Makói Népujság, 1947. december (3. évfolyam, 273-296. szám)

1947-12-02 / 273. szám

Hl- ÉVFOLYAM. 273. SZÁM 4ra 40 8iWr 1947 DECEMBER 2, KEDD 1 mtiJltópnfxOjj * ** —1 JUtfOXIXXIKUS POUTIIAI KZPILÁF " jonpaBm mii na1! imiiiiir—wiiimimi ,iwrt»^i<ri~MT ~»«M^iiMBrTn~«ft»^r>^'irMiBrmírMM^rrníitiwM~ D'— wwimmi m — wwr jUtíthw ’wmmaaa&Bamstnah2goBQBOH*áúai4aaműc*&HaooOBHa4Bap&aaaaBaaaa*s&Líú A görög szabadságharcosok megverték a kormánycsapatokat A keleti és olasz szocialisták állásfoglalása a Marshall-terv ellen Palaaxtlna a háború küaxőbón Lipcse. MTI.) A lipcsei rádió ismer­teti t görög demokratikus rádió jelen­tését. amely szerint a görög rnonrachista- fasiszta kormány elit csapatai megindí­tották az offenziVát a demokratikus nép­hadsereg ellen. A támadás kudarcba fulladt, a kor mánycsapatok megfutamodtak. A kormánycsapatok 250 halálos és sebe­sült áldozatot vesztettek. A szabadság- harcosok négy nehéz és több könnyű aknavetőt, puskát- lőszert zsákmányol­tak. Antwerpen. (MTI.) Az antwerpeni nem­zetközi szacia'iista értekezlet vasárnap teljes ülést tartott. 14 szavazattal 4 ál-' lant távoliétében (Lengyelország, Olasz­ország, Magyarország és Hollandia) ha­tározati javaslatot fogadtak el, amely elítéli Németország szétszakítását. Ellen­zi. hogy a görög ügyekbe bármiféle kül­földi beavatkozás történjék. Helyesli a javaslat a keleti államok gazdasági együííműködésének fejlesztését. — Az antwerpeni szocialista értekezleten komoly véleménykülönbségek me­rültek hl a MarshalHervvel kap csolatosan. A keleti és az olasz szocialisták a terv ellen foglaltak állást, míg a nyugati szo­cialista pártok a terv mellett állnak ki. <*■ Jeruzsálem. (MTI.) A zsidóság vezetői elhatározták valamennyi rendelkezésre álló zsidó haderő mozgósítását az arab katonai előkészületekről szóló első hírekkel kapcsolatban. Eszerint 17 évtől 25 éves korig mintegy 50 ezer embert hívnak be. A londoni rádió külön tudósítója beszélgetést folytatott Ázzam pasá­val, az. arab tjgia egyik vezetőjével, aki a következőket jelentette ki: — Az egész arab világ készen áll a háborúra, még akkor is, ha j a harcok évekig j tartanak. Mindaddig amíg az angol j csapatok Palesztinába vannak, a. ! magunk részéről nem kezdjük meg az ellenségeskedést. Ha az Egyesült Nemzetek közben kísérletet tesz ar­ra, hogy fegyveres erőket küldjenek Palesztinába az ország kettéosztá­sára, mi azonnal a legerélyesebb támadásba megyünk át.-%• Róma (MTI) Az olasz főváros­ban angol nyelven megjelenő Daily Amertiean című lap közli az ameri­kai hadsereg szóvivőjének ama nyi­latkozatát-, ajinely szerint az Olasz­országban maradt amerikai ősapá­ink kivonulási határidejét elhalasz­tották. mintegy 2500 főre tehető ka- ten£isá,gnak december 3-án, kellett volna Olaszországot elhagyni. A lap szerint a kivonulás felfüggesztését nem indokolták, de valószínűleg a parancs Wioshingtonbój jött. A szakszervezetek követelik, hogy törvénnyel biztosítsák a kispa­raszti magántulajdon védelmét Piros László, a Szakszervezeti Tanács főtitkárhelyettesének nagy beszéde a makói szakszervezeti gyűlésen Vasárnap délelőtt tartották a Hagymaház nagytermében a manód ippiri szakszervezetekbe tömörült dolgozók nagygyűlésükét, amelynek szónoka Piros László, a Szakszerve­zeti Tanács helyettes főtitkára volt. Háló József megyei titkár meg­nyitó szavad után emelkedett szó­lást-,• Piros László. Beszédének bevezető részében a Szakszervezeti Tanács üdvözletét tolmácsolta ,a. makói szakszerveze­tek tagságának és vezetőségének, majd a választások utáni politikai helyzettel foglalkozva megállapítot­ta, Rogy a reakció ügynökei igye­kezték befér kö zni a szakszerveze­tekbe is, hogy megbontsák a dolgo­zók egységét, ezek a kísérleteik azonban kudarceall jártak, mert. a demokratikus erők ellentámadásába a1 Szakszer vezeti Tanács is teljes sú­lyával részt vett. Rámutatott arra, hogy a demokrata kus erők győzelmének gazdasági ki­hatásai vannak, az államosítások előrehaladásai megváltoztatja a de­mokrácia gazdasági alapjait, de a kizsákmányoló kaipitalizmus gyöngí- tése mellett, a, reakció politikai vere­ségét is jelenti-. ™ A (szakszervezetek követelik, hoss törvénnyel biztosítsák a kis­paraszti magántulajdon védelmét — ] mondotta többek között. — Ne le- j hessen eladni, vagy elvenni az új- | gazdák birtokait, ne