Makói Népujság, 1947. október (3. évfolyam, 221-247. szám)

1947-10-01 / 221. szám

1­ 2 Üzenjük Csanád megye újbirtokosainak: A vármegye utolsó községét is átadtuk telekkönyvezésre a járásbíróságokhoz! Újbirtokosok! Pontosan 6 hónappal ezelőtt a föld­­művelésügyi miniszter úrnak és az Or­szágos Földhivatalnak ígéretet tettünk, hogy ez év szeptember 30-ig a megye összes községét át fogjuk adni telek­könyvezésre az illetékes járásbíróságok­hoz. Tudtuk már akkor is, hogy talán erőnket meghaladó munkának elvégzé­sét ígértük, de magyar demokráciánk érdekében és a sokezer újbirtokos lel­kében ,élő bizonytalanság eloszlatására gondolva, mégis elhatároztuk: minden aadá­lyt legyűrve, időt és fáradságot nem kímélve teljesíteni fogjuk ígéretünket. ígéretünket betartottuk és örömmel jelentjük: a mai napon a vármegye utolsó közö­s­sége is átkerült a járásbírósághoz. Sőt átadtuk a sváb és szlovák köz­ségeket is,­­ amelyeknek határideje jóval későbbi időpontban lett volna , esedékes, így a megye földreform­­ által érintett 40 községéből a telek­könyv 30 község telekkönyvezését foganatosította, a végzések kiosz­tást nyertek. 10 község telekköny­­vezése annyira előrehaladott álla­potban van, hogy október hó folya­mán a végzések kiosztása ezekben a községekben is meg fog történni. Nem akarjuk kiteregetni a nyilvános­ság előtt azokat az akadályokat, ame­lyek szinte naponként tornyosultak fenti munkánk elé. Nem akarjuk , a 6 hónap megfeszített, sokszor idegkimerülést oko­zó ,munkáját és a gyakran késő éjsza­kába nyúló túlórázásokat érdemként em­legetni. Mert azok, akik csak egyszer is megfordultak a Megyei Földhivatalnál, meggyőződhettek arról, hogy a munka olyan ütembez ment, ahogyan az újjá­építés azt megkívánta. Példaképpen csak annyit említünk meg, hogy a megyei ta­nácsok megszűnése óta, tehát 1947 feb­­ruár 1-től kezdődően a Földhivatal több mint 10 ezer ü­gyfelet fogadott ezen idő alatt Ezek a számok bizonyítják, hogy hiva­talunk a „legjobban keresett" hivatal volt az elmúlt hónapok alatt. Ennek a munkának elvégzése csak úgy volt le­hetséges, hogy tisztviselőink egy része lemondott nyári szabadságáról, másik része pedig rendelet szerinti szabadság­­idejének nagyobb részét a téli hónapok­ban fogja kivenni. De ezeken kívül meg kell még említenünj£i azt is, hogy a tiszt­viselők nagy része szerződéses tehát ideiglenes alkalmazott, akik tudatában voltak annak, hogy a fenti feladatok el­végzése után hivatal személyzetét a minisztérium csökkenteni fogja és első­sorban ők fognak elbocsátás alá ke­rülni Szorgalmuk és munkájuk értékét tehát még az­ is emeli, hogy­ ennek tu­datában is az átlagos tisztviselői mun­kánál jóval többet voltak hajlandók ön­szántukból végezni­ . A fentiek pedig azt eredményezték, hogy ezzel a munkánkkal megelőztünk minden vármegyét és az ország összes földhivatalai kö­zött a csanádmegyei lett az első. Ezzel tehát a Földhivatal elsőszámú feladatának eleget tett. A munka azon­ban nem szűnik meg, mert a feladatok tömege vár továbbra is ránk. Az épü­letek és épü­letanyagok juttatását ugyan­csak befejezzük a napokban és ezzel is megelőzünk minden vármegyét. Hátra van még azonban egy, a szántóigatla­­nok juttatásához