeinek bol­dog jövőjét, elhatározták, hogy egyezményt kötnek. Kárpát Uk­rajna kérésére a következő egyezményt írták alá: Kárpát- Ukrajna, amelynek 1919 szep­tember 10-én megkötött egyez­mény értelmében autónom egy­ségét a csehszlovák köztársa­ságba bekebelezték, most Kár­pát Ukrajna népeinek kifejezett kívánságára és a szerződő felek barátságos megegyezése alap­ján visszatérnek a régi anya­ország, Ukrajna kebelébe és csatlakoznak az Ukrán Szoci alista Szovjet Köztársasághoz. „A romokat eltakarítani, ar országot* felépíteni1 „Ne fekeiézzünk, hátterű sez aratási roham munkában vegyünk rószt“ BB Előző számunkban közöltük a pé- terpáli nagygyűlés szegedi résztve­vőjének, Keresztes Mihály beszédét, most pótlólag közreadjuk a gyűlés többi felszólalói által elmondottakat. Kiss Ernő a szociáldemokrata párt nevében szólalt fel: — Igen tisztelt hallgatóság! Ke­resztes elv társam elmondotta mind­azokat a dolgokat,_ Amelyeket tolmá­csolni kívántunk. Én először egy kér­dést szeretnék megvilágítani. Mi te­szi szükségessé a pártok összefogá­sát a szociáldemokrata párt szem­pontjából? A párt együtt dolgozik, együtt halad minden demokratikus párttál, amely a demokráciát nem szavakban hirdeti, hanem azt meg is cselekszi. Bármely párt legyen is az, mi ott leszünk'mellette. Célunk ezzel az, hogy a munkásság helyzetét meg­felelővé tudjuk tenni. Justh Gyula idején is volt ilyen összefogás, amely az egész magyar dolgozó társadalmat felölelte. Kiállt, harcolt bátran azo­kért a jogokért, amelyet azután át­húzott a fasiszta reakció. A szociál­demokrata pártnak annyira tiszta az egyenes útja, hogy nem hiszi azt, hogy többé ilyen társaság ide vissza­kerülhessen. . A földreformot végrehajtottuk. Megkapta a földműves nép a régi jussát. Arra kellett törekedni, hogy igazságosan osszuk a földet. A de­mokráciát becsületesen, egyforma kanállal kell méretezni. Mi harcolunk azért, hogy cselekedetünk minden rugója a szereteten alapuljon, mert csak így építhetjük fel az országot. Mi merünk beszélni a rendőrség kérdéséről is. Tisztázva lesz ez is a közeljövőben. Sok bajt okoztak ne­künk ezek a kérdések. Mi szeretnénk megtartani mindent, ami jó. Ami a múltban jó volt, átvesszük, ami rossz volt, eldobjuk. Mi csak jót_ akarunk. Az ipari munkás, földmunkás és szel­lemi munkás közé óriási ék volt ver­ve. Mi ezen könnyen túltesszük ma­gunkat. Aki dolgozik, ma szükség van, ha eszével, ha kezével dolgozik. Nem fontos, mely párthoz tartozik, csak az, hogy becsületes legyen. A hibákat nem suttogni, hanem meg­mondani kell. Igyekezzünk a hibákon javítani. Itt nincsenek pártközötti különbségek, csak cselekedetközötti különbségek vannak. Tévedhet az ember, de ez a tévedés becsületes le­gyen. Én arra kérem az igen tisztelt hallgatóságot, hogy vigyenek min­den cselekedetükbe szeretetet. Sze­ressenek mindenkit, aki becsületes és igaz ember, mert csak így lehet fel­építeni az új, demokratikus Magyar- országot. Dr. Diósszilágyi Sámuel, a paraszt­párt elnöke a következőket mon­dotta : — Amikor a nemzeti parasztpárt nevében üdvözlöm és köszöntőm a nagygyűlést, röviden vázolni szeret­ném, hogy milyen feladatok várnak a parasztságra és a mezőgazdasági munkásságra az ország újjáépítésé­ben. Mindenki előtt világosan áll, hogy a feladat kettős: először a romokat kell eltakarítani és aztán az országot kell felépíteni. A mi városunk, me­gyénk kivételesen szerencsés sziget ebben a rombadőlt országban, ahol a romok eltakarítása nem sok gondot okoz, mert bennünket aránylag meg­kímélt a háború vihara. Annál több a baj az ország más vidékein és a fővárosban. Naponta olvashatjuk az újságok­ból, hogy a munkásság müyen hősi erőfeszítéssel, rohammunkákkal kezd­te meg mindenütt a romok eltakarí­tását. Tudjuk, hogy a lakosság nemre és