Miskolczi Estilap, 1916. október (25. évfolyam, 224-249. szám)

1916-10-01 / 224. szám

XXV. évfolyam, Vasárnap, 1916 október 1. SM-ik (1064.) szám. ESTILAP —■—-» ..... Egyes szíj® óra 2 fillér. Migre realie vasársap­át nevepasp kivételével mindennap délutin 1 órakor. Szerkeszőség és kiadóhivatal: Rozmaring u. 2. sz. Szelócvl és Tárta könyvnyoadó|E. Telefon 62. írás­. Felelős szerkesztő: FÖLDES GUSZTÁV. %­­ ______ || Kiadó laptulajdonos: SÍELÉST! LAJOS Előfizetési árak helyben­­ egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Vidékre s egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona. O­ világháború hírei: Hofer hivatalos jelentése. Nagyszebennél visszavertük a románokat. (Budapest, szeptember 29. ; fensikon állásaink és mögöttük — Hivatalos.) fekvő területek ellen erős olasz Keleti harctér: Románia el­­­ tüzérségi és aknavető tűz. A leni harcvonal: Nagyszebennél ! Fleims-völgyi harcvonalon, az a románokat megvertük. A j­elenség tegnap délután a sűrü várostól délre és délkeletre fekvő magaslatok heves küz­delem után a szövetséges csa­patok birtokába jutottak. A harc még nincs befejezve. A Kárpátokban a harc to­vább tart. A helyzet válto­zatlan. Terstyánszky vezérezredes hadseregénél tegnapelőtt ösz­­szesen 41 orosz tiszt, több mint 3000 főből álló legény­ség fogságba esett, 33 gép­fegyvert és 2 ágyút zsákmá­nyoltunk. Olasz harctér: A Karszt­köd védelme alatt megtá­madta a Gardinált és a Cima Busa Alta-t. Visszavertük u tannknak nagy nehézségek után sikerült még hét teljesen ki­merült olaszt kiásni és meg­menteni. Délkeleti harctér: A hely­zet változatlan. Höfter altábor­nagy, a vezérkar főnökének helyettese. (A miniszterelnök­ség sajtóosztályától.) --------- ')■ A német főhadiszállás jelentése: 3000 orosz fogoly Koritnicánál. (Berlin, szeptember 29.) A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati harctér: Ruprecht bajor trónörökös vezértábor­nagy hadcsoportja: Az ellen­ség szeptember 27-iki táma­dásainak véres visszaverése után tegnap a Somme-csata hevessége lényegesen csökkent.­­ Az Ancre és Courcelette kö­­­­zött a nyugati szárnyon kis­­ árokrészek feladása után köz­­­zelharcban visszavertünk egy­­ erős angol támadást, amely­­ Courcelettetől északnyugatra és északra tüzünkben omlott­­ össze. I Eaucourt—l’Abayenél az el­lenség gyenge támadása balul­­ ütött ki. Keleti harctér: Lipót bajor herceg vezértábornagy hadse­reg­csoportja. A Goduzischki­től északkeletre lefolyt siker- s­­ télen gyenge orosz előretörés- t Hirdessen a Miskolczi Estilapban! től és helyenként felélénkült tüzérségi tevékenységtől elte­kintve, nincs esemény. A szep­tember 27 én Koritnicánál el­fogott oroszok száma 4­1 tisztre, több mint 3000 főnyi legény­ségre, a zsákmány 2 ágyúra és 33 géppuskára emelkedett. Károly főherceg lovassági tábornok hadsereg­csoportja : A Kárpátokban a harcok to­vább tartanak. Nincs különös esemény. Erdélyi harctér: A nagy­szebeni szakaszon az ellenség­­ ellenállása megbénult. A ro­­­­mán erőket a hegység irányá­ban visszavetettük.­­ Balkáni harctér: A helyzet : változatlan. Ludendorfff, első főszállásmester (A miniszterel­­­­nökség sajtóosztályától.) Oroszország nem ellenzi a békeközvetítést. ] (Budapest, szeptember 29.) Hágából táviratozzék a Buda­pesti Tudósítónak. Diplomáciai körökben bi­­ányos feltűnést, kelt, hogy Oroszország nem csatlako­zott Franciaország és An­glia lépéséhez, amely sze­rint valamely semleges ál­lam mindennemű békeköz­­vetítése barátságtalan ak­tusnak tekintendő. — Saját tudósítónktól, Miskolcz, szeptember 30. dúsnak kitalálták a legegyszerűbb és legkényelmesebb módot: a tej árá­nak felemelését. A tej árát literen­­ként 64 fillérben maximálták. A hely­zet akkor némileg javult és akik a tejtermelők felfokozott igényeinek ki­elégítését találták a leghelyesebb megoldási módszernek, azok büszkén hivatkoztak