Miskolczi Estilap, 1915. január (24. évfolyam, 2-25. szám)
1915-01-05 / 2. szám
-----— ti., (6d.) szara MISKOLCZI ESTILAP Eityes srám ára 8 fillér, Síagjelenik vasárnap és üisepilap kivételével mindennap délbes 12 hakor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rozmaring u 2. sz. Szelényi és Társa könyvnyomdája. Telefon 62. szám. POLITIKAI NAPILAP Kiadó laptulajdonos: SZELÉNÉI LAJOS* Előfizetési árak helyben : egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Vidékre: egész évre 12 korona, ♦♦ félévre 6 korona, negyedévre 3 korona. ♦♦ A világháború hírei — A miniszterelnöki sajtóosztály távirati jelentése. — Előnyomulás Varsó felé. (Berlin, január 1.) A haditudósítók jelentik a keleti főhadiszállásról: A helyzet a Visztulától délre, a Bzurától és a Rawkától keletre egyre jobban és gyorsabb léptekkel közeledik a megérlelődés felé. A gyűrű, mely Varsót fogja félkörben körülölelni, egyre szőkébbre szorul és mert az orosz centrum minden erőfeszítése, hogy a támadás nyomásái egy ellenoffenzívával Novomiaszto és Inovlodz felől ellensúlyozza, kudarcot vallott, a döntés a Varsó előtti harcokban egyre közeledik. Az új esztendő első napjai meg fogják hozni hivatalos hírét annak, hogy az ostromágyúk eljutottak Varsó külső erődvonaláig. A támadások a legnagyobb kedvvel és elégséges erővel folynak és az orosz defenzíva, bármilyen makacs és szívós is, nem bírja tovább az ellenállást. A harc sok helyen futóárkokkal folyik és szuronynyal kell kiverni az ellenséget, mely egy lövészárok feladása után pár száz lépéssel tovább már előre elkészített új lövészárokban folytatja a védekezést. A támadás lebírhatatlan ereje és még a védelemnél is erősebb szívóssága megtenni gyümölcseit. Közép- Lengyelországban a Pilicza mentén a támadás szintén tért nyert. Ettől délre az osztrák-magyar hadsereg erején és ellenállásán megtörik az orosz támadás és hiábavaló minden ellenséges igyekezet, mely itt áttöréssel kísérletezik, hogy ellensúlyozza és befolyásolja a Lengyelországban folyó szövetséges offenzívát, illetve Galicziában lekössön annyi német, illetve osztrák-magyar haderőt, hogy a monarkia nem kísérelhet meg döntő támadást Szerbia ellen. A szerb haderő ahadjárat eddigi folyamán igen súlyos veszteségeket szenvedett. Ezt Szerbia illetékes körei is elismerik. Hogy azonban a még hátralévő hadsereget megverjék, ehhez tekintélyes erők kellenek, mert az aktív szerb hadsereg mellett a lakosság is küzd. A december 8-ika óta Szerbiában beállott változás új reménységekkel töltötte el a szerb vezető köröket és az orosz befolyás a szerb hadiszálláson nem csökkent. Erre addig nem is lesz eset, amíg Szerbiában meg nem győződnek arról, hogy az osztrák-magyar haderő galicziai elfoglaltsága dacára is oly erőket vessen Szerbiára, amelyek a biztos sikert magukban rejtik. Bizonyos, hogy a szerb hadsereg állapota nem a legkitűnőbb és , a katonák öltözéke meglehetősen hiányos. Igaz az is, hogy az Új-Szerbiából való katonák nem a legmegbízhatóbbak. Szerbia csak akkor fog megsértést keresni a monarkiával, ha Oroszországot Lengyelországban vagy Galicziában döntően megverik. A szerb hadsereg nagyon szeretné a békét, mert a három , egymásután következett háború , nagy igényeket támaszt az országgal szemben. Bizonyos, hogy ebben a háborúban nem a békét szerető lakosság kívánsága mérvt adó, hanem Szerbiának, mint orosz vazallusnak, ki kell tartania, így gondolkodnak Szerbiában a háborúról, sikerüit. Az oroszok a VIII. hadsereg főerőit a Gorlieze—Tuchov közti területre tolták. Legnagyobb jelentőségű sikeres offenzívánk a középső és alsó Dunajecz keleti partján, valamint az alsó Nidán. Az oroszok hatalmas erőkkel megújították támadásaikat, ezek azonban tüzérségünk és gyalogságunk