és telekkönyvezéséhez hasonlóan súlyos fe­ladat:­­a vármegye házhelyrendezési kér­désének sürgős megoldása. Tudatában vagyunk annak, hogy a vármegyében sokezer család várja en­nek a kérdésnek sürgős rendezését s éppen ezért ennek a feladatnak elvég­zését egy cseppet sem tartjuk m­ásod­­rendűbbnek a mezőgazdasági ingatla­nok telekkönyvezésénél. Az­ érdekeltek megnyugtatására közöljük: október 1-től kezdődően 3 előadó­­bíró fogja végezni a Földhivatalnál a vármegye házhelyrendezési ügyeit és ahogyan azt­ éppen a Népújságon keresztül ígértük, a tél folyamán az egész vármegyében meg fogjuk ol­dani a házhelyrendezést is úgy, hogy a következő nyárra minden községben ki fogjuk osztani a ház­helyeket, de azok telekkönyvezése is meg fog erre az időre történni. Ennek a munkának elvégzésével pedig a Földhivatal hivatásának eleget téve, minden bizonnyal befejezi működését. Hogy azonban a házhely­rendezést za­vartalanul végezhessük, feltétlenül szük­ségünk van a nyugodt munka biztosí­tására. Ez pedig azt jelenti, hogy mind­azok, akik a Földhivatalt még most is új földigénylésekkel zaklatják és hát­ráltatják, lássák be, a földreform meg­indulása után két és fél évvel földigény­léssel előállni hiú ábránd. Mert bizony a hozzánk beadott kérelmeknek mintegy 60 százalékát teszik ki azok,­ amelyek azt tanúsítják, hogy nagyon sokan csak most vettek bátorságot maguknak ah­hoz, hogy földet igényeljenek és­­annak idején, 1945. évben csak a ,,kuckóból lesték", hogy vájjon komo­ly lesz-e a földosztás, vagy sem. Ezeknek az új földigénylőknek azt üzenjük, ne fárad­janak az igénylések megírásával és be­adásával, mert mától kezdődően új föld­­igénylő még akkor sem kap földet, ha esetleg valahol szabadulna is fel. Természetes, hogy a hadifogságból hazatértek, akik kielégítést eddig nem nyertek, ez alól kivételek és azok sérelmeinek orvoslását első­rendű kötelességünknek tartjuk to­vábbra is. A további munkánk biztosításának ér­dekében tehát kérésünk az, hogy új igényléssel mától kezdve senki se zak­lassa a Földhivatast sem írásban, sem pedig személyes közbenjárással. Meg kell érteni mindenkinek: 1945. év óta a föld elfogyott és ha szabadul is fel le­mondás vagy megvonás folytán, azt el­sősorban a hadifogságból hazatérteknek, másodsorban pedig azoknak juttatjuk, akik még 1945. évben igényeltek, de h­ozzá nem juthattak. Az ilyen irányú kérelmek sorsa az irattár lesz a jövőben. Mivel pedig minden község rövid idő alatt megkapja telekkönyvi végzéseit, egyéb sérelmeket sem tudunk most már minden esetben orvosolni. Teh­át célta­lan minden olyan hozzánk beadott ké­relem, amelyben még kiegészítést vagy cserét kér az új juttatott. Ezeknek a kérelmeknek sorsa is csak az előbb em­lített lehet: irattárba helyezés. A Földhivatal tehát feladata jórészé­nek elege tett. Az újbirtokosok te­­ek­­könyvileg is megkapták, vagy a napok­ban megkapják, telekkönyvileg is ingat­lanaikat. Azoknak megtartása és meg­védése most már az ő feladatuk. Mi ezekben a részünkre is ünnepélyes pil­lanatokban egyet tudunk ígérni: befejez­tük a földreformot, elvégeztük a telek­könyvezést, de semmi olyan munkában, ami, ezt egy lépéssel is visszavinné, vagy alapjaiban megrendíteni, részt­­venni, segíteni