Makói Népujság, 1946. február (2. évfolyam, 28-48. szám)
1946-02-05 / 28. szám
II. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM. A na 2000 /s&ngii 1946 FEBRUÁR 5. KEDD. képújság A DEMOKRATIKUS NEMZETI BIZOTTSÁG LAPJA • " ^ A magyarság felejthetetlen ünnepe vott a köztársaság kikiáltása Tildy Zoltánt választotta meg a nemzetgyűlés elnöknek . A köztársasági elnök első szózata: Örökre lehetetlenné tettük, hogy a népelnyomás kísérletei valaha is visszatérjenek Makón hatalmas népgyűlésen Ünnepelte -.a város közönsége a történtat sorsforedulét A Függetlenségi Front pártjainak szónokai méltatták a nemzet nagy ünnepét Budapest. (MTI.) A nemzetgyűlés pénteki ülésének berekesztése után a képviselők Nagy Ferenc elnök vezetésével a parlament elé vonultak. A Kossuth-teret erre az időre már százezres tömegek lepték el. A Kossuth-teret és a térre vezető utcákat nemzetiszínű zászlókkal díszítették fel. A hatalmas tömeg előtt Nagy Ferenc, a nemzetgyűlés elnöke kikiáltotta a Magyarország államformájáról szóló javaslat 1946. évi I. törvénycikkét és bejelentette, hogy a nemzetgyűlés ma délben közfelkiáltással Tildy Zoltánt választotta meg köztársasági elnökké. A tömeg szűnni nem akaró tapssal fogadta a bejelentést. Nagy Ferenc házelnök rövid beszédében méltatta a törvény jelentőségét, hangsúlyozva, hogy ez a törvény a magyar nép törvénye. — Vigyázzunk — mondotta —, hogy ez a törvény örökéletű maradjon és az új nemzedékek hosszú sora tekintse a magyar jog és szabadság alapokmányának. Ezután a hallgatóság szűnni nem akaró tapsa és ünneplése közben Tildy Zoltán köztársasági elnök szólt a magyar néphez. Röviden vázolta az elmúlt borús évszázadok elnyomatását, amely lehetetlenné tette, hogy a nemzet sorsát a nép vegye kezébe. Ezután a fiatal magyar demokrácia egyévi nehéz munkájára vetett visszapillantást és a magyar nép háláját tolmácsolta a nagyhatalmak felé, amelyek lehetővé tették szabad életünket. A fiatal magyar demokrácia útján máris számos alkotás jelentkezik. A köztársasági államformával megszilárdult magyar demokrácia megőrzi azt, amit eddig alkotott és lezárja a múltat. Örökre lehetetlenné tesszük, hogy a népelnyomás, a kizsákmányolás kísérletei valaha is visszatérjenek a múltból. — A földet a magyar népnek adtuk. A köztársaság minden időkre biztosítja a politikai szabadságot. Deklaráltuk a munkásság és értelmiségi dolgozók munkájának igazi megbecsülését. Kizártuk a múltat a szellem és a tudomány előtt, folytatjuk az újjáépítés munkáját, kinyilvánítottuk akaratunkat, békében óhajtunk élni szomszédainkkal és a világ szabad népeivel. A magyar köztársaság mindezek betartásán ébren őrködik és ezek betartását intézményesen biztosítja. — Ma rlég szenvedés, gond és nélkülözés közepette élünk — fejezte be beszédét az elnök, de szebb, igazabb és jobb jövő képei tárulnak fel előttünk, amiért érdemes élni és dolgozni. A köztársasági elnök szavait gyakran szakította meg a lelkes taps és éljenzés, majd a négy demokratikus párt egy-egy képviselője üdvözölte Tildy Zoltánt, mint a harmadik köztársaság első elnökét. Doby István államminiszter a Kisgazdapárt nevében, Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes a Magyar Kommunista Párt és Szakosíts Árpád miniszterelnökhelyettes a Szociáldemokrata Párt nevében üdvözölte az elnököt. Az ünnepi népgyűlés a Szózattal, a Kossuth-nótával és több forradalmi dal eléneklésével ért véget. Hatalmas tömeg ünnepelte, lelkes örömmé! Makón a köztársaság kikiáltását Február elsején napsugaras, enyhe, derült időre ébredt a város. A köztársaság kikiáltásának ünneplését