Makói Népujság, 1947. december (3. évfolyam, 273-296. szám)

1947-12-02 / 273. szám

HI- ÉVFOLYAM, 273. SZÁM­ra 40 81 Wt mt­rk­ópnix Ojj * ** —1 JUtfOXIXXIKUS POUTIIAI KZPILÁF " jonpaBm mii na1! imiiiiir—wiiimimi ,iwrt»^i<ri~MT ~»«M^iiMBrTn~«ft»^r>^'irMiBrmírMM^rrníitiwM~ D'— wwimmi m — wwr jUtíthw ’wmmaaa&Bamstnah2goBQBOH*áúai4aaműc*&HaooOBHa4Bap&aaaaBaaaa*s&Líú A görög szabadságharcosok megverték a kormánycsapatokat A keleti és olasz szocialisták állásfoglalása a Marshall-terv ellen Palaaxtb­a a háború kündében Lipcse. MTI.­ A lipcsei rádió ismer­teti a görög demokratikus rádió jelen­tését, amely szerint a görög m­on­achista­­fasiszta kormány elit csapatai megindí­tották az offenzívát a demokratikus nép­hadsereg ellen. A támadás kudarcba fulladt, a kor­mánycsapatok megfutamodtak. A kormánycsapatok 250 halálos és sebe­sült áldozatot vesztettek. A szabadság­­harcosok négy nehéz és több könnyű aknavetőt, puskát- lőszert zsákmányol­tak. Antwerpen. (MTI.) Az antwerpeni nem­zetközi szocia­lista értekezlet vasárnap teljes ülést tartott. 14 szavazattal 4 ál­­­lant távollétében (Lengyelország, Olasz­ország, Magyarország és Hollandia) ha­tározati javaslatot fogadtak el, amely elítéli Németország szétszakítását. Ellen­zi, hogy a görög ügyekbe bármiféle kül­földi beavatkozás történjék. Helyesli a javaslat a keleti államok gazdasági együttműködésének fejlesztését.­­ Az antwerpeni szocialista értekezleten komoly véleménykülönbségek me­rültek ki a Marshal tervvel kap­csolatosan. A keleti és az olasz szocialisták a terv ellen foglaltak állást, míg a nyugati szo­cialista pártok a terv mellett állnak ki.­­*■ Jeruzsálem. (MTI.) A zsidóság vezetői elhatározták valamennyi rendelkezésre álló zsidó haderő mozgósítását az arab katonai előkészületekről szóló első hírekkel kapcsolatban. Eszerint 17 évtől 25 éves korig mintegy 50 ezer embert hívnak be. A londoni rádió külön tudósítója beszélgetést folytatott Azzam pasá­val, az­ arab tégla egyik vezetőjével, aki a következőket jelentette ki: — Az egész arab világ készen áll a háborúra, még akkor is, ha­­ a harcok évekig­­ tartanak. Mindaddig amíg az angol­­ csapatok Palesztinába vannak, a m­­ magunk részéről nem kezdjük meg az ellenségeskedést. Ha az Egyesült Nemzetek közben kísérletet tesz ar­ra, hogy fegyveres erőket küldjenek Palesztinába az ország kettéosztá­sára, mi azonnal a legerélyesebb támadásba megyünk át. -%• Róma (MTI) Az olasz főváros­ban angol nyelven megjelenő Daily Amer­ican című lap közli az ameri­kai hadsereg szóvivőjének ama nyi­latkozatát­, a­m­ely szerint az Olasz­országban maradt amerikai csapa­ink kivonulási határidejét elhalasz­tották, mintegy 2500 főre tehető ka­­ten£isáégnak december 3-án, kellett volna Olaszországot elhagyni. A lap szerint a kivonulás felfüggesztését nem indokolták, de valószínűleg a parancs Wiashingtonból jött. A szakszervezetek követelik, hogy törvénnyel biztosítsák a kispa­raszti magántulajdon védelmét Piros László, a Szakszervezeti Tanács főtitkárhelyettesének nagy beszéde a makói szakszervezeti gyűlésen Vasárnap délelőtt tartották a Hagymaház nagytermében a monód ippiri szakszervezetekbe tömörült dolgozók nagygyűlésüket, amelynek szónoka Piros László, a Szakszerve­zeti Tanács helyettes főtitkára volt. Háló József megyei titkár meg­nyitó szavai után emelkedett szó­lást­,• Piros László. Beszédének bevezető részében a Szakszervezeti Tanács üdvözletét tolmácsolta ,a­ makói szakszerveze­tek tagságának és vezetőségének, majd a választások utáni politikai helyzettel foglalkozva megállapítot­ta, hogy a reakció ügynökei igye­keztek befér­kő­zni a szakszerveze­tekbe is, hogy megbontsák a dolgo­zók egységét, ezek a kísérleteik azonban kudarccall jártak, mert­ a demokratikus erők ellentámadásába a­ Szakszer­vezeti Tanács is teljes sú­lyával részt vett. Rámutatott arra, hogy a demokrati­kus erők győzelmének gazdasági ki­hatásai vannak, az államosítások előrehaladásai megváltoztatja a de­mokrácia gazdasági alapjait, de a kizsákmányoló ka­pitalizmus gyöngí­­tése mellett, a­ reakció politikai vere­ségét is jelenti­. TM A­­szakszervezetek követelik, hoss törvénnyel biztosítsák a kis­paraszti magántulajdon védelmét — – mondotta többek között. — Ne le­­­­hessen eladni, vagy elvenni az új­ | gazdák birtokait, ne legyenek ki-­­ ,szol­gálta­tva a bankoknak és a gaz- | da­sági spekulációnak". A szakszerve-­­ zetek erősíteni­ akarják a kisparasz- | ti magántulajdonit. A nagykereskedelemmel foglalkozva­­ leszögezte, hogy a szakszervezetek , követelik a nagykereskedelem ki­szorítását a gazdasági életből, a gyárakból a kiskereskedelmen, a szövetkezeteken és állami elosztó­kon keresztül jusson el az áru a dolgozókhoz.