Miskolczi Estilap, 1916. november (25. évfolyam, 267-274. szám)
1916-11-22 / 267. szám
"a XXV. évfolyam. Szerda, 1916 november 22. 267-ik (1107.) szám. Egyes száz ára 2 fillér. Megjelenik vasárnap és ünnepnap kivételével mindennap délután 1 órakor. # 1 % Felelős szerkesztő: FÖLDES GUSZTÁV. Kiadó laptulajdonos: SZELÉRTI LAJOS ír í • i I Előfizetési épek helyben ■ egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Vidékre egész évre 12 korona, ♦♦ félévre 6 korona, negyedévre 3 korona. ♦♦ mISKOLCZI ESTILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rozmaring-u 2. sz. Szelényi és Társa könyvnyomdája. Telefon 62. szám A magyar nemzetnek mély gyásza van. I. Ferenc József király meghalt. A patriarkális kort ért uralkodó, aki iránt az egész világ mindig szeretettel viseltetett, a háború vérzivatarának kellős közepében hunyt el és itthagyta hőn szeretett népét. Nagyot dobban a szívünk, lelkünkben kitör a fájdalom érzése és könnyezve állunk kihűlt teteme előtt. Európa legöregebb, legszentebb, legbölcsebb, legigazságosabb és legnagyobb uralkodója volt I. Ferenc József. A háború nagy halottja ő, kinek a koporsója előtt ellenségeinknek is meg kell hajolnia. Kedden estén a schönbrunni kastélyban megszűnt dobogni a legnemesebb szív és ezzel befejeződött egy imádott fejedelem élete. 87 éves volt jóságos királyunk, népének hű atyja. Minden idejét országának és népének boldogulására szentelte. A háború izgalmai nagyon megviselték az agg uralkodót s néhány nap előtt hurutos bántalmak lepték meg. Lesve, némán figyeltük az állapotáról szóló híreket. Sajnálkozva, remegve olvastuk, hogy betegsége egyre növekedőben van. Elszorult szívvel és kimondhatlan fájdalommal vettük a legszomorubb hirt, melyet magyar ember hallhat: I. Ferenc József király halálhírét. Minden magyar ember előtt felejthetetlen I. Ferenc József, ki népének diadal utján dőlt ki és nem nézhette, nem láthatta, mint győzedelmeskedik népe az ádáz ellenségei felett. Meghalt I. Ferenc József, de emléke örökké élni fog, míg egy magyar szív dobban e honban. I. Ferencz József Magyaroregész a világháború kitöréséig, szág apostoli királya, Ausztria A 100.000 arany koronázási császárja stb., született 1830. ajándékot a honvédek nyugdiaugusztus 18-án Schönbrunn- i járására adományozta; nemes bán; atyja, Ferencz Károly főtámogatója volt minden magyar herceg, anyja Zsófia főherceg- közművelődési törekvésnek. A nő, bajor hercegnő volt; már ’ 1860. óta Ausztriának alkotgyermekkorában megtanult magányt adott s Európa legalkot gyarul és magyar beszéddel mányosabb uralkodójának nevét iktatta be Pesten István főherviselte — Erzsébet királynéval ceg nádort Pestmegye főispáni való házasságból csak két leá hivatalába. 1848. Csehország nya, Gizella és Mária Valéria helytartója, csakhamar az olasz főherczegnők élnek. Egyetlen harcokban vitézül részt vett;— fia, Rudolf főherceg meghalt ugyanezen év december 1-én 1889. január 30-án s a magyar nagykorúvá nyilváníttatván, denemzet a legmélyebb részt vett cember 2-án Olmützben V. szeretett királyának akkori gyó Ferdinánd császár-király és atyszában. A felség 1867. Páris- ja, Ferenc Károly főherceg ban, 1869. Keleten (Szuez-ésatrónörökös lemondása után tróntorna, Jeruzsálem stb.) járt és rá lépett. Uralkodásának első több ízben látogatást tett Péterfelét gyakori háborúk zavarták, várt, Velenczében, Berlinben Az 1849-iki olasz és magyar s a délnémet udvaroknál. Az harcokat, az 1859-iki franciaév egy részét állandóan hazánkpiemonti és az 1866. poroszban, Budapesten és Gödöllőn olasz nagy háborúk követték, töltötte s az őszi nagy hadgya 1867. óta, midőn Magyarország korlátok alkalmával ismételten alkotmányát visszaállította s nefölkereste az ország mindenjével, Erzsébet királyasszonnyal vidékét, junius 8-án Budapesten meg ... koronáztatott, megszűnt a háboruk kora és az 1887. év kivételével, mely Bosznia és Hercze(Budapest, november 22.) A govina megszerzésére vezetett, Budapesti Közlöny ma reggel kormánya alatt folyton a béke- s rendkívüli kiadásban a király korát élvezte a közös monarchia haláláról a következőket közli: A hivatalos lap a halálesetről, Ő császári és apostoli királyi felsége, Első Ferenc József ma, 1916. november 21-én este 9 órakor a schönbrunni kastélyban az Urban csendesen el- szenderült. I 1 Az első jelentés. (Bécs, november 22.) A Wiener Zeitung rendkívüli kiadása jelenti november 21-én este fél 10 órakor. Ő császári és királyi apostoli királyi felsége, Első Ferenc József ma, e hó 21-én este 9 órakor a schönbrunni kastélyban csendesen elhunyt az Urfban. 1. A király rosszul lett. (Bécs, november 22.) Őfelsége délután 1 órakor dolgozó szo- Ibájában hirtelen rosszul lett. Azonnal hivatták hozzá Ortner I tanárt, aki megvizsgálván Őfeleségét, szivgyengeséget konstatált. — Injekciót alkalmazott, s amellyel megszüntette a szivi gyengeséget. „ | A trónörökös jelen volt, amikor meghalt a király. (Bécs, november 22.) Délután 5 óra tájban a király állapotában váratlanul erőhanyatlás állott be. Értesítették Orkner tanárt, aki konstatálta, hogy a lélegzés mind nehezebb. A király dolgozószobájának egyik foteljében ült mozdulatlanul. Csakhamar megérkezett leánya, Mária Valéria főhercegnő. Károly Ferenc József trónörökös és neje Zita főhercegnő, ő felsége 9 óra 5 perckor mintha álomba merült volna, behunyta szemeit és a trónörökös-párts karjai között csendesen elhunyt. A halálhír Bécsben és Budapesten. (Bécs, november 22.) Este fél 10 óra tájban a császárvárosban a lapok különkiadásban röpítették szét Őfelsége halálának hírét. A lakosság kimondhatatlan szomorúsággal fogadta a megdöbbentő hírt. A házakon gyászlobogó leng. (Budapest, november 22.) Az első jelentés, mely a király haláláról szólt, este háromnegyed 10 óra tájban érkezett a fővárosba. A lapok különkiadásban tudatták a hírt. A színházakban, kabarékban csakhamar megszűnt az előadás. A rendőrség a zenét mindenütt beszüntette. A házakra kitűzték a gyászlobogót. Szelény és Társa könyvnyomdája Miskolcz.