nem fogunk. Csanád megyei Földhivatal. MAKÓI NÉPÚJSÁG A szegedi államügyész és vizsgálóbíró nyomozása a battonyai letartóztatott cigánybanditák ügyében Lapunk tegnapi számában beszámol­tunk arról, hogy a szegedi államügyész­ség vizsgálóbírája, valamint az állam­ügyész a battonyai járási kapitányságra érkezett, hogy megkezdje a letartózta­tott 16 lótolvaj cignybandita kihallga­tását, valamint a helyszíni szemléket., A vizsgálóbíró kihallgatta a letartóztatott cigányokat, akik vallomásaik során meg­erősítették a járási kapitányság rendőr­tisztjei által felvett jegyzőkönyveket. A vizsgálóbíró és az államügyész teg­nap tovább folytatta­­a vizsgálatot és a tanúkihallgatásokat. Több cigányt hall­gattak ki, akik össze­vissza hazudozva egymás ellen vallottak. A gyilkosságot „Bogrács" ellentétben előző vallomá­­saival tagadta és nem akarta beis­merni, hogy ő adta le a már meg is ta­lált 7.65-ös pisztolyból a halált okozó lövéseket. Mihály Pál battonyai kisbir­tokos házához betört lótolvajok közül többen vallották, hogy „Bogrács" lőtte le az asszonyt, ő adta az utasításokat és ő volt a banda vezére. Tegnap a vizsgálóbíró és az állam­ügyész a helyszíni szemle során tisz­tázta a való helyzetet és azt, hogy ki követte el a gyilkosságot. Lapunk holnapi számában a helyszíni szemléről, valamint az azt követő szen­zációs fordulatról, újabb tanúvallomá­sokról és adatokról részletesen fogunk beszámolni. Bosszúból, borgőzös állapotban leszúrta haragosát és annak barátját A szurkálókat rövidesen a szegedi államügyészségre kísérik at­ ­­éren, halálos kimen­etelű smajci­­­úr játszódott le Csanádarpácán. A larrodalllom utáni borgőzös hangulat­ban ifj. Szudár István összeszólal­kozott Kánya Ignáccal, lalkineik­­segít­ségére vitetett Miklós István. Az ösz­­szeszólal­kodásból csakhamar parázs ves­elked­és ke­lletkez­ett, If­j. Szudár István (két nagybátyja, István és András látva hogy öeesü­k osztozik, nekiestek az embereket, kibékíteni ü­­gyekre Miklós Istvánnak s nyakon­­szúrták. Sérülésébe rövidesen bele­halt. A verekedés hevében megszúr­ták Kányai Igmápol is, akit életveszé­lyes állapotban a ssü­ki éscsabai kór­­házban­ ápolnak. Csanádapácán a közelmúlt napok­ban ritkaság számba­ menő nagy la­kodalom volt. Tóth Rozália és Kuri György tartották esküvőjüket, amely­re hivatalos volt a­­község minden épkézláb embere, rokonukig, szomszé­dok és jóbarátok. -A lakodalmat a községben Nagy ,Já­nos kocsm­á­ros­nál tartották. A hangudat jó volt, m­éndian­lkü­ jól­ érezte magát, fogyott­ a bor, sokan táncra perdültek. Éjfél után néhá­nyan eltávoztak a vendéglőből és­ hazamentek- de so­k férfi és tíz ma­radt továbbra is ott a lakodalmon. Előkerülnek a bicskák A jó hangulat, a zene s a tánc za­varta­lánul folyt egészen éjfél után 2 óra, tájig. A kocsma udvarán ak­ikor eddig meg nem állapított okok- NŐI-, FÉRFIKABÁTOK, BUNDÁK FIÚ-, GYERM­EKRUHÁK, BALLON-, ESŐKABÁTOK, BOCSKAI-RUHÁK legolcsóbban Erdőstg!, Makó Főtér 1947 október 1 bél, ö­sszeszólalkozo­tt Kártya látván ifj. Szudár Istvánnal. A vitából nagyhangú szóváltás keletkezett. A verekedést, hogy meggátolja Mik­lós István közbelépett és igyekezett isecsátítatni az elfogyasztott