pusztító tüzében összeomlottak. Az ellenség óriási veszteségeket szenvedett. A Cherciny — Opoczno közötti területen nem történt döntés. Opoczno és Zpovlodz között új orosz erők támadása meghiúsult. A Rawkánál a németek új erőkkel átlépték a folyót. A Bzuránál főerejükkel már a folyó keleti partján állnak. Az ellenség általánosságban csak Sohaczevnél fjt ki ellenállást. A galicziai és lengyelországi helyzetet tehát kedvezőnek ítélhetjük meg. A szerbiai helyzet és hangulat. (Budapest, jan. 1.) Szalonikiből jelentik: Szerbiában még mindig meg vannak győződve arról, hogy Oroszország meg fogja tartani ígéretét és oly nagyszámú katonaságot fog kiállítani, hogy Lengyelországban. Eredményes harcaink a Kárpátokban, (Budapest, január 1.) Az erdős Kárpátok nyugati részeiben csapataink tekintélyes eredményeket értek el. Előrehaladásuk úgy az uzsoki szorostól észikra, mint a lupkovi szorostól északra egészen a galicziai hegyekben Hivatalos jelentés az északi és a déli hadszíntérről. (Budapest, január 1. — Hivatalos.) Galicziában és Bukovinában tovább folynak a harcok. Ezek tegnap nem változtatták meg a helyzetet. A Bian-szakaszon Tarnowtól délre az ellenségnek a nap folyamán és éjszaka ismételt támadásait, súlyos veszteségeket okozva, visszavertük. Csapataink ez alkalommal kétezer oroszt elfogtak és hat gépfegyvert zsákmányoltak. A Visztulától északra tartós erős köd akadályozza a harci tevékenységet, ennélfogva részben nyugalom volt, részben kisebb, de fontos előhaladást tettünk. A déli hadszíntéren semmi sem történt. — Hofer, altábornagy. (A miniszterelnökség sajtóosztályától.) A német főhadiszállásjelentés. (Berlin, január 1.). A ngy főhadiszállás jelenti: A nyugati hadszinteren Nieuportnál semmi jelentősebb esemény nem fordult elő. Az ellenséges tüzérség által tökéletesen összelőtt St.George major visszafoglalásától az ottani magas vízállás miatt eltekintettünk. Betumennél a csatornától délre elfoglaltunk az angoloktól egy lövészárkot. — Az Argonnokan támadásaink előbbre haladtak, ismét négyszáz hadifogoly, hat géppuska, négy aknavető és számos más fegyver és lőszer került kezünkre. Egy St.-Michieltől északnyugatra lévő francia tábort tüzeléssel felgyújtottunk. Sennheimtől nyugatra ellenünk intézett támadásokt, amelyek tegnap megismétlődtek, mind visszavertük. A keleti hadszíntéren, a keletporoszországi határon és Lengyelországban a helyzet változatlan maradt. Erős köd akadályozza a hadműveletünket. (A miniszterelnökség sajtóosztályától.) Tisza István újévi beszéde a háborúról és helyzetünkről. (Budapest, jan. 1.) Gróf Tisza István miniszterelnök a munkapárt mai fogadása alkalmából egész Európának beszélt. Beszédének belpolitikai vonatkozású részei nem kevésbbé jelentősek ugyan, mint a külpolitikai fejtegetései, mindazonáltal a kormányelnök előadásának nemzetközi jelentőségét nyilatkozatainak az a része adja meg, mely a diplomáciai és hadügyi helyzetre vonatkozik. Tisza István az ő határozott és meggyőző modorában foglalkozott azzal a sokat vitatott kérdéssel, hogy a világháborúért ki felelős. Beigazolta, hogy a hármasszövetség mindig defenzív jellegű volt, míg ellenben a másik hatalmi csoportosulást offenzív érdekek hozták létre. Már 1908-ban, az annexió alkalmával kitűnt,hogy Szerbiának agreszszív célja van a Monarchia ellen és hogy ebben Oroszország támogatja. A monarchia békeszeretetét igazolja, hogy már akkor sokan voltak, akik békességünket túlságosnak mondották. Itt a miniszterelnök érdekes kijelentést tett. Határozottan hangoztatta, hogy ő a maga részéről, amikor aki befolyása volt a külpolitikára, mindig amellett érvelt, hogy a békét fenn kell tartani, amíg azt bavrlettel megtehetjük. Bátorságnak tartotta és tartja ma is azért