Mindenes gyűjtemény 1-2. (Révkomárom, 1789)
2. negyed - 1789-11-21 / 15. levél
Sí ( 0 ) Oszt-indiai Muzsikusok, muzsika szóval kelénk az égetés’ kehere az öz végjét; ’s a’mukká szerszámok’ harsogások, nem csak majd minden érzékenységeket elfojtanak benne , hanem az ötét kétere nagy számi sokalag,’ öröm’ ’s örvendezésre felvidítván, anna vapsolása által meg bátorsagosabbá tétetik az özvegy, ha favára nézve. A’ muzsikumokat, néhány Brámínusok követik, az Isteneknek szenteltetett virágokat hordozván kezekben. Oket követi a’ megégettetésre elszánt özvegy, hosszú fejér ruhákba öltöztetve , le-eresztett hajjal , örömmel hetven iszonyu halálára. A’ rakás fa mellé érkezvén, leteszi maiden ékességét, ’s előtte álló rokonai’ kezekbe adja azokat. Ezek után járnék néhány srámínusok, olajjal tellyes edényekkel, mások pedig égő siklyákkal, melleik egy Indiában nevelkedő fából készítöznek. Minekutánna az özvegy minden rajta lévő ékességeit elosztogatta rokonjai közét, hátsót veszen azoktól , a’ kik szerencsét kívánnak nékie azon mennyei örömben való részesülésre, mellyért feláldozza magát. Azután felhágván a’ rakás fara, az ő ki nyujtóztatott férje mellé le-fekszik és megöleli azt. A’ jelen lévő rokonjai közzűl néhányan felhágnak utánna a’ rakás fára, ’s mind a’ kettejeknek testeket eggy nagy darab fához le-kotűzik, ’s mineki anna