Makói Népujság, 1947. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-01 / 1. szám

Az új esztendő küszöbén írta: Kónya Lajos, az MKP csanádmegyei titkára. Ilyenkor, újeszte­ndő küszöbén elinte önkéntelenül sóhajtanak fel az emberek. Várjon mit hoz ránk az új esztendő ? Különbem így volt ez az utóbbi tíz esztendő alatt, vagyis azóta, amióta a háború sötét felhői kezdték elborítani a béke napsüté­ses egét, amióta elszabadultak a háború furdái, magasztalva az em-­­­ber mészárlást, a pusztítást javakban és erkölcsökben, tehát pusztítását mindazoknak a materiális és kultu­rális javaknak, amelyek az ember életét széppé és emberivé teszik. Minden újesztendőtől csak rosszat várhattunk, mert sohasem tudhat­tuk, hogy mikor ér el hozzánk is a borzalmak forgószele. A­ háborús új­­esztendő küszöbén szinte már meg­szoktuk a levitézlett­ országok újévi szózataiból, hogy újabb és újabb ál­­dozathozatalt követeltek a magyar néptől akkor is, amikor már csak az elmebajos nem látta, hogy végze­tes pusztulásba sodorják a magyar népet. Most 1947 küszöbén is hangzanak el újévi szózatok a politikai és­ünk vezetői részéről. Az­­­ egészen bizonyos, hogy a magyar n éj, ma­­idős vezetői is áldozat­­hozatalra írnek bennünket. A fel­szabadulást óta eltelt két év alatt meghozott súlyos áldozatok mellé újabb áldozatokat kérnek tőlünk! És mégis most nem sóhajtunk két­ségbeesve, hogy várjon mit hoz ránk az új esztendő! "Nem kétségbe­esve, hanem megingathatatlan biza­kodással nézünk a jövőbe, mert tud­juk, hogy a meghozott súlyos áldo­zatok többé nem a zsiványok és or­­szágvesztő bitangok érdekeit szol­gálják, hanem­­népünk felemelkedé­sét és jólétét segítik elő! A magyar dolgozók milliói többé nem a kish­i­­tűek és a nép ellenségeinek a­ fülba­­sugásaira hallgatnak, hanem saját erejükből, éln­nk a vasukból és eddi­gi alkotmányaikból merítenek újabb erőt és bizakodást hogy megtudja­nak küzdeni a reájuk váró felada­tokkal. .Alig két éve annak, amikor nem volt ebben, az országban semmi, csak rom­osi pusztulás, mert túlnyomó részben még dúlt a háború az or­szágban. Gyáraink, üzemeink, híd­jaink­ és vasútaink olyan képet mu­tattak, ami bizony kétségbeejtő volt azok részére, akik még képzeletben sem ismerték a népnek azt a hatal­mas erejét, amit teljes szabadságá­nak birtokában k­i tud fejteni, azok részére, akik nem ismerik a népet és így­ nem bíztak, nem is hittek a fel­szabadult nép alkotó erejében. Azt mondották nagyon sokan: száz év szükséges, ahhoz, hogy olyanná épít­jük az országot, amilyen volt­k, volt olyan párt, amely 40 éves újjáépíté­si terven törte a fejét. Hála a­ mun­kásság,­­ parasztság és szellemi dol­gozóink alkotó erejének, m­a már nemcsak szavakból, hanem két év alatt végrehajtott hatalmas alkotá­sokból győződhetnek­ meg a kishitű­­ek, hogy túlzottan sötéten ítélték meg valóban sötét helyzetünket. Két év alatt végrehajtottuk ,a földre­formot, megvalósítottuk a m­agyar nép régi vágyát, a magyar népi köz­társaságot, végrehajtottunk egész sor államosítást a háború befejezése után másfél évre megteremtettük gazdasági életünk stabilizációját, le­rombolt gyárainkat, üzemeinket,­­ tázainkat, vasúti hálózatunkat je­lentős mértékben újáépítettük és pártunk, a Magyar Kommunista Párt által kidolgozva készen áll egy hároméves újjáépítési