Felvidéki Népszava, 1948. január-április (4. évfolyam, 1-87. szám)

1948-01-01 / 1. szám

mézsüm­­y*/ 7 U 7 IV '­10'^ra '^1*' ■ , WSW.­W . „,V ■ ‘Miskolc, 1^8 i«BuV t *s«vft««k * S, 2 (5'l's I­r ’ ■ O­K­aVf­A 9 A | t­S­I Wii­iiiTwr'i i ini »i­m­i AZ IGAZI BÉKE ESZTENDEJE Irta: MAROSÁN GYÖRGY Az új esztendő küszöbén, új fel­­.m­a okra • felkészült en számadást is kell végeznünk magunkban. E­­ számadást­ egyetlen mondatban ösz­. lefoglalhatjuk: nem szűntünk meg «•i nem szűnünk meg a magyar nép boldogulásán fáradozni, a magyar i­­olgozók, a magyar raulikásosztály törekvéseit megvalósítani. Az elmúlt­­ év szakadatlan harcok ácsolata volt és felesleges lenne .Iront felidézni fejezetről-fejezetre e s­arcok szakaszait. Voltak hónapok, mikor e függedés is erőt vett a dolgozókon, történtek események, amelyek megzavarták egyesek tisz­­tánlá­sát és ha visszaesés nem is köthetett be munkánkban, előre­kul­adásunknak meglassult az üteme. Az elmúlt év utolsó hónapjaiban is k­iism­ertük, hogy a bizonytalanko­­dás, más ingadozás, érzelmek és tet­tek­ közü, nem a szocialisták sajá­­t­sága, de nőies is ínyére a dolgo­zóknak, a magyar népnek, amely tenttyit szen­vedett és idéz'tt .» *i-■ i-unit' rends-aerek, a fasizmus és a f­ t­tó háború alatt. A magyar nép tisztán akarja látni, hova ve­­;*■ i útja és a szocialisták tudják, hogy ez az út a teljes szabadság­hoz, a békéhez és a szocializmusm­z kell, hogy vezessen. A lezárult év egy nagy kérdést adott fel a magyar népnek: szó­lga­­ság, vagy szabadság, háború, vagy b­­ke. A kérdést kívülről adták fel, az imperialista tőke harsogta, csá­bi­ts hangon és fenyegetéssel, meg­­­psillogtatva a Marshall-terv képé­ben a dollár fényét és az atom­bomba mutogatásával a világ pusz­­tu­kat helyezve kilátásba. Hazánk­ban belső reakciós erők álltak az itt, per­iálisták szolgálatába és volt elly idő, amikor azoknak a reménye, akik i­­­emokrácia haláláért imád­koznak, nem látszott meddőnek. A demokrácia,­­minden erőinek ke­mény összefogására­­volt szükség, hogy kivédhessük a támadásokat, a választásokon új alapokra fektet­tük kormányzatunkat és pártunk is — nem­ ingadozó és szilárdlelkű szavazóinak megszámlálásával — erősebben, tisztultabban és határo­­zati&bio politikai arcéllel került ki a­­ tétovázások idejéből, hogy a béke fele­ ves­se a­ dolgozók Magyaror­­szágok AI. új esztendő feladatainak el­­v­égzéséhez -az­ elmúlt év tapasztala­tai adnak erőt és nyújtanak bizto­síté­kot is arra, hogy feladatainkat el fogjuk végezni. Az elmúlt őszi felidő számos a alkalm­at nyújtott arra, hogy tanuljunk a történelmi­ leckék soroztából. Büszkék va­gyunk arra, hogy számos nehézsé­gen, keserűségen keresztül is lerak­hattuk egy olyan építő poltika alap­jait, amely sok tekintetben elébe is vágott az eseményeknek és hozzá­segítette Magyarországot ahhoz, hogy a világpolitika feszült idején­­ se hagyjunk kétséget aziránt. Ma­gyarország a világ népeinek béké­jét, a demokráciák és a szocializmus építését kívánja szívvel, lélekkel. Az új esztendőben a békének még határozottabb körvonalakat kell kapnia és hogy­­ez az év az igazi kétet esztendeje