Makói Népujság, 1946. április (2. évfolyam, 73-94. szám)

1946-04-02 / 73. szám

2 bán természetszerűleg a Szovjetúnió felé fordult. A reakciós Magyarország oktalan háborút kezdett a Szovjetúnió ellen. A demokratikus Magyarország saját jövője érdekében kötelességének ismeri, hogy jóvátegye ezt a történelmi hibát és hűséggel szolgálja a baráti viszony megerősítését. A hálón túl egyéb kötelességünk is van a Szovjetúnió irányában. A háborús károkért jóvátétellel tartozunk. — Mindent el kell követnünk — mondotta — hogy Magyarország mint a múltban is, kötelezettségének ezután is eleget tegyen. Örülünk annak, hogy a gazdasági kapcsolatok kimélyítésének útján tovább haladhatunk a Szovjetúnióval. Ezután részletesen ismertettem a repülés és hajózásügyi egyezményt és annak jelentőségét, majd így folytatta: — Természetesen hálával és őszinte megbecsüléssel fordulunk a nagy angolszász demokráciák, az Egyesült Államok és Nagybritannia felé is. A világfasizmus legyőzésében mindkét hatalomnak oroszlánrésze volt. Nagy áldozatokat hoztak az emberiség szabadságáért. — Őszinte hálával köszönjük meg az Egyesült Államok kormányának azt a döntést, hogy a németek és nyilasok által elhurcolt magyar javak egy részét visszaadták nekünk. — Ennek a szenvedő — de a felemelkedést váró népnek az a kérése, hogy ugyanilyen nemes gesztussal adják vissza a korábban elhurcolt nagyobb javainkat, így alányainkat is, hogy a nagy nehézségekkel küzdő gazdasági életünk mielőbb a stabilitás állapotába jusson és az élet bizonytalanságai mielőbb megszűnjenek ebben az országban. Ez a kérésünk a többi megszálló hatalomhoz, Angliához és Franciaországhoz is. A magyar nép barátsága Jugoszlávia Iránt — A magyar nép mindig őszinte vonzalmat és barátságot érzett a déli szomszédnépek iránt. Jugoszláviáról szólva kijelentette, tisztában vagyunk azzal, hogy a reakciós politika sokat vétett Jugoszlávia ellen. A magyar múltnak ezt az emlékét a magunk őszinte és reális barátságával elfeledtettük. A magyar nép széles rétegei őszinte hálával vették tudomásul, hogy a Jugoszláviában élő magyarság emberi és népi szabadságát a jugoszláv demokrácia biztosította. Mi a magunk részéről az országunkban élő szerb, horvát és szlovén lakosság számára a legmeszszebbmenő mértékben biztosítottuk máris a népi, kulturális és emberi jogokat. Iskolákat állítottunk fel, olyan helyeken, ahol ezt a lakosság sem kívánta, hogy bizonyítékát adjuk teljes lojalitásunknak. Gazdaságilag is vannak közös érdekeink. Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy egyetlen jó szomszéd országának területén jusson ki az Adriára. Ezért látnák szívesen, ha a tengerkérdés jóindulattal intéződne el. — Romániával eddig sikerült a legbarátságosabb jóviszonyt fenntartani, bár a hivatalos kapcsolatot még nem tudtuk egymással felvenni. Túl a két ország között közös érdekből fakadó kapcsolaton, ez a viszony Erdély magyarnépe szempontjából is közelről érint bennünket. Groza Péter többször megnyilvánult magyarbarát politikája azt mutatja, hogy a román demokrácia szintén a jóviszony ápolásán fáradozik. A román miniszterelnök a vámunió kérdéséről felvetett gondolatára azt válaszolom, hogy a békekötés után Magyarország keresni fogja, a minél szorosabb keleteurópai gazdasági együttműködés megteremtésének lehetőségét. Természetes, hogy ennek alapján éppen a Groza által felvetett