az eredményre, jóllehet még így sem tudták kielégíteni a fő­város közönségének tejszükségletét. Alig két-három hétig tartott a javult helyzet, amikor ismét panaszokkal kerestek fel bennünket az anyák, hogy nem tudnak gyermekeiknek te­jet szerezni s naponként, kétszer, reggel és délután is, megismétlődtek azok a jelenetek a tej­üzletek előtt, amelyeket — sajnos — már meg­szoktunk. Azon a csatornán, amelyen át a tej feljut a fővárosba, most ismét léket vág egy nagyobb uradalom: báró Schossberger Lajos és Rezső kar­tali tejgazdasága. A báróék eddig 6000 liter tejet szállítottak fel a fő­városba, illetve 6000 liter szállítására kötelezték magukat. Ebből a faeny­­nyiségből a Máv­ Fogyasztási Szövet­kezete 2200 litert kötött le, a Ge­meiner István és Fia tejkereskedő cég 2000 és néhány száz litert, a többi pedig­­megoszlott a Szász és Weisz, valamint az Orvai cég között. A lekötött mennyiséget azonban soha­sem tudták megkapni a tejkereske­dők, mert az uradalom állandóan ke­vesebbet szállított, mint amennyire vállalkozott. Így például az Állam­vasutak Fogyasztási Szövetkezete ré­­gebben 1400 — 1500 litert kapott, most pedig 1300 litert kap, a Szász és Weisz cég, amelynek 900 litert kellett volna kapnia, naponta már csak 320 litert kap. .Schossbergerék most pedig arról értesítették üzlet­feleiket, hogy elsején beszüntetik a tejfelhozatalt. Megkapta ezt az érte­­ sSchossberger báróékteje „Az Est“ kesergésének mi, mis­­kolcziak csak örülni tudunk s abból ismét dr. Nagy Ferenc polgármester kiváló gondosságát látjuk. A főváros urai nem tudták megszerezni a Schoss­­berger báróék 6000 liter tejét­ (ed­dig is kaptunk tőlük 2000 litert), mert polgármesterünk, még mielőtt ők arra gondoltak volna, már lekö­tötte a tejet s ezzel biztosította Mis­kolcz város tejellátását. „Az Est“ cikke, polgármesterünk dicsérete. A cikkre még csak azt jegyezzük meg, hogy Miskolcz városa, figyelem­mel a mai nehéz tehéntartási viszo­nyokra és mert Budapest is hasonló magas árat ígért, kötötte le a tejet a mostaninál drágább áron, de ezt meg is tehette, mert Miskolcz városa nem akar nyerészkedni és ugyan­olyan áron fogja a tejet árusítani, amilyen áron azt vette. Ez a köz­­élelmezés helyes értelmezése és nem a nyerészkedési vágy. Iitest a Máv. Fogyasztási Szövetke­zete is és mint ahogyan az egyik igazgató kijelentette „Az Est“ mun­katársának, nincsen remény arra, hogy Schossbergerék megmásítják el­határozásukat. A tejkereskedők, akik Schossber­­gerékkel összeköttetésben voltak, még szombaton tárgyalni akarnak a tej­­főurakkal, a tárgyalás elé egy-kettő közülök bizalommal néz is, a legtöb­ben azonban, akik jól vannak infor­A fenti cimmel „Az Est“ mai száma — bennünket, miskolcziakat A Dimone-hegycsúcs­illan-­­ közelebbről érdeklő — következő cik­­dlóan könnyű és nehéz tüzér- s -két közls­­ségi tű­z alatt áll. A mentési­­ A főváros tejellátása az elmúlt munkálatok ennek dacára si-­í esztendőben sok aggodalomra adott kerrel jártak. Derék csapa- ! m!ir­ákot. Voltak olyan hónapok, ami­­j másvá, már tudják, hogy minden fá­kor a tejbehozatal a szu­ságlét felét­­­radozásuk hiábavaló lesz. Azt halljuk igém elégítette ki és akkor megöl­­j ugyanis, hogy ?. báróék, akik nincse­nek tekintettel sem régi összekötte­téseikre, sem a főváros érdekeire, lekötötték magukat Miskolcz városá­nak, amely többet fog fizetni, mint amennyit a budapesti piacon kaptak. Eddig ugyanis nagyban 50 fillérért adták el a tej literjét, amely a kö­zönséghez 64 fillérért került, Mis­kolcz pedig — úgy tudjuk — többet fog fizetni az uradalomnak. Ez a kis történet jellemző a mi viszonyainkra és főképen arra az üzleti szellemre, amely a saját hasznán kívül más ér­deket alig vesz figyelembe és amiben legelői járnak azok, akiknek a leg­többet kellene áldozniok, mert a leg­többet köszönhetnek a mai nehéz vi­szonyoknak. *

Next