Medgyesi Lapok, 1935 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1935-01-01 / 1. szám

II. Évfolyam 1. szám Mediaş - Medgyes 1935 január 1. kedd Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mediaş—Medgyes, Piaţa Regina Maria. — Szerkesztőségi órák naponta 3 —6-ig. Kiadja a „Medgyesi Lapok” kiadóvállalata. A magyarság érdekeiért küzdő­ független magyar lap. Főszerkesztő: SZ. NAGY SÁNDOR Előfizetési dij : Egész évre 200 Lei. — Félévre 100 Lei Negyed évre 50 Lei. — Egyesszám ára 4 Lei Egyesületeknek, bankoknak, olvasóköröknek, vállalatoknak havi 50 Lei. — Magyarországra 360 Lei Boldog újévet 1935 január hó 1. Boldog újévet kívánunk, így­­ köszöntjük egymást immár ezer-­­ kilencszázharmincöt év óta ja­­­­nuár hó első napjára virradó-­­­­ag. Ha visszatekintünk a múlt-­­­ra, így üdvözöltük mindenkor , egymást mi embertársak. És az­­ év utolsó napjaitól mindenkor azzal búcsúzunk, hogy az el­múlt év megpróbáltatásokkal teli nehéz esztendő volt. Vi­gadva, örömmel ki­ál­tjük : meg­halt az óév, éljen a boldo­­­­gabb út. Az ember természetében rej- sik, hogy a jövőtől mindig job­bat és jobbat vár és mégis ha­­ visszatekint a múltba, csodála­­­­tosan szépnek látja mindazt,­­ ami mögötte maradt és felső- ó hajt, de másként volt bezzeg­­ a mi régi jó időnkben. Vájjon tisztában vagyunk-e,­­ hogy mi is az a boldogság. Vájjon határozott körvonalak­ban ki tudnánk rajzolni magunk elé vágyainkat, melyeknek be­teljesedése után legtöbbször úgyis hiába áhítozunk? Miért nem leljük magunk helyét a mindenkori adott viszonyok ál­tal megszabott körülmények kö­zött ? Miért törtetünk, perleke­dünk, áskálódunk, fondorkodunk, irigykedünk? Az­­ a boldogság, ha embertársainknak viszonylag rosszabbul megy, mint nekünk? Akkor már nyugodtabbak, bol­dogabbak vagyunké? Akkor már elértük-e vágyaink neto-­­­vábbját ? Nem és nem. A cseh külügyminiszter nem­régiben ezerkilencszázharminc­­ötre szörnyű esztendőt jósolt, tele könnyel és vérrel. Körös­körül egy lázasan fegyverkező­­ bizalmatlan, egymás megsem­misítésére minden pillanatban kész világ tölti el rettegéssel, a boldognak áhított újesztendőnk hajnalát. Idebenn pedig az il­letékesek és illetéktelenek ka­rácsonyi megnyilatkozásai mint­ha a betlehemi jászol fölött megcsendült angyali szózatot smételnék : „Dicsőség adassék az Istennek s békesség a föl­dön a jóakaratu embereknek“. Jóakaratu emberek mindnyá­jan lehetnénk, egészen kis meg­erőltetés árán bár. Csak 27 ön­zésünket kellene időnként hát­térbe szorítanunk, főként olyan időkben, mikor a közösség java az egyéni érdek elnémítását pa­rancsolja. A háború és a rákö­vetkező esztendők mindent el­követtek, hogy az emberben a fegyelemérzést meglazítsák. Az egyéni felelősségre alapított tár­sadalmi rend helyébe minden vonatkozásban a tömegek pil­lanatnyi hangulatára épített ön­kényuralmat akarták rendszerré tenni, jól tudván, hogy a töme­geket úgy sem lehet felelőssé tenni, mert réges-régen megál­lapították a tömeglélek búvár­­lói, hogy a tömegnek egyik legjellemzőbb tulajdonságát ép­pen a felelősségérzet eltompu­­lásában kell megjósolni. Nap­jainkban is azért vált legjelleg­zetesebb tünetévé a felelősség­től való irtózás fent és lent. Va­lamikor az iskolás gyereket ar­ra tanították : ha elkövettél va­lamit, állj ki bátran és vállald cselekedeted következményeit. Ma az államok vezető polcain ülők nemzetközileg mutatnak példát arra, hogyan kell a fele­lősség alól, tetteink következ­ménye alól lehetőleg kibújni s azokat lehetőleg másokra rá­kenni. Ilyen körülmények között nem őszintén és hiába kívánunk egy­másnak boldogabb új esztendőt. Amíg önmagunkba és környe­zetünkbe nem tudjuk visszane­velni a felelősségérzést, addig kellő