Makói Ujság, 1940. május (6. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-01 / 98. szám

Ára 8 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Makó, Szegedi­ u. 1. Balaton : 33. Kiadja a Makói Friss Újság nyomda- és Lapkiadóvállalat. Hirdetések felvétele este 6 óráig. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. vitéz GALAMB SÁNDOR. Felelős szerkesztő: Dr. GYENGE MIKLÓS. Szerda, 1940. május 1. VI. évfolyam 98 szám­t Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve egy hétre 56 fillér, egy hóra 2 , 40 fil­. Hirdetések díjszabás szerint közöltétnek. Találkoztak az német haderők körül Hitler napiparancsa a norvégiai haderőhöz. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Berlin. A délről északra elő­renyomuló német csapatok ma el­foglalták Dombaast, az északról délre nyomuló hadoszlopok pedig a közelében lévő Opdalt s ezzel helyreállították a szárazföldi össze­köttetést a német megszálló had­oszlopok közt. Hitler vezér és kancellár, mint a német véderő legfőbb parancs­noka a Norvégiában harcoló német csapatokhoz a következő napipa­rancsot intézte: — Fel nem tartóztatható előretö­résük során a német csapatok hely­reállították a szárazföldi összeköt­tetést Oslo és Trondhjem között. Ezzel véglegesen meghiúsult a nyu­gati hatalmaknak az a szándéka, hogy Németországot Norvégia utólagos megszállásával mégis térdre kény­­szeríthessék.­­ Az óriási feladatot, amely elé a betétek és erőtökbe vetett hitben állítanom kellett benneteket, megol­dottátok. Büszke vagyok rátok! A Nemzet rajtam keresztül köszönetet mond nektek! — Az elismerés és köszönet külső jeléül Falkenhorst tábornoknak, a norvégiai erők főparancsnokának a vaskereszt lovagkeresztjét adományo­zom. Parancsnokaitok előterjeszté­sére ki fogom tüntetni közületek a legvitézebbeket, de valamennyiőtök számára a legnagyobb jutalom már most az a meggyőződés lehet, hogy népünk legnehezebb sorsdöntő har­cában, amelyben a létről vagy nem­létről van szó, döntő részt vettetek. Tudom, hogy a jövőben is teljesí­teni fogjátok a kitűzött feladatot. — Éljen a mi nagy Németorszá­gunk ! Hitler Adolf. Oroszország ismét kosarat adott Angliának. Kedvetlenség Parisban a norvégiai kudarc miatt. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Páris: Szovjetoroszország nem fogadja el Anglia javaslatát, hogy kössön vele kereskedelmi szerző­dést. Nem fogadja el azzal az in­dokolással, hogy az ilyen szerződés Szovjetoroszország Németországba irányuló kivitelét korlátozná. Párisi politikai körök véleménye szerint ez a tény elejét veszi min­den együttműködési lehetőségnek a szövetségesek és Oroszország kö­zött. Egyesek azt mondják, ezek után Oroszországgal kapcsolatban fel kell hagyni minden illúzióval. A párisi esti lapok enyhíteni igye­keztek azt a rossz benyomást, ame­lyet a norvégiai vállalkozás sikerte­lensége okozott a francia közvéle­ményben. Vigasztalásul leírják azo­kat a nehézségeket, amelyeket a szövetséges csapatoknak le kell küzdeniük. A Journal de Debats nem érti, hogy a németek könnyű szerrel bonyolíthatják le csapatszál­­lításaikat a Skagerrakban. Erélyes magyar intelem a kö­tekedő szlovák « Nem fogunk habozni cselekedni sem. — Szüllő Géza megdöbbentő beszéde a felsőházban s Csáky külügyminiszter válasza. A felsőház mai ülésén Szüllő Géza volt csehszlovákiai magyar képviselő bátor hangon adott hangot a ma­gyar felháborodásnak azok felett a szlovák támadások és kihívó meg­nyilatkozások felett, amelyek az utóbbi időben egyre féktelenebb mo­dorban hangzottak el felelős szlovák vezetők részéről. A Hlinka-gárda parancsnoka, dr. Turcsek Rudolf például Nyitra városházának az er­kélyórái óriási taps között azt ordí­totta bele a türelmes levegőbe, hogy aki Nyitrán és Szlovenszkóban ma­gyarul beszél, annak ki kell tépni a nyelvét. Ugyanakkor Pozsonyban rendőri asszisztencia mellett verték be tüntető szlovák diákok és mester­legények a magyar követség ablakait. Szüllő Géza beszéde méltó felhá­borodást keltett a felsőház minden tagjánál. A beszédre Csáky István gróf külügyminiszter így válaszolt: — Mélyen tisztelt felsőház ! Ma­gyarország volt az első, amely el­ismerte az újonnan megalakult