italtól be­­csípett, nagyhangú férfiakat. Ifj. Szudár István bátyjai: István, és András láttá­k, hogy öcesü­k ve­szekszik, az elfogyasztott­­irtai­ hatá­sa alatt a duhajkodó kart lecsillapíta­ni­­akaró Miklós Istvánra, támadtak, elővették hatalmi bicskájukat és nyakánszúrták a békítőt. A­ szurkolás következtében Miklósi nyalkából bő sugárban ömlött a vér­es hangos játszóval terült el a­z ud­varon. Kánya, amiint látta, hogy a segítségére sír­tte Miklóss véresen­ elte­rült a földöm, ki­ akarta mavar­ni a véres kést Szudár István késéből. Szudár ismét■ felemelte a bicskát és új­ból döfött. Kánya Ignác kilenc késszúrással testében véresen rogyott a földre, Miklós István mellé. Letartóztatták a szurkálót A véres esemény után azonnal a helyszínre hívták a községi orvost, aki Miklós Istvánon már nem tudott­­segíteni, mert a sérülésébe azonnal belehalt. Az orvos bekötözte a kilenc sebből vérző Kónya Ignácot, majd intézke­dett, hogy a békéscsabai közkórházi­ba szállítsák be. A csanádapácai rendőrőrs miután értesült a történtekről, azonnal letartóztatta Szudár Istvánt, Szudár Andrást, ifj. Szudár Istvánt, Nógrádi Boldi­­­­zsárt és Győri Józsefet,­­akik a verekedést, illetve a szutiká­­lást elkövették. Az önszörl­ű szuftká­­lókat szerepük kiderítése és , tisztá­zása végett- a fü­ezérkovácsh­ázii járási kapitányságra kísérték át, ahol ki­hallgatásukat az ügyben megkezd­ték. • A járási kapitányságon megálla­pították hogy a viris eseményeik szálai­­ ütő­re vezetnek vissza. Ugyanis Miklós István és Kánya Ignác akkor rendőrök voltak és ifj. Szudár István f­iá­­­n a­gy­­­u ennyi­ség­i lőszert és robbanóanyagot találta­k. Feljelentésük során megbüntet­tél,­ ifj. Szudár Istvánt áld most alkoholmámoros állapotát hasz­nálta ki a bosszúra. A rendőrségtől nyert értesülésünk szerint a szürkülő Szudá­r-testvére­­ket rövidesen a szegedi államü­gyész­­ségre­ kísérik át. Október 1-én Vöröskeresztes gyűjtés fiakén Október 1-én, szerdán egésznapos ut­cai gyűjtést rendez ki Vöröskereszt Ma­kón. A gyűjtés öt urnánál folyik majd, amelyek a Korzó Mozinál, a Posta­ utca sarkán, a Bérpalotánál, a gimnáziumnál és a­­Munkás Szövetkezetnél lesznek fel­állítva. A Vöröskereszt-gyűjtésnek az a célja, hogy megteremtse a kellő fedezetet azoknak a fontos szocilis és egészség­ügyi intézményeknek a fenntartásához, amelyekkel a Vöröskereszt az elesettek segítségére siet. A hadifogoly-otthonok, kórházak, szanatóriumok, üdülők és egyéb szociális intézmények ,hatalmas összegeket emésztenek fel, valamint je­lentős anyagi fedezetet kíván az a sok­irányú segítségnyújtás, amelyet a Vö­röskereszt bonyolít le. Ezért kéri a vá­ros lakosságának támogatását most az utcai gyűjtés alkalmából. Taggyűlés a MNDSz-ben Taggyűlést tart az MNDSz vasárnap délután 5 órai kezdettel székházában, Szent János­ tér 13. szám alatt. Felkér­jük úgy a munlkástelepi, valamint a köz­­kórházüzemi és a honvédvárosrészi cso­portjainkat, hogy a taggyűlésen teljes számban jelenjenek meg. Ezt a taggyű­lést óhajtjuk felhasználni, hogy a köz­ponti tagság a másik három szervezet tagjaival megismerkedjék. Évi beszámo­lónkon kívül műsor is lesz. Tagság tel­jes számban való megjelenését kéri a vezetőség.

Next