Makói Népujság, 1945. november (1. évfolyam, 228-251. szám)
1945-11-03 / 228. szám
2 határozottan kijelentette, h hogy a minisztertanácson nem volt szó a Kristóffy-féle táviratról. — A kormányzó sem tudott róla, én jelentettem neki a táviratot 1944- ben. Bárdossy: Ez nem felel meg a valóságnak (a vádlott izgatott), jelentettem a kormányzó úrnak a táviratot. Bárczy fenntartja állítását, hozzáfűzi hogy 1944-ben, amikor a kormányzó a táviratról tudomást szerzett, nagyon fel volt izgulva és el volt keseredve. lelek! dráma! levele Fenessy Ferenc dr. népügyész kérdést intéz a tanúhoz Teleki Pálra vonatkozólag. Kijelenti, hogy az elhunyt Teleki annak idején neki öngyilkossága előtt mondotta, hogy ő olyan erős német nyomás alatt áll, hogy idegei ezt nem bírják ki. Teleki levele, szerinte nagyjából így szól:— Szószegők lettünk, örök barátsági szerződést kötöttünk déli szomszédainkkal és most a gazemberrel szövetkeztünk. A német kisebbséggel állítólag elkövetett atrocitások nem igazak. A magyar kisebbséggel elkövetett atrocitások is hazugságok. Vádolom magamat, bűnösnek érzem magam, hogy nem tudtam főméltóságodat visszatartani. Halálommal akarok szolgálatot tenni nemzetemnek. Teleki egyébként Jugoszláviával szemben békés revíziót hangoztatott. A védő néhány kérdése után a volt államtitkár kihallgatása véget ért , és az elnök szünetet rendelt el. Szálasi vall Szünet után Szálasit vezették a terembe. Szálasi személyi adatainak ismertetése után kijelentette, hogy Bárdossyt ismerte és véleménye szerint ő Magyarországnak az a politikusa, aki múltjánál fogva a legkevésbbé terhes a történtekért. Bárdossy ténykedése során, de előtte is, többrendbeli törvénysértés történt. Elnök: Miért bukott meg a Szálasi ■—Sztójay—Bárdossy triumvirátus ? Szálasi: Észrevettem, hogy a jobboldali képviselők Bárdossy alatt tömörülnek. De a nyilaskeresztes párt ebben nem vett részt. Sokan azt tarjtották, hogy Sztójayval ketten mi túlsúlyba kerülünk és a kibontakozás a nyilaskeresztes párt elképzelése szerint történhetik. Bárdossy viszont azt mondotta, hogy a tömb arra lett volna jó, hogy a kormány tekintélyét egyéb igényekkel szemben megerősítse. Elnök: Kinek az agyában született meg a nemzeti egység gondolata? Szálasi: Az én elgondolásom volt, egyébként Bárdossyval való találkozásunk alkalmával gondolatokat cseréltünk ki, amelyek inkább ideológiai síkon mozogtak. Én annak idején azt hittem, hogy megnyerjük a háborút. Szálasi kihallgatása ezzel befejeződött. Baky László volt a következő tanú, aki a nemzeti szövetség céljairól szólt néhány zavaros mondatot. Ezután Antal Istvánt vezették elő tanúként. Előadása szerint figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy a honvédségnek a határon kívül való alkalmazása miatt a parancsnokságnak utólagos jelentést kell tenni. Dr. Bölöni József egyetemi tanárnak és Zánkay Péterné miniszterelnökségi tisztviselőnő tanúvallomása után az elnök bejelentette, hogy a tárgyalást szerdán reggel 8 órakor folytatják. A Bárdossy-per harmadik szerdai tárgyalási napján folytatják a kihallgatásokat. Bajcsi Zsilinszky Endre figyelmeztetése Major Ákos elnök először ismerteti két levél tartalmát, amelyet Bajcsi-Zsilinszky Endre 1941 augusztus 3-án és 1942 január 12-én intézett Bárdossyhoz. Az első levélben Bajcsi-Zsilinszky kifejti, hogy a lelkiismeret diktálja neki ezt a levelet, mivelhogy neki, mint képviselőnek most csak ez az egyetlen megnyilvánulási lehetősége van. A levél írója megállapítja, hogy Oroszország nem támadta meg Magyarországot. MAKÓI NÉPÚJSÁG PJFAMi M021 Péntektől mindennap 6 és 8 órakor, vasárnap Telefon: 27, 5, 7 és 9 órakor kétórás nevető műsor: Világhírű komikusok Kacagó versenye Bhaplin, Zoro és Huru, Hacsak