tervezet, amelynek a végrehajtásával eltün-iteetjü ési begyógyítja? a háború ütötte sebeket , fejlődésnek még eddig ismét, km ......ezért biztosítjuk a magy nép -/­ere! Pártunk har­­mnadik i- cresszusa szabta me­g az irányt aekor, amikor utasította az­ ikonnal, megválasztott vezetősé­get, hogy haladéktalanul dolgozzon ki egy hároméves, újjáépítési­ terve­zetet. De irányt vett pártunk har­madik kongresszusa arra is, hogy pártunk a jövőben fokozottabban súlyt helyez a népi erők kifejlesztésé­re, hogy a nép mennél szélesebb ré­tegei folyanának bele állmai és gaz­dasági életünk irányításába! Szük­séges ez­ azért, mert a magyar nép nélkül nem lehet a magyar népi de­­mok­r­áciát­ kiépíteni! Két év alatt megteremtettük tehát népi demokráciánk teljes kiépítésé­nek­­ alapjait. Február tizedikén a gyesé­s nagyhatalmak aláírják a Magyarországgal kötendő békeszer­ződés, ami által visszanyertük tel­jes "n­emzeti függetlenségünket,­­ el - .. ni mn­­­­j—wmnm mi nri————» Nagymennyiségű UNRRA- és svéd adományt kapott a város é­s a megye A város közellátási hivatala ugyancsak örvendetes hírt közölt ma velnnk, még­pedig azt, hogy igen jelentős mennyi­ségű UNRRA-adom­ány csomag és svéd szeretetadomány-csomagok érkeztek úgy a város, mint a vármegye részére. A vármegye részére érkezett UNRRA-cso­­magok súlya mintegy 8—10 mázsa, míg a városé körülbelül 7—8 mázsa. Az UNRRA-csomagokban kakaó, csokoládé, tejpor kondenzálttej, gyümölcskonzer liszt napehely és húskonzerv is­ van. ,rTwr­.­­t. i. t .1 y., t\ r. 1 r . i. és r.iss is",.­niszter utalta ki a város és a Vármegye részé­t és azt a népjóléti miniszter uta­sítása alapján, valamint a svéd szeretet­­csom­agokat ingyen kell kiosztani, a vá­­­ros ínséges lakosságának gyermekei kö­zött. Az UNRRA- és svéd szeretetcso­­magok kiosztására a közeljövőben kerül sor s azt lapunkban közöljük. ­ Elmúlt ismét egy év felettünk , ilyenkor az év zárásakor az év végi kimutatások között; a népmozgalmi statisztika az, amely legjobban érde­­­kel bennünket és általában mind­azokat, akik a szívükön viselik a magyarság sorsát. Az elmúl­­t 1946. év népmozgalmi statisztikáját összeállítva örömmel kell leszögeznünk, hogy abban olyan örvendetes adatokat állapítot­tunk meg, amelyek biztató jelek a jövőre nézve. Ugyanis a születési, halálozási, de különösen a házasságkötési ada­tokból olyan adatokat írtunk ki, amelyekből megállapíthatjuk, hogy­, a város lakossága, — de valószí­nűleg az egész ország lakossága —, kiheverte a háborús idők­­ mélypont­ját és azon túljutva az irányzat, emel­kedést mutat. Az 1946. esztendőben az anya­könyvi beírások szerint­­ született Makón 673 fő és elhalt 591. Ez 82 fő szaporulatot mutat az év során. Hogy érzékeltessük az emelkedő irányzatot, közöljük az előző év szü­letési és halandósági statisztikáját, amely szerint 1945-ben a 668 elhalá­lozással szemben a születés csak 524 fő volt, ami 1945-ben a város, la­kosságának 144 fő apadást mutat. Legörvendetesebb azonban a jövő­re nézve az a házassági statisztika, amelyet, az 1946. év kimutatása tár elénk. Ilyen házasodási kedv az anyakönyvi adatokat visszanézve 1929-ig nem fordult elő. Akkor is csak 334 a házasságkötések száma. Ezzel szemben az 1946. esztendőben 437 pár jelentkezett házasságra, amelyek közül 403 pár házasságot is kötött. Az elmúlt 1945-ben 266 pár jelentkezett házasságra, amelyek közül 247 kötött házasságot. Tehjért 1946-ban 1,56 párral több költött há­zasságot, mint 1945-ben. Tehát az 1946.