Makói Ujság, 1938. július (4. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-01 / 145. szám
Jkjrx. ftí fillér. K 1 * Péntek, 1938. július 1, IV. évfolyam 148. szán. ijm jÉrcfniL |lf|g|g|9 aníbil flíSi ||ÍS fímPM |ím kShR JÉÉI Leszkasztásig és kiadóhivatal: Makó, Szegedi u. 1. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: helyben házhoz hordva, vagy vlffalajom 88. Kiadja a Makói Friss Újság nyomda-és Főszerkesztő: Dr. vitéz CSALAMB SÁNDOR délire postán küldve egy hétre 56 fillér, egy hóra lapkiadóvállalat. Hirdetések felvétele este 6 óráig. Felelős szerkesztő: Dr. CYENDB MIKLÓS 2 P 40 fill. Hirdetések díjszabás szerint közöltétnek: is ! Szárnyakat a magyarnak Nagy utat tett meg a magyar élet, míg eljutottunk oddig, hogy az ország megvalósításra váró problémái között az egyik legelső helyet foglalhatja el a magyar repülés kiépítésének sürgőssége. Nem is olyan régen még csak gondolni sem lehetett arra. A" békeszerződések gúzsba kötötték a magyar erőt, nem engedték meg, hogy minden nemzet fennállásának legfőbb biztosítékát, a hadsereget kifejlesszük a kellő mértékben. A magyar égen nem repülhettek nagyszerű honvédségünk repülőgépei, de még a kereskedelmi és a sportrepülés kifejlesztése is súlyos akadályokba ütközött. Hála a magyar kormányok céljadatos és pillanatig sem szünetelő munkájának, ma már ott tartunk, hogy felelős vezetők hirdethetik nyíltan a magyar sportrepülés kiépítésének elsőrendű fontosságát s a magyar felelős vezetők mutathatnak rá a sportrepülés nagy fontosságú nemzetvédelmi feladataira. Imrédy Béla kormánya azzal ünnepelte legszebben és legméltóbban az ország kormányzójának 70. születése napját, hogy a nemzet hódolatának jeléül és a nemzet élni akarásának jeléül Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap létesítését határozta el. Az első lépés megtörtént s most már rajtunk, a nemzeti társadalom összetartásán, megértésén és áldozatkészségén múlik, hogy a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap minél előbb a nemzeti önvédelem egyik legerősebb bástyája legyen. A magyar kormány jelentős összeget biztosított a Nemzeti Repülő Alap céljaira és az alapot önkéntes adományával növelte már a magyar gyáripar is. Nap-nap mellett olvashatunk híreket arról, hogy nemzeti társadalmunk minden rétege megértette ennek a kérdésnek fontosságát s nap-nap mellett érkeznek a hírek erről, hogy a birtokos osztály, különböző kerületek és egyesületek, tiszti és tisztviselői karok, sőt örvendetes nagy számban munkáscsoportok ajánlják fel jövedelmük, illetve fizetésük bizonyos százalékát ez Alap növelésére. Olyan kérdés ez, melyet állandóan napirenden kell tartani, itt nem lehet és nem szabad szónak esnie szalmalángról, a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap a miénk, az egész nemzeté és az egész nemzet legelemibb érdeke ennek az alapnak állandó növelése. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök éppen ezért a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap ügyeinek megbeszélésére nagyszabású értekezletet hívott össze, amelyen a minisztériumok képviselőin kívül részt vettek a Magyar Aero-Szövetség vezetői is. Az értekezletet a miniszterelnök nyitotta meg, nagy koncepciójú beszédben ismertette a Repülő Alap célját s kijelölte azokat a nemzeti feladatokat, amelyeknek megvalósítására életre hívta a kormány a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alapot. Külön kiemelte a miniszterelnök tájékoztató előadásában a sportrepülés fontosságát, hangsúlyozva, hogy nemzetvédelmünk egyik legsürgősebb és legelsőbbrendű feladata a magyar sportrepülést minél szélesebb alapokra helyezni és minél tökéletesebben kiépíteni. Az értekezlet ezután Álgyai Hubert Pál kereskedelmi és közlekedésügyi államtitkár irányítása mellett körvonalazta a Nemzeti Repülő Alap teendőit s úgy döntött, hogy további részletkérdések sürgős megvitatására a miniszterelnök fogja kijelölni az időt és alkalmat. A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap ezzel a nagyfontosságu értekezlettel megkezdte alkotó munkáját s bizonyos, hogy a nemzeti társadalom minden rétege és tagja szeretettel, buzgalommal és áldozatkészséggel siet a mega munkáját és hozzádulását felajánlani a nemzeti célk megvalósításához. Országos politikai esemény színhelye volt Battonya Antal lstván államtitkár nagy kaszádat mondott Vásárhelyi Sándor beszámolóján. Vásárhelyi Sándor országgyűlési képviselő Péter Pál napján tartotta beszámolóját Battonyán, Kevermesen és Dombegyházán. A beszámoló országos politikai eseménnyé nőtte ki magát az azon résztvett országos politikai nagyságok megjelenése és beszéde által. Megjelent a beszámalón dr. Kászonyi Richárd főispán, Antal István államtitkár, Szinnyei Merse Jenő, a Nemzeti