vámgyakorlat lesz. Amíg Jugoszláviával és Romániával nincsenek vitás kérdéseink, addig Csehszlovákiával kapcsolatban vannak megoldandó kérdéseink. A kérdések végleges és olyan megoldása, hogy a magyar nép is kijelenthesse a vita történelmi lezárását, csak közös, őszintésséggel és jóakarattal lehetséges. A legutóbbi lakosságcsere megmutatta, hogy a magyar kormány a legnagyobb lojalitással jár el e kérdésben, viszont féltő szeretettel nézünk a határokon túl élő magyarok felé,, akiknek sorsa természetesen fokmérője lesz a két ország közötti viszony alakulásának. — Ausztriával a legjobb viszony megteremtésére törekszünk. Szeretnők, ha a demokrácia lélekben közelebb hozna bennünket egymáshoz, mint a 400 év reakciója alatti együttBudapest. Nagy Ferenc miniszterelnök pécsi beszédében rendkívül nagyjelentőségű bejelentést tett a kormány gazdasági terveivel kapcsolatban. Bejelentette, hogy a kormány programot készít, amelynek alapján véget vet a gazdasági életben uralkodó zűrzavarnak. A magyar nép boldogulásának biztosítása érdekében rátér a gazdasági és pénzügyi szanálás útjára. A kormány nyilvánosságra hozza gazdasági és pénzügyi elgondolásait, felszólítja azonban a magyar dolgozó társadalmat arra, hogy működjék közre ennek a tervnek megvalósítása érdekében. Az államosítási program a következő: A szénbányavállalatokon kívül államosítják a bauxit és alumínium vállalatokat, a kőolajtermelő és feldolgozó vállalatokat. Államosítják, vagy községesítik a valamoserőműtelepeket. Ez év közepéig állami kezelésbe veszik a főként jóvátételbe dolgozó és az újjáépítés szempontjából döntő jelentőségű Weiss Manfréd, Ganz és Rimamurányi vállalatokat a jóvátételi szállítások időtartamára. Ezzel azonban a kormány államosítási programja le is zárul. A magángazdaság nyugodtan végezheti, de végezze is építő tevékenységét, hogy ne kelljen további rendszabályokhoz nyúlni. Ez év végéig befejezzük a földreformot — mondotta, — azaz végrehajtjuk az új gazdák tulajdonjogának telekkönyvezését. A földreform befejezéséhez tartozik az is, hogy igazságot tegyünk a földreform folyamán elkövetett igazságtalanságok, vagy jogtalanságok tekintetében. A földosztásnak azonban véget kell vetni, mert a földreformtörvény minden lehetőségét már kimerítettük. Törvénytelenséget követ el az a földigénylő bizottság, vagy földbirtokrendező tanács, amely a jövőben is hozzájárul további földek elvételéhez. Erre vonatkozóan anapokban törvényjavaslat kerül a nemzetgyűlés elé. Támogatni fogja a kormány a nép szövetkezeteit. Új szövetkezeti törvény készül. Az ipafejlesztés érdekében lehetőleg még ez évben üzórbehelyezik az ország valamennyi nagyolvasztó kemencéit, kohó és Martinkemencéit. A vas- és acéltermelés már megközelíti a békebeli színvonalat és a széntermelésben lassan elérjük az 1938-as színvonalat. Mindent el kell követni a mezőgazdasági ipar fejlesztése érdekében. Nagy feladat a mezőgazdasági termelés átállítása, mert nem folytathatjuk úgy, ahogy a háború alatt folyt. Máris bíztató jele látható az átállításnak. Az ez évi cukortermelés kielégítőbb lesz. Megfelelő szervezéssel a múlt eredményés. Ez a háború sok mindenre megtanított bennünket, így megtanultuk, hogy a Dukaimedence békéje nem valósulhat meg az egymás iránti bizalmatlanság és gyűlölködés jegyében. Mi levontuk a múlt tanulságait és ezért végleg leszámoltunk a sovinizmussal. Végül