Makói Népujság, 1947. május (3. évfolyam, 97-120. szám)

1947-05-01 / 97. szám

A magyar május 1-ére Irta: RÁKOSI MÁTYÁS A leiszabadulás óta a harmadik május elsejét ünnepli a magyar dolgozó nép. Azért mondjuk, hogy a magyar dolgozó nép, mert a május l e már régen kinőtt az ipari munkásság keretéből, ahonnan majdnem hat évtizede haladó útjára el' indult. Május l én nemcsak a gyárak, üzemek és bányák dolgozói tekintik saját ünnepüknek, de a demokratikus parasz­tok, a haladó értelmiség, a kisiparosok, a kiskereskedők és mindazok, akik szor­galmas, öntudatos munkájukkal hozzá­járultak hazánk újjáépítéséhez és fiatal demokráciánk megerősödéséhez. Ha visszatekintünk az elmúlt két má­jus 1-ére, számbavesszük azt a haladást, amit nemzetünk ez idő alatt gazdasági és politikai téren megtett, úgy büszkén állapíthatjuk meg, hogy nem végeztünk rossz munkát. A fasiszta rajjlóháború okozta pusztulásból gazdaságilag oly gyorsan állítottuk talpra népünket, hogy joggal kiérdemeltük a világ elismerését. Politikai téren sem végeztünk rossz mun­kát. Minden reményünk megvan arra, hogy a háború szörnyű pusztítása után . önerőnkből is fel tudjuk építeni a dolgozó emberek boldog, virágzó, erős Magyar- országát. Nem kell ehhez más, mint biz tosítaui a nyugodt, békés, rendszeres munka lehetőségeit. Ha ezt megteremt­jük, a többit elvégzi a magyar ipari műn kás szaktudása és áldozatkészsége, a magyar paraszt szorgalma és a tőid iránt érzett szeretete, a magyar értelmiség, azok a tényezők, amelyek az elmúlt két esztendő folyamán az újjáépítés terén annyi csodát müveitek. De éppen a béke a nyugalom, a rend körül van hiba. Hiába akarnak a magyar dolgozók békét és nyugalmat, hogy gá tak és korlátok nélkül szenteljék teremtő erejüket hazánk újjászületésének szolgá­latába: a régi rend hívei egész mást akarnak. Nekik nem kell a nyugodt, te­remtő munka. Nekik nem kell a falu és város dolgozó népének felvirágzása, ha azt a demokrácia adja. A magyar reak­ció minden eszközt meg fog ragadni arra, hogy zavarja a demokrácia építő mun­káját", hogy nyugtalanságot keltsen, hogy egymás ellen uszítsa a dolgozó rétegeket. Ezt mutatja az összeesküvők működése. Minden tettüket, minden lépésüket a ma­gyar demokrácia elleni gyűlölet vezette. Legtöbben gyűlölik a földosztást, mert ez húzta ki a gazdasági alapot a régi úri rend alól és ez adta meg az emberhez méltó élet lehetőségeit az eddig elnyo­mott, kisemmizett hárommillió koldus­nak. Az összeesküvők tajtékzó dühe nemcsak a földosztás, de az öntudatossá vált, a politikai porondra lépett paraszt­ság ellen is irányult. Súlyos hiba volna azt hinni, hogy az összeesküvők felfedezésével és törvény­eié állításával már megvertük a reak­ciót. A magyar dolgozó nép ellenségei nem adják fel egykönnyen a harcot. Min­den vereség után újra támadnak és nincs az az eszköz, amit meg ne ragadnának. Ezt látjuk most, amikor a magyar dol­gozó nép s elsősorban pártunk, a Magyar Kommunista Párt hároméves tervet dol­gozott ki, hogy begyógyítsa a háború­ütötte sebeket és a mostaninak legalább kétszeresére emelje a munkások, a pa­rasztok, az értelmiség életszínvonalát. Még jóformán meg sem száradt a tinta ezen a terven, máris kezdődik ellene a fondorlat, a fúrás. A reakció nem akarja, hogy begyógyuljanak a háborúütötte se­bek. A régi, úri rend