szlovák köztársaságot 1938-ban. A rákövetkező hónapok folyamán meg­kíséreltük, hogy a békülékenység politikáját folytassuk és szlovák szomszédunkkal helyreállítsuk azt a testvéri viszonyt, amelyben év­századokon keresztül élt a két nemzet. Nem tagadom, hogy sok keserű pillanatot okozott a magyar kor­mánynak és talán még több csaló­dást a magyar nemzetnek, hogy a baráti jobb, amelyet a szlovákok felé nyújtottunk, nem talált megfe­lelő fogadtatásra, sőt a szlovákság egyes — igaz, hogy csekély — ré­tegei a magyarság közeledését elő­ször gyanakvással, később egyene­sen rosszakaratú rágalmazásokkal igyekeztek lehetetlenné tenni. Ebben az igen veszélyes külpo­litikai helyzetben, amelyben egész Európa és talán Ázsia sínylődik, kettőzött óvatosságra és önuralomra van szükség és ennek érdekében méltóztassék megengedni, hogy a magyar-szlovák viszony jelenlegi stádiumának részletes és teljesen beható taglalásától eltekintsek. Mint régi európai nemzet, tudjuk, mi a kötelességünk földrészünk eme sarkában, de annak is tudatá­ban vagyunk, hogy van egy felső határ, amelyen a pohár megtelik és akkor esetleg olyan intrikákat és okvetlenkedéseket is megfelelő mó­don utasítunk vissza, amelyek mel­lett egyelőre csak vállvonogatva me­gyünk el.­­ A türelem határa ott ér véget, ha nem látják azt, hogy a Szlová­kiában lakó magyarság jogait, em­beri élethez és vagyonához való jogait csorbítatlanul tiszteletben tart­sák. Harmadik államokban zárt ajtók mögött elhangzott ígéreteknek, nem kevésbbé szép beszédeknek és újságcikkeknek megszűnünk jóindu­latúig hitelt adni, ha a szlovákiai magyar kisebbséget, hazánk fiait, vagy a magyar állam méltóságát komoly sérelem éri. Ne igyekezzenek nekünk fél, vagy egész hivatalos szlovák személyek a német birodalmat, Szlovákia protektorát állandóan kijátszani, mert mi teljesen megbízunk a magyar-német barátság szilárdsá­gában és azokban a tényezőkben, amelyekben ez a barátság fel­épül. — Remélem, — folytatta a kül­ügyminiszter , hogy a szlovákok egyes vezetői nem tévesztik el lehe­tőségeik mértékét, illetve felső ha­tárát és komolyan számolnak az­zal, hogy a nemzeti becsület védel­mében, amelyhez számítjuk véreink életének és jogainak megóvását, nem fogunk habozni cselekedni sem, ha a szomszédaink a józanság utolsó szikráját is elvesztik. — Mélyen tisztelt Felsőházi A magyar kormány a nemzet egyete­mével mindig arra törekedett, hogy a megmaradt szűkös örökségben legalább azt, ami nekünk a legna­gyobb értéket jelenti: az európai gondolkodást, a várni tudást, a hitet és a rendíthetetlen bizalmat a jövő iránt, valamint elsősorban a nemzeti becsületet, amely épen a mai na­pokban olyan nagy értéket képvisel, csorbítatlanul, — úgy amint azt elő­deink ránk hagyták, — ruházzuk át az utódokra. Ennek a vezérelvnek a szem előtt tartása mellett igyekezni fogok úgy cselekedni, ahogy az leg­inkább az ország javára válik. — Hangsúlyozom, — folytatta emelt hangon gróf Csáky István — veszélyes volna azt feltételezni, hogy gyengék vagyunk, vagy gyengéknek érezzük magunkat, mert minden életrevaló és életre hivatott nemzet elérkezhet ahoz a határhoz, amikor az erkölcsi erők érdekében minden kockázatot vállal és megfontolást vagy pillanatnyi haszonteóriákat fél­revet. (Helyeslés és taps a felsőház minden oldalán.) — Csak azok a népek nem tá­madnak fel, amelyek nem tudnak, vagy nem mernek élni. Célszerűbb­nek látszanék, ha inkább az erő ön­tudatát látnák az érdekeltek a ma­gyar kormány ama elhatározásában, hogy úgy és akkor cselekszik, ami­kor ez neki a leghasznosabbnak lát­szik és nem akkor, amikor erre provokálni szeretnék. A külügyminiszter végül köszöne­tet mondott Szüllő Gézának felszó­lalásáért és beszédét a következők­kel fejezte be: — Még csak azt kívánom meg­állapítani, hogy a magyar kormány továbbra is a türelem és a béke politikáját kívánja folytatni szlovák szomszédjával szemben. MAKÓI NÉPBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANKKAL KÖLCSÖNÖKET FOLYÓSÍT „IBUSZ”­­HOV.Hivatalos mintjegt­rofofiók­ja. Legmagasabb kamatot térit ooo föld, ház és áru fedezete mellett, ooo 4 , betétek után és azokat minden felmondás nélkül azonnal kifizeti.

Next