Makói Népujság, 1947. július (3. évfolyam, 145-171. szám)

1947-07-01 / 145. szám

a­ pü­nk felemelkedésének döntő feltétele. Az általunk javasolt választási tör­vény természetesen nem érinti az egyes pártok önállóságát és a külön jelöltlista­állítást, valamint azt az elvet, hogy a választási szövetségben résztvevő pár­tok a mandátumokat a listájára külön leadott szavazatok árnyában nyerik el. A Magyar Kommunista Párt reméli, hogy a demokratikus pártok vezetősége ja­vaslatunk elbírálásánál, épúgy mint a magyar demokrácia, a nemzeti erők összefogásának érdekében, a reakció és a fasizmus elleni harc szükségességéből fog kiindulni. Kérjük javaslatunk meg­beszélésére pártközi értekeztet sürgős összehívását. Budapest, 1947 júniu­s 26. Rákosi Mátyás, főtitkár. Szigorúan ellenőrzik, az ebek oltását Nemrégiben számoltunk be arról a halálosvégű veszettségi esetről, amely­nek áldozata egy kübekházi gazdálkodó volt. Mint akkor megírtuk, a gazdálko­dót sertése marta meg," amelyet egy kó­bor kutya fertőzött meg veszettséggel. A gazdálkodót súlyos állapotban szállí­tották be a megyei közkórházba, de a gondos orvosi ápolás sem tudott már rajta segíteni és szörnyű kínok között múlt ki.­­• Ezzel az esettel kapcsolatban újabban ismét erélyesen rámutattak hatóságaink az eboltások rendkívül nagy fontossá­gára és hangsúlyozottan követelik meg a védelmet a veszettséggel szemben. Valamikor Csanád vármegye teljesen mentes volt a veszettségtől. Most az eb­oltások elhanyagolása miatt, továbbá az elmúlt esztendők oltóanyagbeszerzési ne­hézségei miatt a veszettség ismét emelkedést mutat úgyhogy komoly és erős küzdelemre van szükség ennek a borzalmas pusz­tító betegnek a leküzdésére. Nemcsak az állatállománynak, de az em­ber épségének a biztosítására is , min­den ebtartó gazda kötelessége a védő­oltásokat elvégeztetni. A hatóságok különben, a kübekházi esettel kapcsolatban is, a legerélyesebb ellenőrzést léptetik életbe és azokban a házakban, ahol beoltatlan ebet talál­nak, az eb kiirtása mellett súlyos bünte­tést rónak ki a tulajdonosra. Ezért mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy ebeit haladéktalanul beoltassa. Még júliusban megkezdik­­ új dögtér építésit A régi, betelt és egyébként is al­kalmatlan helyein lévő dögtér ügye sokat foglalkoztatta az utóbbi idő­ben a város vezetőségét, és képvise­lőtestületét. Valóban tűrhetetlen ál­lapotok uralkodnak a megtelt és megszünetésre ítélt dögtéren, de kü­lönösen most a kánikula alatti for­róság teszi elviselhetetlenné a dög­tér környékének levegőjét. A városi­­képviselőtestülete az új költségve­tésbe be is állította a dögtér átépíté­sének költségeit és a hároméves terv keretében az első sürgős teendők kö­zé sorozta az átépítést. A panaszok ■mégis csak arra késztették a város vezetőségét, hogy sürgősen meg kell szüntetni azt a tűrhetetlen állapotot, amely a dögtéren uralkodik. Ezért a polgármester utasította a város il­letékes osztályát a­ sürgős intézkedé­seik megtételére. Ezért, egy szakbi­zottság utazik már holnap Hódmező­­­vásárhelyre és Orosházára, hogy az ottani dögtér megoldása alapján ké­szítse el a­ tervet és még júl­i­usban kezdjék meg az új dögtér átépítését. Erre a munkálatokra 20 ezer forint áll máris rendelkezésre, míg a to­vábbi fedezetet a jövő évi költségve­tésből biztosítja a város. Ezek sze­rint tehát még júliusban megszűnik a bűzös régi ,dögtér és megkezdik az új építését. A g •' — Időjárásjelentés. A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás kedden estig: Mérsékelt szél, változó felhőzet, többfelé, elsősorban délután vagy este záporeső, zavatar. A meleg nyugaton mérséklődik, keleten tovább tart. MtuKOl M£5»Jj J3Á0 Orvosi kezelés, táppénz, öregségi járadék... Molnár Erik népjóléti miniszter nyilatkozata a kisiparo­sok és kiskereskedők társadalombiztosításáról A kisiparosok és kiskereskedők nagy megnyugvással és megelége­déssel vették tudomásul Molnár Erik népjóléti miniszter bejelen­tését a kisiparosok és kiskereske­dők kötelező társadalmi biztosí­tásáról.