híveinek nem kell a magyar dolgozó nép életszínvonalának javulása, a több kenyér, a jobb ruha, a kulturáltabb élet. ha azt a demokrácia adja. A reakció erőt merít abból, hogy kül­földön is vannak szövetségesei. Sötét im­perialisták, akik a saját országukban is gyűlölettel nézik a demokráciát, a’ nép uralmát, s akik világszerte megpróbál­ják, hogy bátorítsák a haladás ellensé­geit. Ezek szítják a népek közötti gyű­löletet, uszítanak a demokrácia leghatal­masabb bástyája, a fasizmust szétzúzó Szovjetunió ellen. Erre is gondol a ma­gyar dolgozó, amikor május l én lobogó zászlókkal, vidám énekszóval százezres és milliós tömegben tesz hitet a demokrá­cia, az emberi haladás mellett. Tudatá­ban van annak, hogy a harc, amely | előtte van, még nehéz és áldozatos. De tudja azt is, hogy nincs olyan erő, mely megdöntheti a magyar demokrácia egész­séges fejlődését és virágzását, amíg a munkásosztály egységes, amíg a falu és a város dolgozó népe szilárd szövetség beit védi a demokrácia eddigi vívmá­nyait és vele a magyar jövendőt. Az idei május 1-e a munkásegység, a munkás- parasztszövetség demonstrációja és egy ben hitvallás amellett, hogy sokat szen­vedett dolgozó népünk nem engedi a regi úri rend sötét híveinek, hogy za­varják azt a nyugalmat, békét, mely döntő előfeltétele hazánk felvirágozásá- nak. Minél impozánsabb, minél fegyelme­zettebb és öntudatosabb az idei május 1-e minden megnyilvánulása, annál meg­győzőbben iog hírt adni barátnak és el­lenségnek egyaránt, hogy a magyar nép tántoríihataílanul halad tovább a de mokrácia útján, a boldogulás, a virágzás és az újjászületés felé. Himnusz a Szabadsághoz május 1-én Te vagy az értelem; a Végzet ^és a Szörny hatalmak fölött, a tiszta szépség, az okos telidben amit álmodik a szív, az egyetlen örök. Érted ölünk és érted sóvárgunk. hogy végre emberi lehe ss nekünk! Hideg csillagokban agyo ufáztál, m6legedj fel emberinöd 011 velünk. Légy összetartó kapocs és építő szenvedély, hevítsd, tartsd bennünk, mi közös, légy végre mi és mérté ke az igaznak ne légy megfoghatatlan közönyös véletlen és' játék a sors fölött. Tégy részeddé és légy te is a mi részünk, nekünk való természet és valóság. Légy bennünk magaddá és egészen minékünk. Békét, jélétet! Irta: KOSSÁ ISTVÁN, a Szakszervezeti Tanács főtitkára, a nemzetgyűlés aleinöke Amikor -ezidén a világ dolgozói milliós tömegekben ünnepük a • lei- szabadult országokban a dolgozók szabadságának szimbólumává lett május 1-ét, akkor első üdvözletünk szálljon azok felé, akik még min­dég nyögik a fasizmus, a reakció igáját. Szálljon harcos üdvözletünk a spanyol és görög nép szabadság- szerető fiai felé. az elnyomott gyar­mati népek felé, alak közül tízezrek inkább a börtönt, a halált választ­ják, de nem akarnak szolgasorban élni. •A felszabadulási óta. mi magyar dolgozók immár a harmadik szabad május elsejét ünnepeljük. Az első szabad május 1 jelszava a „Föld, Kenyér, Szabadság'1 volt. ljs pártunk, a Magyar Kommunista Párt gondoskodott róla, hogy jelsza­vunk valósággá váljék. A föld azé, aki megműveli. Szétvertük az éytize- des feudális rendet. A kenyeret, azt fs biztosítottuk. Kevés volt belőle, léért a sok egyéb baj mellett, — ma­im le kellett küzdeni —• az időjá­rás nem kedvezett a termésnek. Az­ért volt kenyér, ha szűkösen is. Az •■^balá! veszélyét