a miniszterelnök hangoztatta, hogy bár nem tartozik a külpolitikához, köszönetet mond a nagy nemzeteknek, elsősorban Amerikának az UNRRA segítségéért, amelylyel nagy nyomorúságainkban felemelni próbált bennünket. nyert túl lehet szárnyalni. Az állatállomány érdekében tárgyalások folynak külföldi tenyészállatok importálása céljából. Az anyaggazdálkodás és elosztás racionalizálása érdekében a kormány központi anyag- és árhivatalt állít fel. Az 1946/47. gazdasági évre külkereskedelmi tervet dolgoznak ki. A terménybeszolgáltatási rendeletet szigorúan végrehajtják, hogy az állam biztosítani tudja aratás után az élelmiszeradagok felemelését. Azonban biztosítja a kormány , azt is, hogy a kötelezően beszolgáltatott termény után fennmaradó tervidényekkel teljesen szabadon rendel- l kezzék a termelő. Hangoztatta a miniszterelnök, hogy ezt a szándékát csak akkor tarthatja be, ha a mezőgazdaság azt, amit kérnek tőle, megtermeli és a közellátás céljaira becsületesen odaadja. Ha a beszolgáltatás kielégítő lesz, kiterjesztik a jegyrendszer alapján történő ellátást s véget vetnek annak az igazságtalanságnak, hogy a gazdag emberek jólakhassanak, a szegény emberek pedig semmi sem jut. A jegyrendszert kiterjesztik a ruházatra és a lábbelire is Elsősorban a dolgozók ellátását biztosítják. Bejelentette a miniszterelnök, hogy ez év második negyedétől kezdve a kormány negyedévenként adópengőben költségvetést állít össze. Az államháztartás kiadásainak csökkentésére a közalkalmazottak létszámát az 1938-as létszámra apasztják. A kormány a legmesszebbmenő takarékosságot léptet életbe a külképvseleteknél. Ezenkívül igyekszik összevonni, vagy megszüntetni a felesleges hivatalokat, állásokat és intézményeket. A jóvátételi megrendeléseknél a visszaélések meggátlására egyéni áralapon adják ki a megrendeléseket. A Nemzeti Bankot a pénzügyminisztérium ellenőrzése alá rendeli és ez év első felében életbe lépteti a bankok egész ügyvitelének állami ellenőrzését. Egy hónapon belül új adórendszert dolgoznak ki. A kormány szilárdan elhatározta, hogy mielőbb értékálló pénzt ad az országnak. Ehhez szükséges az államháztartás egyensúlyának biztosítása, az ipari széntermelés növelése és tavasszal minden talpalatnyi föld bevetése. A kormány tudatában van annak, hogy az ország gazdasági és pénzügyi szanálása bizalmi kérdés is. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a dolgozó ember bízzék saját munkája eredményességében és bízzék abban, hogy a kormány keresztül tudja vinni elhatározásait. Szilárd központi hatalmat és megingathatatlan demokratikus rendet fog teremteni és fenntartani. Beszéde végén bejelentette a harcot a korrupció ellen.lentést olvasta fel, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott, csupán Varga István kifogásolta, hogy a jelentés nélkülözi az iparosok igazolásáról szóló beszámolót. Farkas Imre felvilágosítást adott, miszerint ezek az igazolások még mindig folyamatban vannak és így az erre vonatkoz jelentés nem szerepelhet ebben a beszámolóban. Az elmúlt évben elhunyt iparosok emlékének áldozott ezután a közgyűlés egyperces néma felállással. Következő tárgysorozatként az 1945. évi zárszámadást nyújtották be, majd pedig a számvizsgálóbizottság jelentése és felmentése következett. A közgyűlés a zárszámadást elfogadta és a felmentést megadta. Zsiga Gyula ezután az 1946. évi