délelőtt 10 órában állapították meg s az eredeti program ennek színhelyéül a Hagymaház nagytermét jelölte meg. A váratlanul beköszöntő tavaszias idő azonban lehetővé tette az ünnepélynek a városháza előtti téren való megrendezését. Tíz óra után néhány perccel kisebb nagyobb csoportokban kezdett szállingózni az ünneplők feketeruhás tömege. A pártok küldöttségei is felvonultak, élén a Magyar Kommunista Párttal, rövid idő alatt fekete volt a tér az ünneplő emberek sokaságától. A zenekar a Himnuszt játszotta el, ezt követően pedig Farkas Imre, a Nemzeti Bizottság elnöke lépett az erkélyre és a népgyűlést megnyitotta. — Történelmi órákat él ma Magyarország. Magyarország államformája köztársaság lett, (éljenzés) — mondotta —. Ünnepelni jöttünk össze, hogy tanúbizonyságot tegyünk arról, hogy szabadságszerető, dolgos népek vagyunk. Európa szeme rajtunk van. Figyel bennünket, de figyel bennünket az egész világ is. Be kell bizonyítanunk, hogy szabadságszerető népek vagyunk és a szabadságért áldozni is tudunk. — A harmadik köztársaságot kiáltották ki tegnap Budapesten és amikor ma ünnepelünk, hitet teszünk arról, hogy tudunk, akarunk szabadok és boldogok lenni. — Nagy előttünk még az út és a szenvedés teljes. De a magyar dolgozó nép tudja, hogy szabadságáért szenvedni és áldozni kell. Ezután üdvözölte a Nemzeti Bizottság nevében a megjelent főispánt, az orosz katonai parancsnokság képviselőit és Makó város dolgozó népét s ezzel a népgyűlést megnyitódnak jelentette ki. Szabó József: A magyar nemzet főbenjáró kötelessége megvédeni ezt a köztársaságot. Az első ünnepi szónok Szabó József, a MKP megyei titkára volt, aki beszédének elején rövid történelmi visszapillantást vetett arra a 400 esztendőre, amit a magyar dolgozók a Habsburg-dinasztia elleni küzdelme tört ki, majd pedig így folytatta: — Magyarországnak önállóságra és függetlenségre törekvő mozgalma sohasem tudott eljutni a múlt századok folyamán abba a stádiumba, amelybe végeredményben a magyar dolgozók szerették volna. Magyarország nagybirtokos arisztokráciája a nemzettől elszakadva állandóan idegenben élve mindent elkövetett, hogy a dolgozók szabadságát elnyomja és ezzel Magyarországon az ezerholdasok uralmát biztosítsa. 1848/49 ben ez az arisztokrácia az orosz cári hadsereget hozta be a magyar szabadság vérbefojtására. Rámutatott arra, hogy a világosi fegyverletétel után megkezdődött a szabadsághősök kivégzése, amelynek során többek között Battyhány Lajos, az aradi 13. Mednyánszki László honvédőrnagy, Gruber Fülöp tüzérfőhadnagy, Rázga Pál pozsonyi evangélikus lelkész és igen sokan életüket áldozták. Az 1914/18-as háború után a magyar dolgozó nép újra önállóságának megragadásáért fegyvert fogott, jelentős eredményt ugyan nem tudott elérni, azonban mégis hervadhatatlan érdemeket szerzett az által, hogy elfoglalta Kassát és Erdélybe űzte vissza a románokat. Azonban ahogy 1848-ban az arisztokrácia cári hadsereget hívott be a szabadság leverésére, úgy 1919-ben a Gömbösök, Telekiek, Bethlenek Romániához és Jugoszláviához fordultak segítségért és eladták az ország jelentős részét csak azért, hogy Magyarországon újra visszaállíthassák a királyságot és ezzel a népnyúzó arisztokrácia uralmát biztosítsák. A népet gúzsba kötötték, hazafiságu£ addig ment, hogy kirabolták a bécsi magyar követséget és az így szerzett pénzen verbuváltak maguknak egy hadsereget, amely azután élén Horthyval, a legnagyobb hazaárulóval, átvonult a Dunántúlra és megkezdte a népek felszámolását, megkezdték a parasztság, munkásság és a szabad értelmiség legjobbjainak kivégzését.