foglalkozásra való tekintet nélkül milyen önfeláldozóan csatla­kozott a romeltakarító munkásokhoz és példásan bizonyítja be munkakész­ségét. A romok eltakarítása igen nehéz munka, de hogyan tudja a munkás­ság erejét kifejteni, ha éhezik, ha nincs erőtadó kenyere, ennivalója? ^ Itt kapcsolódik bele a parasztság és mezőgazdasági munkásság feladata a munkáság feladatába. Amikor az ősszel és tavasszal megmutatta a pa­rasztság és mezőgazdasági munkás­ság, hogy a legnagyobb erőfeszítés árán bár, de felszántott és bevetett minden területet, amikor bebizonyí­totta, hogy nemcsak a maga, de min­denki számára termelni akar, amikor kimondotta, hogy minden dolgozónak kenyeret! — olyan szociális maga­tartásról tett bizonyságot, ami min­denki elismerését megérdemli. És ha a parasztság, a mezőgazda- sági munkás tudott vetni, tudni fog aratni is! Bár tudom, hogy ezt a földtúró népet nem kell korbáccsal hajtani a munkához, mégis arra ké­rek minden parasztot és minden me­zőgazdasági munkást, hogy most még fokozottabb buzgalommal lásson az aratáshoz és csépléshez! Amint nem volt szabad egy talpalatnyi földnek vetetlenül maradnia, úgy nem szabad egyetlen szál - búzának learatatlanul és elcsépeletlenül maradnia. Ma min­den szem búzára szükségünk van, hogy kenyeret tudjunk adni a dolgo­zóknak. Csak akkor tudják a romo­kat elhordaui, ha a mi parasztjaink kenyeret adnak a munkásoknak. A két fogaskerék: parasztság és mun­kásság most illeszkedjék egy szoros egységbe és most mutassák meg, hogy mit lehet csinálni közös erővel! Ne féljen a parasztság, hogy in­gyen adja a kenyérhez a búzát! Min­den munkás nemcsak hálát küld érte, de küld értékes és nélkülözhetetlen a. -; 4 -fi CiiiAeket: Ktipíiv.' kaszát és gépeket, mindent, ami a parasztnak a kenyér előteremtéséhez szükséges. Péter-Pál napja szokta jelenteni az aratás kezdetét. Fel tehát a mun­kára! Vigan és dalolva induljunk a földekre, zengjen a nóta: „Vagyok olyan legény, mint te, Vágok olyan rendet, mint te!“ Uj élet! Uj ország! Uj világot aka­runk az eltakarított romok helyére! A nemzeti parasztpárt nem a régi, rombadőlt Magyarországot akarja újra felépíteni, nem a régi Magyar- országot akarja toldozni-foldozni, — hanem egy egészen új Magyarorszá­got akar építeni. XJj országot új em­berekkel! Tagadhatatlan, hogy a ro­mok eltakarítása nehéz feladat. Itt minden téglára, gerendára, minden oszlopra, minden emberre nagyon vi­gyázni kell, amit a régi Magyaror­szág romjaiból az új ország felépíté­séhez átveszünk. Vigyázni, hogy a régi gerendában át ne hozzuk a rom­lás és bomlás csiráit is! Mert ha ez megtörténik, akkor jaj a mi Magyar- országunknak. Az új országnak csak új emberek lehetnek a tartó oszlopai. Uj embe­reket azonban nem lehet máról hol­napra a zsebből előrántani. Uj em­bereket csak akkor állíthatunk a sorba, ha előbb nevelünk ilyeneket. A Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült demokratikus pártok fel­adata, hogy az emberek nevelését, a lelkek újjáépítését is hathatósan munkálják. Uj bort új tömlőkbe! Uj embereket a felépülő Magyarországba! Számol­junk le már egyszer végérvényesen a sorainkat bomlasztani akaró reak­cióval. Ha ezt megcsináljuk, akkor az új Magyarországot a poklok ka­pui sem döntik meg! Az új Magyarországból a paraszt­ság és a földmunkásság már kapott a földreform kapcsán egy kis előle­get. Most van az ideje, hogy megmu­tassák: méltók voltak az előlegre, a bizalomra. Parasztok! Földmunkások! Arccal a föld felé! Előre! Kiss Imre polgármester zárta be a nagygyűlést s a követke­zőket mondta: t ' \ . a. h \vv . L ÉVFOLYAM, 129. SZÁM. Áfa í fjongő _______________________ 1945 JULIUS 3, KEDD. ­i’ . A DEMOKRATIKUS NEMZETI BIZOTTSÁG LAPJA : VT’,- ............................... : .AU:

Next

/
Thumbnails
Contents