­­év statisztikája­ minden vona­lán a város népmozgalmának örven­detes emelkedést mutat. Csúcspontját érte el 1946-ban a házasodási kedv Az 1945. évi 144 fős apadással szemben 22 fővel gyarapodtunk A DEMOKRATIKUS NEMZETI BIZOTTSÁG LAPJA • * [III—lUmWHiMi Mini—■Tir i *—mt - -- l^Pl^lla^n■^^lll^^^i.•lw«n^nl­oiq^l»'ia^^litwtiwpwww — ■—■űBW.m­­Timiin 11 mm 4i^itHr^pgi^?acwKWK»^>' .tanta. ^rwwwMMWiii^rwwB^*w^»^w­wii^iMw^t..’afciiBW»aWM»a»iiwaiiMWi.'W.«M­­iiMM--- f ■ frf ^ s­i ,7 \n ff/ f— -7/ 74 . -j LA; i ín Hl. ÉVFOLYAM: 1. SZÁM_______ | i ^ / .________*• Ura 40 frf/tfr________________ ■ 1947 JANUUR 1. SZERDA jes cselek­v i szabadságunkat. A köridő­ttün­k elhelyezkedő népek színt­én a népi nekrácia útján ha­ladnak, megj, 'Jljl sokkal gyorsabb lépésiekkel, mint mi! Nem is szólva legnagyobb szomszédunkról!, a ha­talmas Szocialista­ Szovjet Köztársa­­szágról! Tehát Európa politikája határozottan balra tart. Ezek a kö­rülmények mind csak előnyösek le­hetnek demokráciánk fejlődése szem­pontjából. Ezeket a megmásíthatat­lan és demokratikus fejlődésünkre előnyös körülményeket most az új­­esztendő küszöbén a magyar dolgo­zók milliói a demokrácia igaz hívei vegyék figyelembe és merítsenek be­lőle erőt a további szívó® munkához, és mégs­zívósabb harchoz. A magyar, nép és demokráciánk nyílt és leple­zett ellenségei pedig vegyék tudomá­sul ezeket a körülményeket! Ve­gyék tudomásul, hogy a magyar né­pi demokrácia fejlődésében nincs többé visszafelé vezető út! Szóljon el azok ik is, akik mellébeszéléssel a -in.. ácia köntösébe bújva gátol­­,j; igyar nép m­egham­isi­that az-Ll ui mának a megteremtését, i ke . eszv­ényi demokráciádról ja ’di,. ak és fecsgnek, de egészen jól magukat­ a koalíción, belüli * ’ * I—xto d­íj nmnKIi kráciát­­építeni, a demokrácia ellen­­egy koalícióban lenni nem­­ill, kommunisták világosa­n látjuk a magyar nép felemelkedésének út­ját. Figyelembe vesszük a kedvező körülményeket, de világosan látjuk a­ nehézségeket is. Az új esztendőben ezekhez igazodva határozzuk meg a ránk váró munkánknak és előttünk álló harcoknak az eszközeit! A munkából, — mint ahogyan eddig is tettük —, az újesztendőben is, az első sorokban akarjuk kivenni ré­szünket.­ A magyar nép harcának pedig az élére fogunk állni az újesz­­tendőben is, mint ahogyan eddig tettük. Világosam látjuk tehát az utat, mélyen átérezzük a felelősséget és mélységesen megvagyunk arról győ­ződve, hogy az új esztendőben elvég­zett munkák és megvívott, harcunk nyomán az eddig elért eredmények mellett újabb és még nagyobb ered­ményekről számolhatunk be má­hoz egy évre. Mélységesen meg va­gyunk győződve arról, hogy a dol­gozók meg fogják hozni a kért áldo­zatát, mert megértik, hogy fokozot­tabb erőfeszítés nélkül nincs több­termelés, több termelés­ nélkül nem emelkedhet az életszintjük. Akiket illet, azok is legyenek meg­győződve arról, hogy­­ a dolgozók­nak még a súlyos áldozatok vállalá­sa mellett is marad erejük arra, hogy érvényt szerezzenek pártunk ama jelszavának: „Nem a tőkések­nek, hanem a népnek építjük újjá az­ országot!“ Újév napján 7-től Össztánc a Munkásotthonban. Merényiné.

Next