Makói Népujság, 1947. március (3. évfolyam, 49-72. szám)

1947-03-01 / 49. szám

YIK ÉVFOLYAM, 49. SZÁM Árm 400 fillér 1947 MÁRCIUS 1. SZOMBAT DEM 9 K R A TI ^•‘!^Wwv*'-^STO£M^Vv^8rXT^4f^|feí5^^:^^-4^flw:&^*5*8t-'6 '•/-,l-. «v- ,-t -,- (.**yí*.<-^fSf;' • ir^4^^XvSSSfMm,'^&i(^ *V7^í^^^<«fe^T^®5ra^öVv ’-■J>'“1,/* .£*» > , i . .........................................................................................................................mrrmnm-i 1 un ifio—iitithi - ifi.........i - - *-• A:»!in»^wi»ra<>aw«'j>»eaBKX»*vji.>.rwr^^-R«^Tv/»~^.«»i»^7»HKaMBiiMjiimiti>»ur,nw«^BW»«teas^A^J8H8aM?^i<MlW>gvWWt^^Ji<^<»>»*^»111 >'g,*^r^*■*?f^!f^*ggf^<***ptiA'ttl,l-iWJ,'*> r*r1l''31^c Dálnoki Veress szerint ma két államfője van az országnak Újra fel akarták állítani a csendőrséget Dálnoki Veress Lajos kihallgatásával folytatta a Népbíróság az összeesküvők perét Budapest. (MTI.) Pénteken délelőtt folytatta a népbíróság ötös tanácsa a tár­gyalást az összeesküvők ügyében. A második napon Dálnoki -Veress La­jos kihallgatására került sor. Az elnök kérdésére kijelentette, hogy nem­ érzi magát bűnösnek. Tagadta, hogy az állam­hatalom erőszakos megdöntésére irá­nyuló szervezkedésben részt vett volna. Szerinte csupán a honvédség megszer­vezését vállalta arra az esetre, ha a békeszerződést aláírták. Beismerte, hogy október közepe táján Szentmiklósy kéré­sére összejövetelen vett részt, amelyen honvédség és a katonaság mgszer­­­­ítésének megbízatását elvállalta. Két hét múlva újabb összejövetel volt Veress Lajos­­lakásán, amikor Kiss Ká­roly elkérte őt szerepe elvállalására. Sejtette, hogy a Magyar Közösség nevé­ben történik a felkérés. Majd egy újabb összejövetelen Szentm­iklóssy átnyújtotta a hadparancs tervezetét. Ő azonban úgy döntött, hogy a hadparancsot nem írja­­alá és nem adja ki. Szentmiklóssy kije­lentette, hogy a közösség po­lgári vona­lán nem­ogják ezt az ügyet jó szemmel nézni és ezt a véleményt Donáth is megerősítette. Ezután Veress Lajos a csendőrség fő­parancsnokának kiszemeléséről beszélt. Választásuk Kozma Istvánra esett. Védekezése szerint a csendőrséget csak az ő személyének pozícióba­­tartatása után állították volna fel. A honvédség nyugati alakulatáról sze­­rinte nem volt szó. Az elnök Veress Lajos elé tárta az előző kihallgatás alkalmával felvett jegyzőkönyveket, amelyek­, szerint Ve­res kifejezetten fővezérségről beszélt és most a honvédség szót használja. Ve­ress előadta, hogy amikor­­kihallgatták, tiltakozott a fővezér elnevezés ellen és az ellen, hogy a katonai szervezés a hatalom átvételét célozta volna. Majd el­mondta, hogy 1944 augusztus 5-én leve­let kapott Horthytól, amelyben Horthy - arra az esetre, ha őt egy idegen hata­lom megakadályozná a kormányzói jog­kör gyakorlásában, Veress Lajost ne­vezte ki miniszterelnöknek és megbízta a kormány alakításával. Erről a levél­ről említést tett az ostrom után Donáth­­nak, aki erre azt mondotta, hogy tulaj­donképpen Veress Lajos a miniszter­­elnök. Ő azonban felhívta Dopáth figyelmét arra, hogy sem Kállai, sem Lakatos nem mondtak le a miniszterelnökség­ről és szerinte három miniszter­­eln­öke lenne az országnak. Veress szerint ma két államfője van az or­szágnak, mert a kormányzó nem mondott le. — Milyen politikai helyzetváltozásra számítottak? —­ kérdezte az elnök. — Új választásokra a békszerződés ratifikálása után — volt a válasz. — Esetleg új pártok alakítására, vagy fú­zióra a meglévő pártokkal. — A továb­biakban azt válaszolta,hogy hadműveleti céljaik nem voltak. Ő csak azoknak a tiszteknek érdekében lépett közbe a min­denkori minisztereknél, akiket B-listázni akartak. További népbírói kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy Donáthot előbb ismerte meg, mint ahogy a Közös­ség tagja lett. Tagadta, hogy a zsidó­kérdéssel foglalkozott volna. A tárgyalást szombaton reggel foly­tatják. A népjóléti minisztérium meg akarja valósítani az álta­­lános népbiztosítást Nemzetgyűlés — Budapest. (MTI.) A nemzetgyűlés pén­teki ülésének napirendjén először az ál­­l­­amháztartás vitelére adott felhatalma­zás további meghosszabbításáról szóló javaslat szerepeit. A törvényjavaslat ér­­­telmében a felhatalmazást a költségvetés életbelépéséig, legkésőbb március 31-ig meghosszabbították. A nemzetgyűlés a javaslatot vita nélkül fogadta e­l. ..Ezután a népjóléti tárca költségveté­sének vitája következett .­011 László (kommunista) előadó rá­mutatott arra, hogy a népjóléti minisz­térium megalakulása már Debrecenben történt, mert a felszabadulás után nem volt város és falu, amely intézményes segítségre ne szorult volna. Rusznyák István (kommunista) hangsúlyozta, hogy az orvosok és az egészségügyi személyzet a helyükön ma­radtak még az ostrom idején is. Igen fontos kérdés a tüdőbeteggondozás. Évenként 13 ezer tüdőbeteg hal meg. Legalább ennyi kórházi ágy kellene a tüdőbetegek számára. Szólt a nemibeteg­ségekről is. 1946-ban 16 ezer volt az új betegek száma, de a későbbi hónapok fokozatos csökkenést mutatnak. Hangsú­lyozta, hogy meg kell javítani a magyar nép célszerűbb táplálkozását is. A költ­ségvetést elfogadta. K­ő­m­í­v­e­s József (szociáldemokrata) kiemelte, hogy siralmas helyzetben van a mezőgazdasági népesség egészség­ügye. Ezen a helyzeten mozgó­ ambulan­ciákkal kell segíteni. Ezután Molnár Erik népjóléti mi­niszter szólalt fel. Kifejtette, hogy a szociálpolitikában a felszabadulás nagy változást hozott. A miniszter a társada­lombiztosító intézetek teljes önkormány­zatát tiszteletben kívánja tartani. A minisztérium az általános népbiz­tosítás kérdését óhajtja megvalósí­tani. A mezőgazdasági biztosítás kérdését rövidesen rendelet fogja szabályozni, de meg kívánja oldani a kiskereskedők és kisiparosok bizto­sításának kérdését is. Most 32 ezer kórházi ágy felett ren­delkezünk. 1950 végére túl akarjuk szárnyalni a békebeli­ színvonalat.­­ Döbrentei Károlyné (kommunista) a háború okozta pusztításokról szólott és méltatta a népjóléti minisztérium hatal­mas munkáját, majd a védőnőképzés rendkívüli fontosságáról beszélt. Az elnök ezután az ülést 15 percre felfüggesztette, majd újból nyitva, a vi­tát bezárta. A Ház legközelbbi ülése ked­den délelőtt lesz. wwwwwwwwmwwwwwww* Rövidesen megkezdik Csanád megye hároméves ter­vének elkészítését Fontos kérdések szerepelnek a MKP csanádmegyei konferenciáján Mint már jeleztük, a Magyar Kommu­nista Párt csanádmegyei szervezetei hol­nap, vasárnap tartják meg II. vármegyei konferenciájukat Makón. A konferenciára eljönnek valamennyi falu és község, sőt a tanyavilág kommunista pártszerveze­teinek kiküldöttei, megbeszélik a tenni­valókat, leszűrik eddigi munkájuk ered­ményét, javítanak a hibákon és terveket készítenek a jövőre. Érthető az a nagy­szabású