erélyel nem követelhetjük másoktól sem, hogy minden körülmények között legyenek urai szavaiknak és tetteiknek. Természetes, hogy a felelősség­vállalás kockázattal jár, de ha ettől a kockázattól minden lép­ten magunk is visszariadunk, hogy kívánhatjuk másoktól, hogy vállalják, esetleg helyettünk is. Boldog új esztendőt kívánunk. Több jóakaratot, kevesebb ön­zést, több felelősségérzést ! Min­den emberben a faji szereteten felülemelkedő emberszeretetet! Krisztus urunk nem azt mondta: szeresd román a románt, szász a szászt, magyar a magyart stb., hanem : szeresd embertár­sadat, mint tenmagadat ! Ha ezt mindenki figyelembe venné és kölcsönös áldozatok árán igyekezne ezt mindenki megvalósítani s ha mindez be­teljesedne, jósolhat rémes elkö­vetkezendőket akárki, a boldog­ság mégsem fog elmaradni. Mert a legnagyobb boldogság a saját lelkiismeretünk tiszta­sága. Ezt pedig kiki egy kis jóakarattal, önzetlenséggel, fe­lelősségérzettel könnyen m­eg i­s szerezheti az emberiség egye­­­teme, hazája, szűkebb községe javára és boldogulására önma­gának és hozzátartozóinak. Boldog újévet... Elmúlt idők­nek alvó emlékein elmerengve, az újévi éjféli harang zsongása ömlik szivembe, a sok külön­böző fajú és felekezeti ember­társainknak templomából mily gyönyörű, lélekfelemelő össz­hangban egyesül a sok harang gilingolása és terjed a tiszta r­­égen át a mindenségbe, a sze­­­­gényhez, gazdaghoz, úrhoz és szolgához, beteghez és egész­ségeshez. Együttesen üdvözlik az ujesztendőt. A sok harang zsongása-bon­­gása, kisérve a szabadba tódult ujjongó emberek külömböző nyelven tett, de egyhangú, egy­­akaratu jókívánságok tolmácso­lásából összegyűlt hangzavar felemelő morajától­­ át és át­járja lelkemet. Egy nagy ün­­i nép érzése mint a tavaszi virág­illat, mint a reggeli napsugár­­ hull a szívemre. Önkéntelenül­­ és visszatarthatatlanul tör ki­­ belőlem az örök béke dala . Bé­­­­kesség a földön a jóakaratú embereknek. Pihenjen el a harc mindenütt. Nyugodjanak le a népek, nem­zetek, pártok küzködő hullám­verései. Az egyéni nézetek ke­serűségeit felejtse el szivünk és az ujesztendő hajnalán szórja tele virággal szivünket az örök szeretet. Úgy legyen... A Magfar Párt felhívása Az új választói névjegyzékek elkészültek és azok egész ja­­­­nuár hó folyamán úgy a város­házán, mint a járásbíróságnál közszemlére tétetnek ki és ezen idő alatt bármely választó a névjegyzékek összeállítása ellen­­ bélyegmentes előterjesztéssel él­het a járásbírósághoz, mely az előterjesztés felett 15 napon be­lül dönteni köteles. Felhívunk minden magyar vá­lasztó­polgárt és nőt, akiknek választói jogosultságuk van, azonban valamelyes oknál fog­va a névjegyzékből kimaradtak volna, kérjék annak felvételét. A szükséges adatokat kérjük legkésőbb január hó 25-ig az Országos Magyar Párt hely­beli vezetőségével közölni, aki egyúttal gondoskodik egy együt­tes előterjesztés elkészítéséről és beadásáról. Koma iocufa. rés finita Olvassuk a napilapokból, hogy Szovjet Oroszországban Kirov meggyilkolása alkalmával no trockij­istát, tehát ugyancsak kommunistát, ha más árnyala­­tuak is azok, kivégeztek. Olvassuk a közelmúlti genfi tárgyalások feletti elmélkedése­­ket, melyek még mindig nem simultak el A hullámok elültek, de a felszínen még gyűrűket vett a bedobott kő.­­ A genfi gyűlésen ott volt Litvinov, a szovjet megbízottja is, aki gúnyos elbizakodottság­gal jelentette ki azon tárgyalá­son, amelyen a terror és annak eszközei elítéléséről és annak a jövőben való megakadályozásá­ról volt szó, hogy­­ők egy kis terrorért nem szaladnak a szom­szédhoz és nem csinálnak nem­zetközi kérdést belőle. Az emberiség szelleme, a­mely annak idején szót emelt a cári Oroszország börtönei és

Next