Református gimnázium, Máramarossziget, 1887
*) Zsolt. CXXVII. I. I. IGAZGATÓI JELENTÉS A MÁRAMAROS-SZIGETI HELY. HITV. LYCEUM ÁLLÁSÁRÓL 1887/3-BAN. Az 1888. évi junius hó 17-én tartott zárünnepélyen előterjesztette SZILÁLCS-ITX ISTVÁNT közigazgató. I. Harminczadik ízben állított fel e díszes helyre a kötetelesség, hogy lyceumunk koronkénti életéről a nyilvánosság előtt számot adjak s igazgatói jelentést terjeszszek elő. Harmincz év nagy idő a haladó ember életében, nem az esztendők számánál fogva csupán, hanem és főleg azon viszontagságok miatt, amelyeket ezek lefolyása alatt által kell élnünk, legtöbbször küzdenünk; hát még egy tanintézet életében, mint e mienk is, mely évek során keresztül, ha nem mindig volt is a lét és nem-lét között, de folyvást oly viharoknak volt kitéve, amelyek hogy végkép el nem merítették, csak azoknak a bátor és csüggedni nem akaró karoknak kell Isten után tulajdonítanunk, a minek hajójának kormányrúdját tartották, vezérelték. Mondám: Isten után. Mert a zsoltárizó szerint: Ha az Ur nem építi a házat, hiába munkálkodnak az ő épitői azon, ha az Ur nem őrzi a várost: hiába vigyáz az őriző.*) És valóban Isten velünk volt. Ő megíértette a Mózeseket és Áronokat, hogy a jó tét bujdosó angyalát hozzánk vezéreljék; ő tette a sziveket ki nem apadó forrásokká, hogy azokból reánk az áldások folyója csörgedezzen; ő adott a Józsuáink harco t.