érdeklődés, amellyel a közvéle­mény várja ezt az értekezletet, hiszen az elmúlt két évben már bebizonyoso­dott, hogy a Kommunista Párt az ország újjáépítésének motorja és a demokrácia legkövetkezetesebb harcosa. Lapunk munkatársa a tegnapi nap fo­lyamán felkereste a párt vármegyei bi­zottságának egyik tagját és kérdéseket intézett hozzá a konferencia céljáról, je­lentőségéről. — Előreláthatólag milyen kérdésekkel foglalkozik majd a konferencia? —• Minden kérdés és probléma szóba­kerü­l majd, amelyek az ország és benne Csanád megye dolgozó népét érintik. Vármegyei viszonylatban egyik legfon­tosabb kérdésnek a tavaszi mezőgazdasági munkálatok biztosítását tartjuk. A parasztságnak és különösen az új gaz­dáknak minden lehetőséget és támogatást meg kell adni, hogy a tavaszi szántás­vetést minél könnyebben elvégezhessék. Természetesen elvárjuk a Gazdasági Felügyelőségtől és valamennyi közigaz­gatási szervtől, hogy minden erejükkel támogassák a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat. — Messzebbmenő tervek felmerülnek? — Minden bizonnyal a konfrencia ha­tározatot hoz Csanád megye hároméves gazdasági tervének elkészítésére. A me­gyei hároméves terv előkészületei már olynak és nagyvonalakban már megha­tározta a tennivalókat a pártbizottság. — Mit szándékozik tenni a párt a vár­megye felvirágoztatása érdekében? * — Az elmúlt rendszer alatt­ Csanád megye a nagybirtokosok hazája vóit. Ez a földreform következtében megváltozott, azonban a parasztság és különösen az újgazdák nagyon rossz helyzetben van­nak. Mezőgazdasági gépállományunk és jószálgállományunk igen kevés. Makó­ és környéke kivételével ,mindenütt a me­gyében külterjes gazdálkodás folyik, ami sokkal kevesebbet jövedelmez, mint a kertgazdálkodás. Elő kell segíteni a gazdasági szakoktatást, továbbá fel aka­runk küldeni néhány értelmes paraszt, fiatalt a mezőgazdasági egyetemre. Ezer és ezer tennivaló szükséges, hogy mezőgazdaságunkat felemelhessük. Fej­lesztenünk kell mezőgazdasági iparun­kat is. A jövőben iparosítási tervre van szükség és feltétlenül meg kell indí­tani a jelenleg álló üzemeket. Az iparosítás felszívja a munkanélkülie­ket. Foglalkozni fogunk előreláthatólag a kiskereskedők helyzetével is. Támogatni kell a tisztességes kiskereskedelmet, hogy olcsó iparcikket kapjon a falu és olcsó terményt a város. Nem szabad el­feledkezni a kisiparról és a háziiparról sem. Nagyobb támogatást kell adnunk a Földművesszövetkezeteknek.­­ Nagyon fontos közlekedésünk meg­javítása is. Itt a kisvasutak kiépítésére, valamint a megyei és községi utak rend­­behozatalára gondolunk. A célunk, hogy ne kelljen például a gazdáknak egész té­len azért etetni a lovukat, hogy ősszel és tavasszal tönkremenjenek a rossz utakon. Elsőrendű kérdés vármegyénk köz­­egészségügye is. Kiterjed majd tervünk szociális és egész­ségvédelmi szervek felállítására, tanács­adócsoportok szervezésére. Minden­­ já­rásban korszerű egészségvédelmi intéz­ményeket kell szerveznünk, hogy véde­kezni tudjunk a népbetegségek ellen. De Meghívó: A MKP makói szervezetei szombaton este 7 órai kez­dettel pártnapot tartanak, melyre szeretettel várnak mindenkit. Előadók: 1. ker. Központ: Rozsnyói Mihály. III. ker. tulipán utcai Fehér óvoda: Juhász János. V. ker. Justh Gyula u. 17. sz.: Kallós Lajos. VII. ker arciCB Utcai pártház: Végh József rendőrőrnagy.

Next