Makói Népujság, 1945. október (1. évfolyam, 220-227. szám)

1945-10-23 / 220. szám

I. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM. Ara 3ZŰ pamgé 1945 OKTÓBER 23, KEDD,1 Elhalasztják a választásokat? Abbamaradnak valószínűleg a közös Határa vonatkozó tárgyalások — A Jövö hátra kormányalakítást várnak — Tlldy miniszterelnöksége az olötórbon Budapest. (MTI.) A Világosság írja: A helyzet egyelőre úgy áll, hogy a választások elhalasztása mutatkozik a belpolitikai kibon­takozás egyetlen útjának. A Paraszt Párt nem hajlandó listáját kapcsolni semmiféle más párttal. A Kisgazda Párt vezető többsége szintén azon a véleményen van, hogy a párt nem vállal közös listát a Szo­ciáldemokrata Párttal. Ez a fel­fogás lett úrrá az utolsó 24 órá­ban. A Polgári Demokrata Párt | kezdettől fogva azon az állás­ponton volt, hogy a listáknak külön, szabadon kell futni. ilyenformán a politikai időjó­sok szerint választások nem lesznek, tehát abba maradnak a kö­zös listára vonatkozó tár­gyalások is, ugyanakkor azonban fölötte valószínű, hogy a kormányt esetleg már a jövő hét folyamán átalakítják. Tildy Zoltán miniszterelnöksége ismét előtérbe került. Amennyiben vállalná a kor­mány átalakítását, akkor a kis­gazda miniszterek száma lénye­gesen nagyobb lenne a kabinet­ben. Általában számolni lehet azzal, hogy az új kormányban a polgári minisztereké lesz a többség. & belügyminiszter értekezletet tartott a hagymakertészekkel ü hagymavaluta kór dósa ós a közszükségleti olkkak beszerzése az előtör ben Hétfőn délelőtt 9 órakor a Hagymaházban összegyűltek a hagymakertészek, hogy meghall­gassak Erdei Ferenc belügyim niszter tájékoztatóját és megbe­szélést folytassanak a hagyma­kérdésben. A megbeszélések folyamán Er­dei Ferenc belügyminiszter ki­hangsúlyozta, hogy a hagyma­valuta értékének fenntartása igen fontos. A pénzbeli eladásokkal szemben előnyben kell részesí­teni a csereüzleteket, amelyek­nek keretében be kell és lehet szerezni a termeléshez és a min­dennapi élethez szükséges cse­reárukat. Ebben a tekintetben rendkívül fontos a szén és fa megszerzése, továbbá a só és a textiláruk cserealapon történő ' megvásárlásra. Ezekben a csere­üzletekben nagy szerep vár a szövetkezetre, amely a legalkal­masabb, hogy ezeket lebonyo­lítsa. A belügyminiszter ezután a jö­vő évi termés fokozásáról szó­lott. Vigyázni kell a dughagy- mára és a hagymamagra. Meg­beszélték a földhaszonbér kér­dését is. A sok és nívós felszó­lalások során az az álláspont alakult ki a hagymakertészek kö­zött, hogy a haszonbér tekinteté­ben olyan értelmű rendeletet kér­nek, amely szerint a haszonbér terményben,de utólag fizettessék meg. Szabó János felszólalásában elhívta a termelők figyelmét a íOUihagyniaiermelés yazdíisájos voltára és a kereseti lehetőségek egyik igen jelentős forrására, majd bejelentette, hogy a jövő tavasszal már a textilgyárak je­lentős mértékű ruhaféléket szál­líthatnak majd a kertésztársada­lomnak abból a gyapotból, amit Oroszország szállított Magyar- országra és amelynek a feldol­gozása most folyik. Az értekezletet fél 11 órakor, sok hasznos és komoly felszóla­lás után a belügyminiszter re­kesztette be. Erdei Ferenc mondott beszédet a Parasztpárt nagygyűlésén ,A választás kérdéséről, a pénz romlásáról és a közellátás nehézségeiről beszélt Negyed négy múlt néhány perccel. Hatalmas tömeg hullám­zik lassan a Főtér felé. Négy-öt ember verődik egy csoportba, hangosan vitatkoznak egymással. Választások küszöbén állunk. Az emberek politizálnak. Mindenki a maga igazáról beszél. Arról, szerinte hogyan lenne jobb, mi­ként lehetne segíteni a romba- döntött ország sorsán. Pontosan fél négyet üt a vá­rosházi óra, amikor befut a bel­ügyminiszteri autó. ismét Erdei Ferenc jött Ma­kóra. Belügyminiszteri minőségé­ben immár másodszor. Az első alkalommal tavaszelőn járt itt. Akkor is komoly problémákról beszélt. Most a választási moz­galom hozta haza. Igen, haza, mert mindnyájan tudjuk, hogy Erdei Ferenc belügyminiszter