­­ A Szabad Nép munkatársa fel­kereste a népjóléti minisztert, hogy a közvetlen megvalósulás előtt álló nagy horderejű rendelet­­tervezet részletei után érdeklőd­ő A rendelettervezet, amely a tár­sadalombiztosításba bevonja a­z ön­álló iparosokat, és kereskedőket, a kisiparosok és kiskereskedők régi évtizedes sérelmeit orvosolja, — kez­dd nyilatkozatát a népjóléti minisz­ter. — Elsőrendű érdeknek tartom, hogy a társadalombiztosítást vala­mennyi munka­vállalói rétegre kiter­jesszem és emellett a társadalombiztosítást népbiz­tosítássá fejlesszem át az önálló dolgozóknak a biztosításba való bevonásával. Első lépésként még 1945 nyarán korm­ányren­d­eletet­­kezdem­ényeztem, amely a betegségbiztosításba bevonta a mezőgazdasági munkásságot. Rög­tön utána, 1945 őszén hozzáláttam a kisiparosok és kiskereskedők tár­sadalombiztosításának előkészítésé­hez. 1946 tavaszán az érdekképvisele­tekkel való letárgyalás után már készen m­ás állott a rendelettervezet, az infláció azonban megakadályoz­ta annak végrehajtását. A stabilizá­ció új feltételeket teremtett A pro­gramnak megfelelően nyomban élet­be léptettem a mezőgazda­sági beteg­­biztosítást és amint ez megtörtént, azonnal hozzáláttam a kisiparosok és kiskereskedőik kötelező társada­­­lombiztosításának előkészítéséhez.­­ A rendi ész­ere­ezet ér­telmében milyen szolgálta­­t­­ásokban részesül a biztosí­tott kisiparos és kiskeres­kedő?­­ — A betegségi biztosítás szolgál­tatásai a biztosított és az igényjogo­sult családtag részére:­­orvosi gyógykezelés, gyógyszer, kórházi ápolás, szülészeti segéd­kezés és gyógykezelés■ valamint anyagi segély. A biztosított részére: gyógyvizek, gyógyászati segédeszközök, táppénz és baleset esetében költségesebb ; gyógyászati segédeszközök. A jóra-­j­dlékbiztosítás szolgáltatásai: öreg- ,­­égi-, rokkantsági-, özvegyi járadék­i és á­rva jára­dék. — Milyen körre terjed ki a biztosítás? • — A cél az volt, hogy a biztosítás terjedjen !ki mindazokra akik saját erejükből betegségi kockázatot vi­selni nem tudnak és öreg napjaikra nem képesek keresetükből tartalé­kolni. Ez a mai viszonyok mellett annyit jelent, hogy a biztosítás kiterjed az iparosok és kereskedők nagy többségére.­­ Elfogadtuk azt, hogy az együttes kereseti és jövedelmi adó alapján ál­lapítsák meg a biztosítási járulékot. — Úgy tudjuk, voltak olyan kívánságok, hogy ön­­nálló intézmény lássa el a biztosítást. — Ez a követelés anyagilag és más szempontból is teljesen megold­­ha­talan. Új intézet felállítása annyi költséggel járna, hogy a járulékot elviselhetetlen magasságra kellene felemelni. Emellett a szükséges be­rendezések megtekintése is a mai vi­­sz­onyok mellett nagy nehézségek­be ütközne. És végül a különálló intézményekkel kapcsolatos ügyvi­teli költségek olyan terheket­ jelen­ítenének, amelyek a biztosítási szol­gáltatásokat nagymértékben csök­kentenék. Egyetlen célszerű megol­dás, hogy a biztosítást a már meglé­vő nagy biztosítási szervek lássák el. Természetesen a MARI és az OTI biztosítási szervezetüket megfe­lelően ki fogják bővíteni, hogy az új biztosított tömegeket kellően ellát­hassák. A biztosítási feladatok telje­sítésének ellenőrzésében a­ biztosí­tottak az önkormányzatok mellett működő­­tanácstestüleek útján fog­nak résztvenn­i. Akik az önálló in­tézményt javasolják, azok, ha tuda­tosan, ha nem, magával a­ biztosítás­sal fordulnak szembe — fejezte be nyilatkozatát Molnár Erik népjóléti miniszter. M. V. E. súlyozta,, hogy nagyjelentőségű az a rendelet, amely nemsokára kötele­zi a nagyobb üzemeket és iparválla­latokat, hogy alkalmazottaik 10 százaléka hadirokkant, vagy hadigondozott legyen. Beszéde további részében türelem­re és belátásra intette a türelmetlen­, ködöket, mert, mint mondotta, nem lehet egyik napról a másikra, gyöke­resen változtatni a nehéz helyzetet. Lehet azonban sgíteni a rendelke­zésre álló eszközökkel. Az adókive­téseknél kedvezményt kaphatnának a hadigondozottak és a hivatalos ügyekben különféle előnyökben ré­szesíthetnék őket. A makói­ viszo­nyokkal kapcsolatban megemlítette a­­szociális felügyelőség ellen emelt pa­naszokat, amelyek szerint a városba érkező TINRRA­ adományokból kif­árjé ki a hadirokkantak, illet­ve nem segélyezik őket olyan mértékben, amilyen mértékben megilletné őket, a segítség. Felkérte a szociális bizottság tag­jait, fordítsanak a jövőben nagyobb figyelmet a hadi­rokkantak sorsára, annál is inkább, mert a népjóléti miniszter egyik rém­­ezete előírja, hogy elsősorban­­ hadigondozottak részesülhetnek a külföldről érkező adományok­ból. Utána Koós Zoltán szólalt fel,­­hangsúlyozva, hogy az ország gaz­dasági felemelkedésével párhuzamo­san emelni kell a­ hadigondozottak illetményeit.