­­ Az államosított üzemek éléről el kell­ távolítani a nem megfelelő légi vezetőket, helyükbe a munkás­ság és a ha­ladó értelmiség soraiból kell állítani igazgatókat, — mon­dotta . Tito: Jugoszlávia barátsági s kölcsö­nös segélynyújtási szerződést kíván kötni Magyarországgal A belgrádi rádió jelentése szerint Tito­­tábornagy Bulgáriából való visszatérése során kü­lönvonatán fogadta a sajtó kép­viselőit. Nyilatkozatában kijelentette, hogy a jugoszláv-bolgár barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezménynek világraszóló jelentősége van- mert az az egyezmény megakadályozza, hogy a Balkán újból a háború tűzfészkévé váljék. Az egyik újságíró kérdésére, várjon biztosítva van-e a Balkán és ezzel egy­idejűleg Közép Európa békéje is, Tito tábornagy a következőkben válaszolt: — Pontosan így van. Az imperialisták a Balkánt újabb háború színterévé akarnák tenni, a Balkán békéjének biztosításával azonban Európa békéje biz­tosítva van. A Bulgáriával kötött egyezményhez hasonló szerződésünk van Al­bániával és szándékunkban áll ugyanilyen egyezményt kötni Magyarországgal és Romániával is. Tito tábornagy végül kijelentette: nem hisz a háborúban. Kihívások ugyan elő­fordulhatnak — mondotta —, de meg lehet találni a módját annak, hogy ezeket a kihívásokat elhárítsuk. 1947 DECEMBER 2. KEDD 1 Hangsúlyozta a mun­kásbíróságok jelentőségét, amelyek működése máris az árak csökkenését­­eredmé­nyezte bizonyos cikkeknél. A két munkáspárt viszonyával fog­lalkozva megállapította, hogy a fej­­­lődés a két munkáspárt egyesülése felé vezet. . . Én nagy örömmel veszem a kérdés,­­előtérbe helyezését, — mon­­dotta —, mert az egységes munkás­párt hatalmasan megnövelné a dol­gozók erejét. (Hatalmas taps a, hall­gatóság somiban.) Beszéljünk erről a kérdésről bátran a szakszerveze­tekben ,ír, mert a két munkáspárt egyesül­ésének ügye a magyar dolgo­zók jövőjére sorsdöntő jelentőséggel bír, — mondotta. Ezután­­ a Szakszervezeti Tanács által elfogadott, határozatokkal fog­lalkozott, ame­­lyek új irányt adnak ■a­­szakszervezeti mozgalomnak. A szakszervezeti napot minden üzemiben meg kell havonta egyszer tartani. A Szakszervezeti Tanács­­megegyezett a két munkás­párttal abban, hogy havonta­ egy­ezer pártinap helyett az üzemek dol­­­gozói szakszervezeti problémákkal foglalkoznak és a szakszervezeti ve­zetők,­­a­ bizalmi férfiak és az Üzemi­ Bizottság tagjai beszámolnak égés h­ón­a­pos munkájukról. Az önkéntes tagság kérdése ismét az előtérbe került. A szakszervezetek eddig válogatás nél­kül mindenkit felvettek tagjaik kö­zé,­­agitálás, meggyőzés nélkül len­tették be soraikba a dolgozókat. Ez liftüleyen­ volt, mert így a reakció ügynökeii, í® beférkőztek a szaksze­r­v­ezet­be. —­ A szakszervezeteket­ az erősíti, — mondotta —, ha, a mennyiség mi­nősége alakul át. A szervezetek megerősítéséről sürgősen gondoskodni kell, minden járásban fel kell állítani­­a szaksz­e­­vezeti járási titkárságokat. A munkanélküliség komoly probléma az országban. A­ kormánynak a gazdasági viszonyok­hoz mérten mindent meg kell tenni a munk­anélküliiség csökkentése ér­­­dek­ében. Az új kollektív szeződése­k és a­­köza­lkalmazottak új státusá­­­nak ismertetése után beszámolt a belgrádi­­szakszervezeti konferenciá­ról, amely október 18-án zajlott le. A konferencia­ felhívással fordult a Szakszervezeti Világszövetséghez, hogy tiltakozzék az amerikai impe­­riallszssiuis görögországi beavatkozá­sa és a­ szakszervezetek üldözése ellen.­­ A belgrádi konferencia határo­zataihoz a magyar szakszervezetek is egységesen csatlakoztak, — mon­dotta. — Gyűléseket és gyűjtéseket fogunk­ rendezni a görög fasizmus elleni til­takozás, a görög szakszervezetek és szabadságharcosok megsegítése ér­dekében. Befejezésül a szakszervezeti dol­gozóik viszonyának döntő jelentősé­gét hangsúlyozta. A gyűlés Háló József megyei tit­­kár zárószavaival ért véget.­­

Next