Mindenes gyűjtemény 1-2. (Révkomárom, 1789)
2. negyed - 1789-11-21 / 15. levél
23/ 91 ( o ) V? hetetlett, hogy ilyen munkát olvas az Úri Tehát esméretes ez az Úr előtt, mondá amaz? Igen is, fejele Millvitz , Livornóból, a’ hol eggy Anglus Tiszt kölcsönözte azt nékem. Nem de nem telyes gyönyörüséggel’s megnyúgovásal olvasta az Úr, kérdé a’ Báró? Megnyirgovásal é ? kérdezheti é Nagyságod, monda Millvitz; a’ méreg, akármelly édesen és szép szín alatt van elkészítve, még is csak méreg az , ’s annál inkább kell attól őrizkedni.—De vallyon hogy jutott az Úr e’könyvhez ? Természet szerint felele a’ Báró. Sokan felette nagy dítséretekkel emlegették azt ifjú Méltóságink közzűl ; ’s minthogy másképp’ szerét nem tehettem, hat aranyat adtam érette. — Jobb lett volna azt a’ hat aranyat a’ szegényekre , vagy,bár a’ leányokra költeni, monda Millvitz; eggyék még Tem olyan veszedelmes, mint a’ masik. — Pfuj Millvitz, hogy nem szégyelli, mondá a’ Báró , úgy beszéltem mintha Pap volna. Miért nem olvashatnám én azt, holott Kegyelmed is már olvasta? — Kedves Barátom, mondá erre Millvitz, közöttünk, maga megismeri az Úr, hogy jó nagy különbbség van." Ha én életemben soha se olvastam volna Német vagy Deák Metafizikát, féltem volna a’ Franttól, melly inkább édesgető írása , mintsem a’ fundamentomos okok által, igyekszik az embert maga részére meghódítani. De kérem aa