­­ Megfelelő korhatár megállapítására is szükség van, hogy a kevésbbé munkaképes öre­gek nagyobb ellátmányt kapjanak. A hadirokkantak és hadigondozot­tak gazdálkodását elő kell segíteni. Ez a termelési bizottságok feladatta. I előnyben kell részesíteni a ha­digondozottakat a­z iparenge­délyek kiadásánál és általában a mindennapi életben lehetővé kell tenni számukra a bol­dogulást. A központi küldöttek beszámolóit felszólalások követték. A pártok képviselői egyhangúan leszögezték, hogy a demokráciának minden ren­delkezésére álló eszközzel támogat­nia kell a hadigondozottakat és meg kell könnyíteni életüket. Zombori Lajos (SzDP) a hadigondozottak­­egységes harcának szükségességé­ről és a demokrácia kötelességeiről beszélt a háború rokkant­­aknak, ha­diözvegyeinek és árváinak feleme­lése érdekében. Csorba János (M­KP) és Szalai István (NPP) pártjaik tel­jes támogatásáról biztosították a ha­di­rokkantakat. Sulyok József (MKP) kijelentette, hogy a jövőben nemcsak, beszélni kell a hadi­gondozottak felemeléséről, ha­nem cselekedetkkel kell bizonyí­tani a demokratikus állam gon­­­­doskodását. Hangsúlyozta, hogy a hároméves terv megvalósítása egybeka­pcso­ló­di­k a hadigondozottak felemelésével, tehát valamennyi hadirokkantnak, özvegynek és árvának támogatnia kell a hároméves tervet s a m­unk­s­­pártok törekvéseit. A vármegyei értekezlet ezután a vidéki kiküldöttek határozati javas­latainak ismertetésével s megvitatá­sával, majd a­ helyi HONSZ elnöké­nek zárószavaival ért véget. London. (MTI.) Az angol rádió ismer­tette a Times különtudósítójának párizsi jelentését. A jelentés szerint m­eg lehet próbálni áthidalni az európai újjáépí­tésre irányuló amerikai javaslat útjában álló nehézségeket. A külügyminiszterek eddig csak nézeteiket ismertették, tulaj­donkéne a tárgyalásokra hétfőn kerül sor. Washington. (MTI.) Trum­an elnök a színes népek sorsának megjavítására alakult országos egyesült értekezletének záróülésén beszélt. Felhívta a közönsé­get, hogy jól bánjanak az Egyesült Ál­lamok néger lakosságával. Több gondoskodást követeltek a demokráciától Csanád vármegye hadigondozottai első vármegyei értekezletükön Vasárnap délelőtt tartották meg első vármegyei értekezletüket a vár­megyei hadirokkantak és hadigon­dozottak a vármegyeháza nagyter­mében. A nagyjelentőségű gyűlésre leérkezett a központ két kiküldötte, Klartman Károly országos vezetősé­gi tag, és Koós Zoltán, a Hadifo­goly Híradó szerkesztőségének egyik tagja. Résztvettek a­ gyűlésen a demokratikus pártok kiküldöt­tei is. Hármán Károly nagyszabású be­számolót tartott a magyar hadi­rok­kantak, hadiözvegyek és hadiárvák országos problémáiról és leszögezte, hogy a szenvedést csak egységes harccal lehet megváltoztatni. Be­szélt a hadirokkantak, hadiözve­gyek és hadiárváik nagy áldozatai­ról, amelynél nagyobbat senki sem hozhatott a hazáért, mert az em­beri élet és az emberi vér a leg­nagyobb áldozat, amit el lehet képzelni. jí Visszapillantást vetett a­z inflációs időkbe, amikor a hadi­rokkantak és hadigondozottak is meghozták a­ maguk áldozatát a­z újjáépítésért és a jó forint megteremtéséért. Egyik legfontosabb követelésük. — han­goztatta. —,­­ cenzus eltörlése, mert ez a rendelkezés sérti a hadi­rokkantak érdekeit és s semmibe veszi hatalmas áldozatukat. A továbbiak­ban a munkaképtelen hadigondozot­taknak becsületes ellátást, a­­­ munkaképeseknek pedig becsü­letes munkaalkalmakat követelt a kormánytól.­­Kijelentette, hogy az italmérési, és trafikengedélyeket revízió alá kell vonni, és addig senki másnak ne ad­janak italmérési és trafikengedélyt, amíg egyetlen hadigondozott jelentke­ző akad. Az elért eredményről szólva hang­ ,1947 július 1

Next