és Sajó (Herczog Jenő és Komlós Vilmos) egy műsorban. Azonkívül: Miénk a föld, miénk a termés, a legújabb riportfilm. Pénztárnyitás 5 órakor, vasárnap 11.12-ig. hanem Magyarország volt az, amely megtámadta a Szovjetúniót. Magyarországnak nem lett volna szabad a háromhatalmi egyezményhez csatlakoznia, sem az orosz-német háborúba belekeverednie. Mégis a német megszállást kellett volna vállalni. A második levélben Bajcsi-Zsilinszky felhívja Bárdossy figyelmét Jagov német követ tevékenységére. Ez a követ sokkal nagyobb nyomást akar gyakorolni Magyarországra, mint elődje. Támogatja a Basch-féle volksbundot. A német nyomás és erőszak mindenképen gyalázatot jelent a magyarság számára. Bárdossy az elnök kérdésére kijelenti, hogy nem emlékszik ezekre a levelekre. Ezután következik Reményi-Schneller tanúkihallgatása. A volt pénzügyban kijelenti, hogy a minisztertanácsban nem tudtak arról, hogy a hadüzenet alkotmánysértéssel történt. A további kérdésekre Reményi-Schneller bizonytalan választ adott és folyton állította, hogy nem emlékszik a részletekre. Megalakult a Vörös Keress! Egyesület mákói fickjja Az első világháborúban éppen úgy, mint a most lezajlott világégés , hosszú esztendeje alatt a magyar Vörös Kereszt elé emberfelettien nehéz és felelősségteljes feladatok tornyosultak. Mindenütt ott volt, ahol patakban hümpölygött a kiontott vér és ahol halállal csatázott a szív. A vöröskeresztes testvérek fehérruhás hadserege életének és tulajdon egészségének kockáztatásával, sokszor halált megvető bátorsággal lázasan tevékenykedődett ott, ahol a békés csönd he-lyett golyózápor süvített és Istenhez vezeklő halk sóhajok szálltak az ég felé, a harctereken. A Vér és a Vas megvívta a harcot- A háború gyűlölettől terhes felhői szétoszlottak. A Vörös Kereszt sok könnyel megszentelt intézménye azonbarn nemcsak a háború időtartamára alakult. A béke idején is szükség van rá, mert most játszódik le a háború drámájának utolsó felvonása: lassan-lassan hazatérnek a dráma szereplői, a katonák, a hadifoglyok. Messziről jönnek, az út fárasztó és nehéz. S a halálküzdelemben megviselt emberi idegzet korántsem bírja már annyira a nélkülözést, nem érti meg annyira a „nincs“-et, mint az, aki mindvégig az otthon nyugalmában sütkérezett S amikor a fogolyszállító szerelvények rövid néhány percre megállnak az állomásokon, szívbemarkoló jelenet következik. Ismét megjelennek a jól ismert arcok, ismét feltűnik a vöröskeresztes testvérek vigasztaló mosolya. S a gondoktól és nyugtalanságtól ráncos arcredők közé megnyugtató mosolyt lopnak be. Megjelennek ismét, de nem gézzel és nem csipesszel, hanem gőzölgő meleg étellel és egy darab lágy, magyar kenyérrel a kezükben. S ezzel is enyhül a kín és némi jóvátételt érez a meggyötört test- ismét erőre kap, mert annak a csöpnyi kis ételnek is mágikus ereje van. Nemcsak a testet táplálja, de felébreszti a lélek hamvadó tüzet, amelyet a háború gyűlölsége parázzsá, mélyen égő sziporkává hamvasztott. Ebben a szellemben gyűlt öszsze csütörtökön délelőtt 11 órakor az a lelkes makói, nagyobbrészt nőkből álló csoport, amely lelke mélyéig átérzi annak az intézménynek a jelentőségét, amely emberbaráti hitelességnek teljesítése közben, immár századik évét járja. Makón már egy ízben működött a Vörös Kereszt, de megszűnt- Most sokkal nagyobb szükség van itteni működésére, mint annak előtte- annál is inkább, mert városunk a déli végek kapujáéin fekszik és ennél fogva igen fontos átutazó állomás-Az alakuló gyűlést dr. Balogh Mihály vármegyei tiszti főorvosi nyitotta meg. Köszöntötte a megjelenteket, majd ismertette a megalakulás feltételeit s mivel az alapszabályok 20 fő megjelenéséhez kötik a megalakulást, a gyűlést határozatképesnek