legyenek ki- j ,szoligálta|tva a bankoknak és a gaz- | daisági spekulációnak'. A szakszerve- j zotek erősíteni- akarják a kisparasz- 1 ti magántulajdonit, A nagykereskedelemmel foglalkozva I leszegezte, hogy a szakszervezetek f követelik a nagykereskedelem ki­szorítását a gazdasági életből, a gyárakból a kiskereskedelmen, a szövetkezeteken és állami elosztó­kon keresztül jusson el a/ áru a dolgozókhoz. — Az államosított üzemek éléről el kel1! távolítani a nem megfelelő légi vezetőket, helyükbe a munkás­ság és a hailadó értelmiség soraiból kell állítani igazgatókat, — mon­dotta . Tito: Jugoszlávia barátsági s kölcsö­nös segélynyújtási szerződést kíván kötni Magyarországgal A belgrádi rádió jelentése szerint Tito -tábornagy Bulgáriából való visszatérése során kiilönvonatán fogadta a sajtó kép viselőit. Nyilatkozatában kijelentette, hogy a jugoszláv-bolgár barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezménynek világraszóló jelentősége van- mert az az egyezmény megakadályozza, hogy a Balkán újból a háború tűzfészkévé váljék. Az egyik újságíró kérdésére, vájjon biztosítva van-e a Balkán és ezzel egy­idejűleg KözépEurőpa békéje is, Tito tábornagy a következőkben válaszolt: — Pontosan így van. Az imperialisták a Balkánt újabb háború színterévé akarnák tenni, a Bálkán békéiének biztosításával azonban Európa békéje biz­tosítva van. A Bulgáriával kötött egyezményhez hasonló szerződésünk van Al­bániával és szándékunkban áll ugyanilyen egyezményt kötni Magyarországgal és Romániával is. Tito tábornagy végül kijelentette: nem hisz a háborúban. Kihívások ugyan elő­fordulhatnak — mondotta —. de meg lehet találni a módját annak, hogy ezeket a kihívásokat elhárítsuk. Hangsúlyozta a munikásbírÓságoH jelentőségét, amelyek működése máris az árak csökkenését .eredmé­nyezte bizonyos cikkeknél. A két munkáspárt viszonyával fog lalkozva megállapította, hogy a fej ! lödés a két munkáspárt egyesülése felé vezet. . — Én nagy örömmel veszem a kérdés, (előtérbe helyezését, — mon ­dotta —, mert az egységes munkás­párt hatalmasan megnövelné a dol­gozók erejét, (Hatalmas taps a, hall­gatóság somiban.) Beszéljünk erről n kérdésről bátran a szakszerveze­tekben 8ír, mert a két munkáspárt egyösül-ésének ügye a magyar dolgo­zók jövőjére sorsdöntő jelentőséggel bír, — mondotta. Ezután . a Szakszervezeti Tanács által elfogadott, határozatokkal fog­lalkozott, amei-lyek új irányt adnak ■a .szakszervezeti mozgalomnak. A szakszervezeti napot minden üzemiben meg kell havonta egyszer tartani. A Szakszervezeti Tanács emegegyezett a két munkás­párttal abban, hogy havonta- egy­ezer páritnap helyett az üzemek dől • gozój szakszervezeti problémákkal foglalkoznak és a szakszervezeti ve­zetők, -a- biZPlmiférfiak és az Üzemi. Bizottság tagjai beszámolnak égés h ón a pos munkájukról. Az önkéntes tagság kérdése ismét az előtérbe került, A szakszervezetek eddig válogatás nél­kül mindenkit felvettek tagjaik kö­zé, ‘agitálás, meggyőzés nélkül lén tették be soraikba n dolgozókat. Ez liftvlcüeii volt, mert így a reakció ügynökfii] í® beférköztek a szakszó ■ \ ezet.be, —1 A szakszervezeteket-az erősíti, — mondotta —, ha, a mennyiség mi­nőségé alakul ál. A szervezetek megerősítéséről sürgősen gondoskodni kell. minden járásban fel kell állítani -a szaksz ó- vezeti járási titkárságokat, A munkanélküliség komoly probléma az országban. A. kormánynakm gazdasági viszonyok­hoz mérten mindent meg kell tenni a munkianélküliiség csökkentése ér-' dók ében. A? új kollektív szeződésf k és a jközaílkalmazottok új státusé . nak ismertetése után beszámolt a belgrádi .szakszervezeti konferenciá­ról, amely október 18-án zajlott le. A konferencia- felhívással fordult & Szakszervezeti Világszövetséghez, hogy tiltakozzék az amerikai impe- riallizjjiuis görögországi beavatkozá­sa és a. szakszervezetek üldözése ellen. — A belgrádi konferencia határo­zataihoz a magyar szakszervezetek Is egységesen csatlakoztak, — mon­dotta. — Gyűléseket és gyűjtéseket fogunk. rendezni a görög fasizmus elleni fi) takozás, a görög szakszervezetekés szabadságharcosok megsegítése ér dekében. Befejezésül a szakszervezeti dol­gozóik viszonyának döntő jelentősé­gét hangsúlyozta. A gyűlés Háló József megyei titó kár zárószavaival ért véget. i

Next

/
Thumbnails
Contents