Makói Népujság, 1947. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-01 / 1. szám
Az új esztendő küszöbén írta: Kónya Lajos, az MKP csanádmegyei titkára. Ilyenkor, újesztendő küszöbén elinte önkéntelenül sóhajtanak fel az emberek. Várjon mit hoz ránk az új esztendő ? Különbem így volt ez az utóbbi tíz esztendő alatt, vagyis azóta, amióta a háború sötét felhői kezdték elborítani a béke napsütéses egét, amióta elszabadultak a háború furdái, magasztalva az em-ber mészárlást, a pusztítást javakban és erkölcsökben, tehát pusztítását mindazoknak a materiális és kulturális javaknak, amelyek az ember életét széppé és emberivé teszik. Minden újesztendőtől csak rosszat várhattunk, mert sohasem tudhattuk, hogy mikor ér el hozzánk is a borzalmak forgószele. A háborús újesztendő küszöbén szinte már megszoktuk a levitézlett országok újévi szózataiból, hogy újabb és újabb áldozathozatalt követeltek a magyar néptől akkor is, amikor már csak az elmebajos nem látta, hogy végzetes pusztulásba sodorják a magyar népet. Most 1947 küszöbén is hangzanak el újévi szózatok a politikai ésünk vezetői részéről. Az egészen bizonyos, hogy a magyar n éj, maidős vezetői is áldozathozatalra írnek bennünket. A felszabadulást óta eltelt két év alatt meghozott súlyos áldozatok mellé újabb áldozatokat kérnek tőlünk! És mégis most nem sóhajtunk kétségbeesve, hogy várjon mit hoz ránk az új esztendő! "Nem kétségbeesve, hanem megingathatatlan bizakodással nézünk a jövőbe, mert tudjuk, hogy a meghozott súlyos áldozatok többé nem a zsiványok és országvesztő bitangok érdekeit szolgálják, hanemnépünk felemelkedését és jólétét segítik elő! A magyar dolgozók milliói többé nem a kishitűek és a nép ellenségeinek a fülbasugásaira hallgatnak, hanem saját erejükből, élnnk a vasukból és eddigi alkotmányaikból merítenek újabb erőt és bizakodást hogy megtudjanak küzdeni a reájuk váró feladatokkal. .Alig két éve annak, amikor nem volt ebben, az országban semmi, csak romosi pusztulás, mert túlnyomó részben még dúlt a háború az országban. Gyáraink, üzemeink, hídjaink és vasútaink olyan képet mutattak, ami bizony kétségbeejtő volt azok részére, akik még képzeletben sem ismerték a népnek azt a hatalmas erejét, amit teljes szabadságának birtokában ki tud fejteni, azok részére, akik nem ismerik a népet és így nem bíztak, nem is hittek a felszabadult nép alkotó erejében. Azt mondották nagyon sokan: száz év szükséges, ahhoz, hogy olyanná építjük az országot, amilyen voltk, volt olyan párt, amely 40 éves újjáépítési terven törte a fejét. Hála a munkásság, parasztság és szellemi dolgozóink alkotó erejének, ma már nemcsak szavakból, hanem két év alatt végrehajtott hatalmas alkotásokból győződhetnek meg a kishitűek, hogy túlzottan sötéten ítélték meg valóban sötét helyzetünket. Két év alatt végrehajtottuk ,a földreformot, megvalósítottuk a magyar nép régi vágyát, a magyar népi köztársaságot, végrehajtottunk egész sor államosítást a háború befejezése után másfél évre megteremtettük gazdasági életünk stabilizációját, lerombolt gyárainkat, üzemeinket, tázainkat, vasúti hálózatunkat jelentős mértékben újáépítettük és pártunk, a Magyar Kommunista Párt által kidolgozva készen áll egy hároméves újjáépítési