elhárifotluk. Sza- .Ivádságjogaiiik elvitathatatlan bir­tokában vagyunk és visszavertünk minden támadást, melyek a. legtlú- sabb mértékben is a dolgozók jogai ellen irányultak. . A másodig szabad május elsejé­nek ünnepe az újjáépítés jelszavaitól volt, hangos. Nos, pártunk vezetésé­vel a magyar dolgozók e téren is csodát csináltak. Ma már az egész, világ elismeri eredményeinket és csodálják azokat. Pedig reakciós -tő­késeink ugyancsak sokszor próbál­ták elgáncsolni munkánkat, de nem tudták, legfeljebb megnehezítették. Gajdi István. $ ' ■ ■ í Hl. ÉVFOLYAM. S7. SZÁM * Ára 40 0144/* • 1*47 MÁJUS I, CSÜTÖRTÖK Az újjáépítést azonban mi nem­csak az üzemek, gyárak, vasútak, hidak, házak újjáépítésére értettük, hanem egész gazdásági' életünkre is. Ezért feszítettük meg erőnket, hogy a normális gazdálkodás alapfeltéte­lét, az állandó értékű pénzt létre­hozzuk. Hiába gúnyolódtok terveink felett ellenségeink, sőt néha baráta­ink is, a jó pénz megvan, a Magyar Kommunista Párt munkája eredmé­nyeként. Meg van a jó pénz és jósá­gában ma már senki sem kételkedik. Legfeljebb keveslik, Ebben már igazuk van, de csak a dolgozóknak. Elérkezett az ideje an­nak, hogy felvessük a dolgozók életszínvonala emelésének szüksé­gességét. Dolgozók alatt persze nem­csak fizikai, de az értelmiségieket is kell érteni, ipari munkást, parasz­tot, közalkalmazottat ég magán-alkal­mazottat egyaránt. Ehhez azonban, lytgy komolyan tudjuk a dolgozók- életszínvonalát emelni, tovább kell emelni termelé­sünket az iparban éppúgy, mint a mezőgazdaságban; csak a többtar- meJés eredményezhet állandóan fo­kozódó jólétét. A tervszerűtlen, kap kodó, a pillánáluyi konjunktúrára alapozott termelés azonban köny- nyen gazdasági válságot, nem pedig jólétet eredményezhetne. Ezért, kell nekünk felállítani ter- v eket, melyek keretében a nemzet­gazdaság összegét, ezen felül egyes szektoroknak teljesítőképességét fi- gyelembevéve pontosan meghatároz­hatjuk, hogy. mibe, mekkora össze­get fektetünk, miből mekkora meuy- nyisóget lehet termelni. Csak a terv­szerűen felépített és pontos tervek alapján összhangba hozolt termelés hozhat jólétet. A jólét, a körülményekhez képest tisztességes életlehetőség ma már a nemzet minden tagjának legfőbb vá­gya. Nemcsak a háborús nyomorú­ság, nemcsak az infláció szörnyűsé­gei, de már a háborút előkészítő H or thy- f aaisz t a rendszer fokozódó adóprése is olyan alacsonyan tartot­ta az életinívó átlagát, hogy ma, ennyi esztendő temérdek szegénysé­ge után joggal vár demokratikus rendszerünktől mindenki jobb, em­beribb sorsot. A jólét elérésének lehetősége lesz a motorja a hároméves tervünk. Meg kell azonban mondani hogy a hároméves terv végrehajtása, meg­valósítása nemcsak t ölünk függ. Ahhoz, hogy minden erőnket a há­roméves tervre, tehát a jólét alapjai­nak megteremtésére összpontosil- hasasuk, ahhoz az is szükséges, hogy MAKÓI MÉP3AMK | :i=F j’ A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK LEANYINTSZE TE j| bankja _____________ I || eb _ wx Értesítem a kedves vásárló közönséget, hogy a volt Hortiik György-féle II £1® B üzletet átvettem. Üzletemet május 3-ón r lUfi UZB6T ■ megnyitom. Friss árukészlettel és szolid! Szekfif )§ZS@f árakkal állok kedves vevőim rendelkezésére. lűezer-ésesensegekereskedőKekó.lúdpiac

Next

/
Thumbnails
Contents