Mindenes gyűjtemény 1-2. (Révkomárom, 1789)
2. negyed - 1789-11-21 / 15. levél
( O )* 233 rozván, azt találták, hogy a’ külső részén mint egy fél-szél vastagságra jó-féle Apáttá vált; a’ több része tsak meg meszesedett és kő formájúvá vált; a’ közepe pedig még csak keveset különbözött más akármelly maga neméhez hasonló fától. Mert közönségesen úgy szokott a’ fának kővé válása, mindenkor kívülről kezdődvén a’ belsőbb részére bé hatni; mellyet a’ sok kővé vált falunak példáik bizonyítunk. Ezen majd 17. Száz esztendökig a’ Duna vízében lévő Trajánus hídjának eggyik kővé vált fa oszlopa esmérteti, melly igen sok idő kelletik ahoz, míg a’ természet a’ fát kővé változtatja. ’S ezen időnek mivoltához képest, még több kellett volna 10 ezer esztendőnél, míg ez az egész s’zál-fa egészen valóságos jó-féle Agáttá vált volna. Mellyböl ki-tetszik , hogy Száz ezer esztendők elfolynak, míg valamelly nagy szal-fa egészen kövé változik. Eggy ilyen egész szálfának tökélletes jó Agolttá lett elváltozását így ’beszélli elő, eegy a’Természet’-búvári közzűl, Esüsti Ur: Éppen magam láttam, úgymond, a’ Felséges Császári Természeti Gyűjteményes Tárházban, eggy olyan egészen Agolttá vált szálfa darabot, melynek három lábnyi álláso (diameter) vastagsága volt; eggy mást pedig olyat, melynek jó forma repedése lé* Pevén