Egység Pártjának országos alelnöke, dr. Görgey István országgyűlési képviselő s a vármegye és a kerület hivatali s társadalmi vezetői. Battonyán 1000 főnyi tömeg gyűlt egybe a beszámoló és az azt kinéző beszédek meghallgatására s különösen Antal államtitkárnak annyira sikerült a hallgatóságot megragadni és magához láncolni, hogy jóval a hagyományos „levesmars” elhangzása után is áhítattal és lelkesedéssel hallgatták az államtitkár beszédét elfeledkezve hűségről, ebédről, mindenről Antal István beszédét azzal kezdte, hogy Péter és Pál napján nemcsak a gazda, hanem a kormányférfi is számvetést csinál és seregszemlét tart a magyar politika esztendői munkájának eredményeielett. Meg kell állapítani, hogy nem volt a magyar parlamentarizmus történetének mégy olyan korszaka, amely az ország közjogi, társadalmi és gazdasági struktúrájának alakulására oly döntő kihalással lévő törvényalkotások sorével gyarapította volna a magyar nemzet erkölcsi, kulturális és anyagi birtokállományát. A közjogi alkotások betetőzése a gazdasági és társadalmi rend hatályosabb biztosításáról szóló törvény, a gazdaságpolitikai alkotások formája pedig a beruházási törvény volt. Az előbbivel azt akarták elérni, hogy a jogegyenlőség klaszszikus gondolata érvényesüljön a gazdasági és társadalmi élet valóságában is. Ez ellen a korszakalkotó törvény ellen, mely pedig úgyszólván a magyar közvélemény egyöntetű akaratából került bele a magyar törvénytárba, most indult meg a túlsó politikai tábor második nagy rohama. Ez azonban épúgy meg fog hiúsulni a kormány elvi álláspontjának jogi megtámadhatatlanságán és szilárd politikai elhatározásán, mint ahogyan meghiúsult az első nagy parlamenti offenzíva. Megállapította még azt is, hogy nem igaz az, hogy e végrehajtás során a kormány túllépte a törvény kereteit. A végrehajtási rendelettel a kormány megakadályozza a paragrafusok közötti ügyes büföcskejátékot. Végül azt a tanácsot adta azoknak, akiknek a törvény végrehajtása körül valami tennivalójuk lesz, hogy teljes készséggel és lojalitással járjanak a kormány kezére, mert ezt nemcsak az orszég, de saját érdekeikben is a leghelyesebben cselekszik. Beszéde végén Antal István részletesen ismertette a kormány őszi munkaprogramját, amelyet a nyár folyamán készítenek elő. A népgyűlést 200 terítékes bankett követte a Koronában, ahol az első pohárköszöntőt dr. Kászonyi Richárd mondotta a kormányzóra. Beszédet mondtak : dr. Csapó Ödön ügyvéd, Klivinyi esperes, Antal államtitkár és Görgey országgyűlési képviselő. Időszerű problémák a makói kereskedő-ankéten. A zsidókérdés Ga ax ogykóx, Önállósítást Alap Ga 6t~ képző tanfolyamok. — Adótórulmak 6a axok orvoslóan. Dr. Dörgay látván, mint aktív káromkodó boaxok. A Makói Kereskedők Egylete s ez Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (röviden: OMKE) makói körzete Péter-Pál napján este fél 9 órai kezdettel a városháza nagytermében szépen sikerült, magas színvonalon mozgó értekezletet tartott Károlyi Mihály elnökletével, ki az OMKE Csenád megyei körzetének az elnöke. Mintegy 100 — 150 kereskedő és iparos jelent meg az értekezleten. Az iparosok csoportját Tóth Ferenc ipartestületi alelnök vezette. Megjelent ott dr. Görgey István országgyűlési képviselő, Beretzky Zsigmond pénzügy igazgatóhelyettes, dr. Vidor Rezső és dr. Ferenczy Gyula a város képviseletében s dr. Diószeghy András kereskedelmi iskolai igazgató tanári karának élén. Az elnöki megnyitó után dr. Görgey István országgyűlési képviselő jelentkezett szólásra s hatalmas beszédben védte meg a kereskedőt az ok és alapnélküli támadásoktól. Reámutatott arra, hogy a magyar kereskedő krigyei és ócsárlói elfelejtik, hogy a kereskedő nem mindig nyer, igen gyakran veszít is s a kockázatért és munkáért járó haszon őt joggal megilleti. Hiába volna a termelés, ha nem lenne megfelelő kereskedelem, amely a termelvények értékesítéséről gondoskodik. Az országok boldogulása és gazdagodása szoros összefüggésben áll az illető országok kereskedelmének állapotával és fejlettségével. Reátért a ma már kortünetként és kórtünetként jelentkező kereskedelemellenes irányzatra, amely nem speciális magyar, hanem általánossá váló világjelenség. Ez nálunk annál élesebb formában jelentkezik, mert itt a kereskedelem túlnyomó részben zsidó kézben van. Ennek okai azonban nem a zsidók, hanem a keresztény társadalom, a középosztály, melynek fiai idegenkedtek a kereskedői pályától, pedig nem áll ez, hogy a keresztény kereskedő nem állná meg úgy a helyét a gyakorlati életben, mint a zsidó kereskedő. Ezen az állapoton kíván most segíteni az a kormányzati intézkedés, amely megteremtette az önállósítási Alapot, hogy lehetővé tegye a keresztény középosztály fiainak a szabad pályákon való elhelyezkedést.