Mindenes gyűjtemény 3. (Komárom, 1790)

1790-01-13 / 4. levél

% ( 6 ) f1 . 57 Mostanában immár a’ sorsa meg­fordúlt, Mert Magyar Urakkal a’ vára boldogult. Még ugyan ez előtt Szent István tetemi Voltak itt, ’s Teldincik híres eszközei. Itt rend’-kívül való tanítóvá lettem , Fekete, Patachich, Uraktól tétettem. Volt ebben nagy része Károlyi Antalnak, Ürményi­zsó­sefnek, ’s érdemes Szabónak. Ez utólaó rászóllt, hogy Zábrágba menjek, ’S némelly tudománynak tanítója legyek . Köszönöm jó kedvért. Most tudom mi ilyenek, é S mi szívnek hozzánk a’ Horvát emberek, Azért nem vótt kedvem nyelveket tanulni, De még is a’ Magyart kellett félben hagyni. Már hála Istennek! Országomban vagyok, Újra Magyar nyelven olvasok, vagy szóllok. Ösztönöznek erre igaz Magyar szívek, Mellyek anya­nyelvnek még bétsben is hívek. Hát a’ Komáromi , és Kassai fisak ? Vajmi hathatósan magokhoz kapcsoltak! Fel­vittem már én is kevésre a’ dolgot, Deák oskolámban hallani Magyar írót. Ha kérdem : ki akar, ’s melly nyelven fe­­ lelni ? Hány Németh, Tót, Magyar, felelet is annyi. Légyen ez Vallásunk’öregbítésére, Es Magyar Hazánknak nagyobb örömére* M. I. S.

Next