tervezet, amelynek a végrehajtásával eltün-iteetjü ési begyógyítja? a háború ütötte sebeket , fejlődésnek még eddig ismét, km ......ezért biztosítjuk a magy nép -/ere! Pártunk harmnadik i- cresszusa szabta meg az irányt aekor, amikor utasította az ikonnal, megválasztott vezetőséget, hogy haladéktalanul dolgozzon ki egy hároméves, újjáépítési tervezetet. De irányt vett pártunk harmadik kongresszusa arra is, hogy pártunk a jövőben fokozottabban súlyt helyez a népi erők kifejlesztésére, hogy a nép mennél szélesebb rétegei folyanának bele állmai és gazdasági életünk irányításába! Szükséges ez azért, mert a magyar nép nélkül nem lehet a magyar népi demokráciát kiépíteni! Két év alatt megteremtettük tehát népi demokráciánk teljes kiépítésének alapjait. Február tizedikén a gyesés nagyhatalmak aláírják a Magyarországgal kötendő békeszerződés, ami által visszanyertük teljes "nemzeti függetlenségünket, el - .. ni mnj—wmnm mi nri————» Nagymennyiségű UNRRA- és svéd adományt kapott a város és a megye A város közellátási hivatala ugyancsak örvendetes hírt közölt ma velnnk, mégpedig azt, hogy igen jelentős mennyiségű UNRRA-adomány csomag és svéd szeretetadomány-csomagok érkeztek úgy a város, mint a vármegye részére. A vármegye részére érkezett UNRRA-csomagok súlya mintegy 8—10 mázsa, míg a városé körülbelül 7—8 mázsa. Az UNRRA-csomagokban kakaó, csokoládé, tejpor kondenzálttej, gyümölcskonzer liszt napehely és húskonzerv is van. ,rTwr.t. i. t .1 y., t\ r. 1 r . i. és r.iss is",.niszter utalta ki a város és a Vármegye részét és azt a népjóléti miniszter utasítása alapján, valamint a svéd szeretetcsomagokat ingyen kell kiosztani, a város ínséges lakosságának gyermekei között. Az UNRRA- és svéd szeretetcsomagok kiosztására a közeljövőben kerül sor s azt lapunkban közöljük. Elmúlt ismét egy év felettünk , ilyenkor az év zárásakor az év végi kimutatások között; a népmozgalmi statisztika az, amely legjobban érdekel bennünket és általában mindazokat, akik a szívükön viselik a magyarság sorsát. Az elmúlt 1946. év népmozgalmi statisztikáját összeállítva örömmel kell leszögeznünk, hogy abban olyan örvendetes adatokat állapítottunk meg, amelyek biztató jelek a jövőre nézve. Ugyanis a születési, halálozási, de különösen a házasságkötési adatokból olyan adatokat írtunk ki, amelyekből megállapíthatjuk, hogy, a város lakossága, — de valószínűleg az egész ország lakossága —, kiheverte a háborús idők mélypontját és azon túljutva az irányzat, emelkedést mutat. Az 1946. esztendőben az anyakönyvi beírások szerint született Makón 673 fő és elhalt 591. Ez 82 fő szaporulatot mutat az év során. Hogy érzékeltessük az emelkedő irányzatot, közöljük az előző év születési és halandósági statisztikáját, amely szerint 1945-ben a 668 elhalálozással szemben a születés csak 524 fő volt, ami 1945-ben a város, lakosságának 144 fő apadást mutat. Legörvendetesebb azonban a jövőre nézve az a házassági statisztika, amelyet, az 1946. év kimutatása tár elénk. Ilyen házasodási kedv az anyakönyvi adatokat visszanézve 1929-ig nem fordult elő. Akkor is csak 334 a házasságkötések száma. Ezzel szemben az 1946. esztendőben 437 pár jelentkezett házasságra, amelyek közül 403 pár házasságot is kötött. Az elmúlt 1945-ben 266 pár jelentkezett házasságra, amelyek közül 247 kötött házasságot. Tehjért 1946-ban 1,56 párral több költött házasságot, mint 1945-ben. Tehát az 1946.