legyen, meg kell erősítenünk demokratikus rendsze­rünket,­­m­eg kell erősítenünk szö­vetségünket a világ szabadságsze­­r­ető népeivel, segítenünk kell le­gy­őzhetetlenné tenni a munkásosz­tály nemzetközi összefogását. E po­litikai feladataink mellett gazdasági téren csupán egy elvégez­nivalónk van: győzelemre segíteni a­ három­éves, tervet, hogy jobb éi­i lehetősé­geket biztosítva a magyar népnek, újabb és újabb tervekkel tegyük virágzóvá az országot. Kétségtelen, az elmúlt évben alaposan megtizedeltük a belső reakció sorait. A hazaárulók egész sora kényszerült külföldre és az összeesküvők százait tettük ártal­matlanná. He ki mondaná, hogy a­mokráciának nincsenek többé ellen­ségei Magyarországon, ki mondaná, hogy nincsenek már olyanok, akik még mindig külföldre kacsingatnak és a dollár, vagy atombomba segít­ségében bízva nem a békében, ha­nem a háborúban látják a kdbonta­­kozást? Ezért demokráciánk meg­erősítése és az ország építő erőinek szorosabb összefogása érdekében is, ez évbeli is szűrő . nélkül kell foly­tatnunk küzdelmünket azért, hogy megszabaduljunk a kártevő elemek­­től. »" Magyarországnak nincs szüksége többé politikai kalandorokra és meg kell szabadítani m­agyar népet attól a tehertételtől is, amely az állami és közigazgatási, gépezetben még mindig jelen van a reakciói képében. Tisztogató munkánkat úgy kell befejeznünk ebben az évben, hogy ne legyen többé talaja a­z apparátuson belül a demokráciael­­lenességnek, a korrupciónak és a megbízhatatlanságnak. Szorosabbá és, valóban megbontat­­hatatlannná kell tennünk a másik munkáspárttal való együttműködé­sünket és bízunk abban, hogy si­kerül­­végleg minden akadályt el­távolítani ennek az együttműködés­nek ojából, sikerül minden -­olyan probléma felvetését kikapcsolni, amely a két párt és vele a magyar dolgozók építő munkálkodását za­varhatná. A dolgozók összefogása az alapja annak, hogy belső, ren­dünket megszilárdítsuk és ne téved­jünk el az utakon és ösvényeken, amelyek a magyar nép előrehala­dásának ügye mellett a világ vala­mennyi népének ügyét szolgálják. Mivel a béke ügyét akarjuk szol­­gálni, azon fáradozunk, hogy szem­ben az imperialista tőkének azzal a tervével, hogy a világ népeit két tömbbe kényszerítve szembeállítsák egymással, mi magunk is és a vi­li­lág valamennyi népe szabadon vá­lassza meg útját. Azzal a porhintés­­sel szemben, amely azt akarja el­hitetni, hogy Kelet és Nyugat kö­zött áthidalhatatlan ellentétek van­nak, azt kiáltjuk: nincsenek ellen­tétek a világ részeit sem, a népek között ellentétek csupán az im­perialistá­lóké és a népek, a dolgo­zók törekvései között vannak, nem Kelet és Nyugat között, hanem minden országon belül is és ahogy Nyugaton a francia munkásosztály és az olasz munkásosztály szembe­szegül a tőke zsarnokságának,­ ahogy Görögországban küzd a nép, az idegen bitorlók ellen, akik rab­szolgaságba akarják dönteni osztat­­s... T,­valamennyi népét úgy látni a világ valamennyi népét, úgy fordulna szembe a magyar, román, lengyel, jugoszláv és csehszlovák nép is, lm. jogaiért és s­zabadságáért kellene küzdenie. Ezért van, hogy mi minden mesterkedés