Mérleg, 1992 (28. évfolyam, 1-4. szám)

1992 / 1. szám

JEGYZETEK AZ ÖTSZÁZ ÉVE TARTÓ NAGYPÉNTEK. Ez a címe Leonardo Boff brazil ferences, felszabadítási teológus cikkének a freiburgi kontraste 1991/3. számában, amely Amerika 500 évvel ezelő­tt történt felfedezésével, helyesebben meghódításával foglalkozik.„Európai keresztények támadtak a kontinensre, minden idők legnagyobb népirtását okozták, a lakosságot egy­negyedére csökkentve. Jogtalanul kitulajdonították földjüket, lerom­bolták a nép társadalmi és politikai rendjét, elnyomták a bennszülött vallásokat és megszakították az önálló kultúrák természetes növekedésé­nek belső logikáját... A bennszülötteknek és a rabszolgaként elhurcolt afrikaiaknak a kereszténység az elnyomó és gyilkos ellenség vallásának mutatkozott. Az evangélium így nem lehetett számukra örömhír, csak a szerencsétlenség gyűlöletes üzenete... A misszionáriusok többsége káro­molta Istent, amikor igyekezett az indiánoknak és az afrikai rabszolgáknak bebeszélni, hogy bűneik miatt és azért, mert nem keresztények, mert nem hisznek Jézus Krisztusban, most Isten büntetéseként meghalnak. Meggyil­­kolták őket, megsértve az evangéliumot és Isten akaratát, a gyarmatosítók hírvágyának kielégítésére... Ez a nagypéntek még nem ért véget a 16. századi hódítás végével, ma is tart... és alig van remény feltámadásra” — állapítja meg Boff. Gerhard M. Kirk, a lap szerkesztője pedig így ír: „...az európai történelemírás Amerika felfedezését tekintve szörnyű hazugság. Mind Kolumbusz, mind pedig a spanyol királyok (Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd) számára egyszerűen gazdasági vállalkozás volt... Népeket igáztak le, irtottak ki. Csak az első nyolcvan évben, körülbelül 1570-ig 35—45 millió indián halt meg. Helyükre afrikaiak millióit hurcol­ták rabszolgának. Az emberekkel együtt (az európainál régebbi) kultúrá­kat, rasszokat, nyelveket pusztítottak el. És mindezt a kereszt jegyében. A korabeli történész, Ovideo állapította meg: »Ki kételkedhet abban, hogy a hitetlenek ellen használt lőpor az Úrnak szóló tömjénfüst?« Az evangeli­­zálás erőszakkal járt, a kereszt és a kard szövetkezett. Kezdettől fogva nem arról volt szó, hogy a »pogányokat« közelebb vigyék Istenhez. Kezdettől fogva az aranyláz fűtötte a hódítókat... Van okunk az ünneplésre? Igen, de nem a szokványos, diadalmas értelemben. Az emlékezés is ünneppé válhat, megemlékezve az inkák, aztékok és indiánok, valamint a kevés európai (főleg szerzetes) ellenállásáról, akik akkor az Isten nevében a kizsákmá­nyolás és a népirtás ellen emelték fel szavukat, Amerika őslakóiért...” „A fenti negatív kritikák természetesen igazak, ha az 500 év előtti történé­seket mai szemlélettel tekintjük, és az 1948-as »Emberi Jogok Nyilatko­zatát« kérjük számon a fél évezred előtti hódítókon... Ami a kultúrák dialógusát illeti: a fölfedezések korában kis törzsi hagyományoktól elte­kintve, egész Amerikában csupán két nagy kultúra virágzott: az aztékoké

Next