mondotta ki Ezután a főorvos ismertette 26 pontban összefoglalva a Vörös Kereszt makói fiók egyleteinek munkatervét, amelynek főbb pontjai a következők: kórházi betegápolási tanfolyam megrendezése, mentőállomások létesítése, elsősegélynyújtás megszerverezése. Egészségügyi propaganda- Szoros együttműködés a helyi hatóságokkal- Vándortáskák rendelkezésre bocsátása a lakosság számára. A véradók nyilvántartása, menhelyek létesítése, az állomáson átutazó hadifoglyok megvendégelése, étkezőkonyhák, felállítása, betegszobák, létesítése, a központ időről-időre kiadott utasításainak véghezvitele és végül az elvégzendő munkáról évi jelentéstétel a központnak. A közönség a tartalmas munkaprogramot elfogadta, így Baalogh Mihály főorvos az egyletet megalakulnak mondotta ki. Ezek után a tisztikar megválasztása következett. A közönség egyhangú lelkesedéssel dr. Balogh Mihály vármegyei tisztifőorvost választotta meg elnökké. A női társelnökök megválasztására vonatkozólag dr. Páll Endre alispán javasolta, hogy minden párt részéről válasszanak egytárselnököt. Így a Magyar Kommunista Párt részéről Kiss Imréné, a Független Kisgazdapárt részéről Gubacsit Mihályné, a Paraszt Párt részéről dr. Erdei Ferencné, a Szociáldemokrata Párt részéről Kiss Ernőné lett női társelnök- Ügyi vezető alelnök, Dr. Szűcs Zoltán városi főjegyző. Vezető alelnöktársak: Mészáros Jánosné, Derazsi Margit, Borunkái Sándorné, Kapitány Etelka, Mészáros János. Titkár: Fábián Tibor állomásfőnök, titkárnő: Németh Sándorné, Dudinszki Jánosné, Molnár Sándorné, Szűcs Imrené. Gondnok: Háló János. Jegyző: Dr. Kovács József városi aljegyző és Kocsis Berta Pénztárnok: B. Szűcs Sándor vármegyei számtiszt, ügyész: Dr. Edenburg Andor vármegyei tiszti főügyész. Ellenőr: Várási István. Ügyvezető főorvos: Dr. Varga István városi tisztiorvos Balogh Mihály dr. elnök a megalakult tisztikar nevében köszönetet mondott az előlegezett bizalomért, i majd pedig a díszelnökök megválasztása történt meg. Díszelnökök lettek: Dr. Páll Endre alispán- Nagy Zoltán főispán, dr. Diósszilágyi Sámuel kórházigazgató, Bunkád Sándor, Koncsek László főszerkesztő és Schwarcs Manó Intézőbizottság: Nacsa Mihály, Kocsis János, Papp László, Farkas Imréné, Czirbus Jenő, Erdei Sándor, dr. Hencz Aurél, Kamón Tiborné, Erdei Sándorné, Szabó Józsefné, Koczka Sárdorné, Oláh István (Kórház-u.), Sz. Nagy Dezső, dr. Návay Zoltán, dr. Papp-Juhász István, dr. Nagy Pál műtősebész, dr. Juhász István főorvos, dr. Hajdú Ferenc orvos, dr. Báron Ferenc ügyvéd, Istók Irén, Hajnal Miklós, dr. Bereczki István, dr. Csepregi Imre, Szirbik Sándor, dr. Bolily Ferenc, Tóth Károly, dr Endrei Ármin, Boksai Ilona, dr. Fodor Sándor, dr. Süss Ferenc, Krajdi János és Dabsi Ilona. Póttagok: Sináig Károly, dr. Kovács Józsefné, Endes Dániel, Szabó József református, Szabó Ferenc katolikus lelkészek, Pusztai Sebesztyén, Nagymiklósi József, Pataki Kálmán és Szívós Jánosné A tisztikar megalakítása után Farkas Imre, a Nemzeti Bizottság elnöke szólott az egybegyűltekhez. Beszédében kifejezésre juttatta, azt a ragaszkodást és szeretetet, amely őt még világháborús katona korából a Vörös Kereszthez fűzi. Hangsúlyozta, hogy bár a világégés véget ért, mégis magasztos és szent feladat vár a Vörös Keresztre, amennyiben most a sebesült katonák ápolása helyett a hazatérő, éhező hadifoglyok ellátását kellbiztosítania. A megalakult egyelet fel fogja kérni a hatóságokat, hogy támogassák minden erejükkel a még gyermekcipőben járó ■ makói szervezetet I 1945 november 3. Ma este fél 6 és fél 8 órakor a Hagymaházban Kabaré-Estet tart a Budapesti Színtársulat. Magyarországnak akkor lesz vasárnapja, ha többséget kap a 7-es lista Szavara, a 7-esre, a Szociáldemokrata Pártra.