Mindenes gyűjtemény 1-2. (Révkomárom, 1789)

I. negyed - 1789-08-01 / 10. levél

i?8 % ( 6 ) *£ lássára fel­fusson valaki, és ha a’kéménynek valahol repedése volna, azt farral be­tapas­­­sza; és más valaki pedig, a’ ház fedelére fel­­menvén, a’ kémény’ lyukait vizes pokró­­tzokkal vagy ruhákkal, vagy nedves marha­­bőrrel be­dugja , hogy így a’ kéményben lévő tűz el­fojtattathassék. Szükségnek ide­jén lehet a’ kéménybe feljűlről le­öntözni, vagy leves ganéjt le-ereszteni abba. Igen jó, ha erős épűletje van a’kéménynek, úgy hogy az öszve­düléstől nem lehet azt félteni, puskával fel­lőni abba. —Mindazon­által leg­tanátsosabb ’s könnyebb ez a’ há­rom eszköz: 1. Egy jó maréknyi kénkövet kell az tűz­helyen meg­gyújtani. Ennek az erős gőze, el­óltja az égő kéményt. 2. Avagy — egynéhány maréknyi kö­­zönséges apró sót kell a’ tűz­helyen lévő tűzre vetni, mellynek szinte az az ereje van. 3. Vagy pedig — a’ mi leg­könnyebb — egy nagy hidegvízzel teljes tserép-edény­­be néhány maréknyi sát vetvén, azt a’ tűz­helyen mind addig szűntelen keverni kell, valamíg annak erejétől a’ meg­ tüzesűltt és meg­gyűltt korom, a’ kéményről darabon­ként le nem hűlt, és így a’ tűz magában el­alszik.

Next