költségelőirányzatot terjesztette be, hangsúlyozva, hogy ez az előirányzat csak ideiglenes lehet, tekintettel a pénz értékének állandó süllyedésére. A költségelőirányzatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezt követőleg az ipartestületi ügyész, az ipartestületi szék elnökének, alelnökének, több rendes és több póttagnak megválasztása zajlott le, mégpedig rövid néhány pillanat alatt, mivel Varga István indítványozta, hogy a régi tagokat tartsák meg tisztségükben. A közgyűlés ezt elfogadta. Ezután megválasztották a háromtagú tanoncbizottság tagjait Kalász János kerékgyártó mester indítványa alapján. Ezzel a közgyűlés érdemi része tulajdonképen végetért. A közgyűlés kívánságára azonban Kiss János főispán emelkedett szólásra. Beszédében elmondotta, hogy bár először jár a makói iparosok között, mégis otthon érzi magát, mert maga is kisiparos sorból származik. Néhány szóval vázolta ezután azokat a nehézségeket, amelyek ma a kisiparos elé tornyosulnak, kérve őket, hogy küzdjék le az átmeneti nehézségeket, mert ezek után egy jobb kornak kell lenni eljövendőben. Kiss Imre polgármester ugyancsak a közgyűlés felkérésére emelkedett szólásra és kifejtette, hogy az iparosságra ma nagy feladatok várnak és az iparosságnak élen kell járnia az ország újjáépítésében és azokban a törekvésekben, amelyek a gazdasági élet stabilizálását célozzák. Hangsúlyozta, hogy maga is iparos lévén, a problémákkal teljes mértékben tisztában van. Végül Kiss Ernő képviselő beszélt. Hangsúlyozta, hogy véleményét teljes egészében osztja a felszólalókkal. Mindig őszintén szokott beszélni és őszintén szokta a felmerülő kérdéseket vizsgálni. Tudja a nehézségeket és akadályokat, azonban annak is tudatában van, hogy a kisiparosság ezt át fogja vészelni. Ezzel a közgyűlés 12 óra tájban végetért. A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány rátér a gazdasági és pénzügyi szanálás átjára i MAKÓI NÉPÚJSÁG A régi vezetőséget választotta meg az ipartestület Kima János főispán, Kiss Imre polgármester és Kiss Ernő képviselő is felszólaltak a közgyűlésen A Makó és Vidéke Ipartestület hétfőn délelőtt 10 órai kezdettel tartotta meg rendes évi közgyűlését, tagjainak lelkes érdeklődése mellett. Tóth Ferenc elnök üdvözölte az iparosok soraiban megjelent Kiss János főispánt, Kiss Imre polgármestert, Farkas Imrét, a Nemzeti Bizottság elnökét és Kiss Ernő képviselőt. Ezek után Zsiga Gyula az évi je 1946. április 2. Csehszlovák nyilatkozat Tito prágai látogatásáról Belgrád. A belgrádi csehszlovák követ az újságíróknak nyilatkozott Tito tábornagy, cseh■ szlovákiai látogatásáról. — Tito tábornagy látogatásának jelentősége különösen megnyilvánul majd a jövőben megkötendő csehszlovák-jugoszláv együttműködési és szövetségi szerződés aláírása után, — mondta a követ. Búza érkezett Marseiliebe Páris. A francia hírszolgálat jelenti, hogy Vorosnov nevű szovjet teherhajón 5235 tonna búza érkezett a marseillesi kikötőbe. Rövid időn belül újabb szállítmányok érkezését várják. Felemelte a miniszter a lisztárakat A legutóbb megjelent hivatalos lap közli a közellátási miniszter rendeletét, amelyben megállapítja a legújabb lisztárakat. Eszerint a finom liszt fogyasztói ára március 29-étől kezdve 170 ezer, a kenyérliszt ára 120 ezer, a kukoricalisztté is 120 ezer pengő kilónként. A korpa fogyasztói ára 3.296.000 pengő mázsánként.