év statisztikája minden vonalán a város népmozgalmának örvendetes emelkedést mutat. Csúcspontját érte el 1946-ban a házasodási kedv Az 1945. évi 144 fős apadással szemben 22 fővel gyarapodtunk A DEMOKRATIKUS NEMZETI BIZOTTSÁG LAPJA • * [III—lUmWHiMi Mini—■Tir i *—mt - -- l^Pl^lla^n■^^lll^^^i.•lw«n^nloiq^l»'ia^^litwtiwpwww — ■—■űBW.mTimiin 11 mm 4i^itHr^pgi^?acwKWK»^>' .tanta. ^rwwwMMWiii^rwwB^*w^»^wwii^iMw^t..’afciiBW»aWM»a»iiwaiiMWi.'W.«MiiMM--- f ■ frf ^ si ,7 \n ff/ f— -7/ 74 . -j LA; i ín Hl. ÉVFOLYAM: 1. SZÁM_______ | i ^ / .________*• Ura 40 frf/tfr________________ ■ 1947 JANUUR 1. SZERDA jes cselekv i szabadságunkat. A köridőttünk elhelyezkedő népek színtén a népi nekrácia útján haladnak, megj, 'Jljl sokkal gyorsabb lépésiekkel, mint mi! Nem is szólva legnagyobb szomszédunkról!, a hatalmas Szocialista Szovjet Köztársaszágról! Tehát Európa politikája határozottan balra tart. Ezek a körülmények mind csak előnyösek lehetnek demokráciánk fejlődése szempontjából. Ezeket a megmásíthatatlan és demokratikus fejlődésünkre előnyös körülményeket most az újesztendő küszöbén a magyar dolgozók milliói a demokrácia igaz hívei vegyék figyelembe és merítsenek belőle erőt a további szívó® munkához, és mégszívósabb harchoz. A magyar, nép és demokráciánk nyílt és leplezett ellenségei pedig vegyék tudomásul ezeket a körülményeket! Vegyék tudomásul, hogy a magyar népi demokrácia fejlődésében nincs többé visszafelé vezető út! Szóljon el azok ik is, akik mellébeszéléssel a -in.. ácia köntösébe bújva gátol,j; igyar nép meghamisithat az-Ll ui mának a megteremtését, i ke . eszvényi demokráciádról ja ’di,. ak és fecsgnek, de egészen jól magukat a koalíción, belüli * ’ * I—xto díj nmnKIi kráciátépíteni, a demokrácia ellenegy koalícióban lenni nemill, kommunisták világosan látjuk a magyar nép felemelkedésének útját. Figyelembe vesszük a kedvező körülményeket, de világosan látjuk a nehézségeket is. Az új esztendőben ezekhez igazodva határozzuk meg a ránk váró munkánknak és előttünk álló harcoknak az eszközeit! A munkából, — mint ahogyan eddig is tettük —, az újesztendőben is, az első sorokban akarjuk kivenni részünket. A magyar nép harcának pedig az élére fogunk állni az újesztendőben is, mint ahogyan eddig tettük. Világosam látjuk tehát az utat, mélyen átérezzük a felelősséget és mélységesen megvagyunk arról győződve, hogy az új esztendőben elvégzett munkák és megvívott, harcunk nyomán az eddig elért eredmények mellett újabb és még nagyobb eredményekről számolhatunk be mához egy évre. Mélységesen meg vagyunk győződve arról, hogy a dolgozók meg fogják hozni a kért áldozatát, mert megértik, hogy fokozottabb erőfeszítés nélkül nincs többtermelés, több termelés nélkül nem emelkedhet az életszintjük. Akiket illet, azok is legyenek meggyőződve arról, hogy a dolgozóknak még a súlyos áldozatok vállalása mellett is marad erejük arra, hogy érvényt szerezzenek pártunk ama jelszavának: „Nem a tőkéseknek, hanem a népnek építjük újjá az országot!“ Újév napján 7-től Össztánc a Munkásotthonban. Merényiné.