ezt a várost vallja elsősorban a ma­gáénak. S most eljöttek azok, akik közül szellemi kiválósága folytán kisarjadzott, hogy meghallgassák. A tarka embererdő első soraiban ott várakoztak azok is, akikről néprajzi munkáiban oly sok sze­retettel írt: a nép egyszerű fiai is. De nemcsak ezek sorakoztak fel a városházi erkély előtt, ha­nem a többi pártbeliek is. A Nemzeti Parasztpárt délután 3 órára hívta össze választói nagygyűlését. A falragaszok 3 szónok beszédét hirdették. Az idő azonban sürgetett. Utána a Független Kisgazdapárt tartotta népgyűlését, s ezért csak 2 szó­nok beszélt a Parasztpárt képvi­seletében, ezek is azonban az idő által parancsolt rövidséggel. B. Papp Mihály nyitotta mega gyűlést. Köszöntötte az egybe­gyűlt érdeklődőket, akik megje­lenésükkel megtisztelték a pár­tot, majd a szónokok megjelené­séért mondott köszönetét. Utána Horváth Lajos kerületi párt­titkár állt ki az erkélyre és félórás irodalmi nívón mozgó, kortörténeti beszédével szólt Makó választóihoz. — Történelmünkön a nép, a magyarság harca vonul végig, 1848 óta pedig a modern Ma­gyarország megszületése vajúdik. A demokratikus Magyarországa) megteremtése, Petőfi Sándor és Táncsics Mihály álmainak és küzdelmeinek megvalósítása ránk váró feladat. — A Nemzeti Parasztpárt ezt a történelmi feladatot vállalta magának Vállalta a népi Ma­gyarország megteremtésének har cát. Történelmi harcunk lesz a szabadságért, a népért, a ma­gyarságért — Csak a parasztság tud iga­zán nemzeti politikát csinálni, mert a parasztság osztályérdekei összeesnek a nemzet többségé­nek általános kérdéseivel. A ha­ladás és a nemzet ügye össze­esnek a nemzet többségének ál­talános kérdéseivel. A haladás és a nemzet ügye egyet jelent a Nemzeti Parasztpárttal. A haza- fiság csak mint jelszó van a re­akció száján. S ennek a jelszó­nak a palástja alatt támadja to­vább a nép felszabadítási törek­véseit. Mi a népet akarjuk meg­erősíteni, meri csak a nép erős karja teheti naggyá a hazát. A függetlenség nekünk nem jelszó, nem választási fogás, nekünk szent és véres valóság! 1930-ban megpördült a dob a falukban és a kisparasztok szá­zainak és ezreinek elárverezték a földjét. A magyar középosztályt és a tisztviselő réteget szolgává, gerinctelenné tették és a nép ellen használták fel. A nemzet nek saját magukat kiáltották ki és így sodorták bele a magyar népet az elmúlt gyilkos háborúba. Megtagadták az emberiség esz­ményeit és így hurcoltak száz­ezreket idegen érdekekért a ha Iáiba. — Pártunk tudta és tudja, hogy « demokrácia csak akkor lesz erős, ha gazdaságilag is hatat mába keríti a nép az országot. Ezért is akarta pártunk azt, hogy legyen földreform. Azért, hogy a nép sajátjává váljék a föld, ha­zája legyen a föld a népnek, ne csak koporsónyi föld jusson neki abból az országból, amelyet ezer éven keresztül vérével védett meg. Erdei Ferenc belügyminiszter emelkedett ezek után szólásra: — Itthon vagyok, azért most nem lehet másként, csak igazán komolyan beszélni. Nem fogok tehát semmiféle választási beszéd ­ben szokásos kortesfogásokkal élni, hanem igyekszem úgy be szólni, ahogy azt a mai komoly helyzet megkívánja. — Túlságosan ismerem, hogy mi itt a jelenlegi helyzet. Túlságosan tisztában vagyok azzal is, hogy nagyon kevés a bajok között az olyan természetű, amelyen hatalmamban állana se­gíteni. Nem választási szóval aka­rok tehát beszélni, hanem komo­lyan elmondani, hogy miről van szó nálunk, hol a baj. — Választunk, vagy nem vá­lasztunk. Ez a döntő kérdés ma és ez izgatja legjobban az embe­reket. Nem tudok egy szóval fe lelni, igennel vagy nemmel. Az újságok arról írnak, hogy politikai válság van az országban. Két oka van ennek. Az egyik a hatalmi viszonyok bizonyos elto­lódása. A budapesti választások megmutatták: azok, akik elége­detlenek a mostani helyzettel és arra a pártra szavaznak olyan tömegben, amilyenre az maga se számított. A másik pedig: olyan kormány­zati nehézségekkel kínlódunk a

Next

/
Thumbnails
Contents