ellenére, Kelet E­rópa több demokratikus or­szágával együtt haladunk a szaba­don választott úton, amely a béke és szabadság erőivel­­ való együtt­működés megszilárdításához vezet. Ebben kifejezésre­­ fut pártunk egész külpoltikai irányzata. Ennek az együttműködésnek alapjait rak­tuk le az elmúlt évben­­dunai kon­ferenciánkkal, testvéri együttműkö­­désünkijét a szomszédos országok szocialista pártjaival. A többi szo­cialista párttal való összeköttetésünk is azt célozza, hogy élére állva a munkásosztály nagy összefogása ügyének, semsítsük erőssé tenni azok ellen, akik ellentéteket szítanak, akik háborút propagálnak, akik az imperialista tőke mindenhatóságá­ban bízva, ellene vannak a demo­kráciáknak és a Szovjetuniónak, amely velünk együtt a népek hala­dását és­ a békét szolgálja. A béke, a népek összefogásának politikája, a gazdasági kapcsolatok kim­élyítését is jelenti, de nem ki­zsákmányoló alapon, hanem áthatva a segítő­készségtől és azt célozva, hogy a népek egymás gazdasági erejével támogassanak minden né­pet a jólét megteremtésének útján. Akik a Marshall-tervet hoznák azt prédikálják: semmit ne légy orszá­god építéséért, ne fejleszd iparodat, támaszkodjál a külföldi segítségre- Egy sereg, a dollár-imperialisták hálójába esett ország példája bizo­nyítja: a dollársegítség megbénítja a hazai termelést, a kölcsön ára fe­jében eltiltják a népeket iparai fejlesztésétől és előírják számunkra, a kölcsönösszegért milyen árucikke­ket vásároljanak. A magyar nép egyszer már ki volt szolgáltatva a német monopól­­tökének és megtanulta, fel kell ál­doznia hazája függetlenségét is, le kell mondania politikai és gazdasági törekvéseiről, szolgaságot kell vál­lalnia, ha enged az imperialista kényszerítésnek. Ezért valamijük a szabad összeköttetések útját és de­mokráciánk gazdasági szerződései elsősorban a Szovjetunióval, Jugo­­szláv­iával és sorra a többi ország­gal bizonyítják: a béke és szabad­ság útja gazdasági téren is meg­hozza gyümölcsét, így tudjuk­­minden erőnket há­­roméves tervünk szolgálatába, állí­­­tani és ha a hároméves tervei ma­radéktalanul végrehajtjuk, nemcsak magasabb életszínvonalat nyújtha­tunk a magyar népnek, hanem le­raktuk alapját­ a következő három­éves tervnek is, amely már egy kedvezőbb jövedelemelosztást­l­­ eredményez és még közelebb visz bennünket új társadalmunkhoz. Ha valóban azt kívánjuk, hogy ez az év az igazi béke esztendeje legyen, ne tántorodjunk el e célok követésétől Ez az év a magyar sza­badságharc centennáris esztendeje. Ami 100 évvel ezelőtt még­ vérbe­­borult és részben csak jelkép ma­radt, most valósággá válik. A ma­­ar szabadság nem ábránd többé, e nekünk, szocialistáknak­­ tud­nunk kell azt is, hogy fegyverünk és célunk, a szocializmus is, cente­náriumot ünnepel: a marxi mű alap­jait is 100 évvel ezelőtt rakták le A­mit Marx 100 éve a Komantinist Kiáltványban még csak lehetőség:­nek gondolt, a szociálisig társada­­­lom megteremtése sem ábránd töb­bé, hanem valóság, amely ijt, v.w. előttünk-A béke és szabadságharc történ­­tének esztendejében diestjük előle a magyar népet, hogy átléphesse­ új társadalom küszöbét. s

Next