Magyar Élet, 1939. február (1. évfolyam, 1-8. szám)
1939-02-19 / 1. szám
Mutatványszám Ma: Képes Híradó MELET _________________________________________________________________________________________________« Előfizetési ára egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. Egyes szám ára 8 fill. Szerkesztőség! telefon éjjel fél 1 után: 882. Miskolc, 1939. február 19. KER. POLITIKAI NAPILAP Vasárnap Szerkesztőség: Miskolc, Rákóczi utca 7. Telefon: 15-76. Kiadóhivatal: Széchenyiutca 19. (Weidlich-udvar) Telefon: 15-75. I. évfolyam, 1. szám. A mi programunk írta: Szenesváraljai Haendel Vilmos dr. ...Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek, Vagy marad régiben a bús, magyar élet... Ady A közvéleményt akarjuk irányítani és ezen keresztül a közvéleményt szolgálni. Joggal elvárhatják tehát tőlünk, hogy megindulásunk pillanatában bemutatkozzunk; elmondjuk, hogy kik és mik vagyunk; mit akarunk; mik — főként a politikai — célkitűzéseink. A reformokban megújuló új Magyarország meg nem alkuvó helybeli harcosai akarunk lenni. Nem programot akarunk hirdetni, hanem a magyar nacionalizmus már teljesen kiforrott alapelveinek töretlen megvalósításában tettekkel akarunk közreműködni. Ennek kapcsán bármilyen elposványosítási kísérletnek kérlelhetetlenül ellenállunk. Valljuk, hogy csak öntudatosan, önszántából csatlakozó jobboldali fegyelmezett tömegekkel lehet hibátlanul felépíteni a népi egység új Magyarországát. Viszont ennek előfeltétele, hogy végre megszűnjenek a válaszfalak, amelyek a nemzeten belül, akár vagyoni, akár születési előjogok alapján a kasztokra, az osztályokra való észszerűtlen elkülönülést eredményezik. Ezt a senkinek gyakorlati hasznot nem hajtó, idejét múlt és külsőleg nagyképűségben megnyilvánuló társadalmi betegségünket az egész magyar közéletből, igen sok budapesti központi, valamint számos vidéki közhivatalunkból is ki kell irtani. Ehez azonban, mint a többi megújhodást jelentő reformhoz is, elsősorban önmagunk lelki reformjára van múlhatatlanul szükség. Nemcsak szavakkal, hanem végre tettekkel is meg kell kezdeni a társadalom átitatását a keresztény-keresztyén szolidaritás szellemében Hirdetjük ezért a Krisztust tettekben követő evangéliumi szellemet, az okos, az erős szeretetek De nem azt az álszeretetet, amely gyengeségből, vagy kényelemből a bűnös felett elnéz, hanem a „harcos szeretetet”, amely a „nemzet templomában” tartózkodó „kufárokkal” szemben könyörtelenül korbácsot is ragad. Ez a belső, lelki revízió azonban sohasem születhetik meg az egyéneknél az önfegyelem, a tömegeknél a közfegyelem öntudatos fennforgása nélkül. Ezért valljuk az egész polgári társadalomnak, a hagyományos magyar szabadságszeretettel nagyon is észszerűen összeegyeztethető, bizonyos fokú militarizálását. A híres magyar katonai erények viruljanak ki a polgári élet vártain is. Mindez azonban „csak tudatos nacionalizmusból és mélyen átélt kéz erkölcsből fakadhat”. És ugyancsak e két fogalom kohója termelhet szintén ki az új közfelfogást a szociális igazság tekintetében. Ma „a modon államok igazi fundamentuma a szociális igazság”. Szociális igazság: a kisemberen való segítés, a kis ember boldogulásának előmozdítása, de nem csak anyagi, hanem lelki téren is. Éspedig nem fogcsikorgatva, néma dühvel, vagy megalázó alamizsna alakjában nyújtani, hanem szeretettel, emberségesen, öntudatos lemondással, a jobb magyar jövőbe vetett hit reményében. Az ily módon való juttatás jelenti a fajvédelem legszebb megnyilatkozását. Ezen keresztül érhetjük el leghiánytalanabbul fajtánk életfeltételeinek, fejlődési lehetőségeinek biztosítását és gondozását, valamint a magyar fajta tudatosítását. A most felsorolt belső, nagyrészt szellemi reformok nyomán, nem pedig csupán az állam külső, puszta mechanikus közbelépésétől egyedül, várhatjuk a tömeg részéről jobban érzékelhető és inkább értékelt anyagi vonatkozású reformok sikeres megoldását, így első rendben a magyarok millióinak emberhez méltó megélhetése biztosítását, illetve a nagyobbra növelendő kenyér igazságosabb megosztásának problémáját, valamint ezen keresztül a társadalmi kapillaritás észszerű, a magyar tehetségek elkallódását megakadályozó érvényesülését. Az új gazdasági rend felépítésének tengelyében kétségtelenül két, jelenleg már törvényjavaslat alakjába öntött kérdés áll. Az égyak a földkérdés, a másik a zsidókérdés. Bár az utóbbinak a szellemi háttere talán még sokkal bonyolultabb, mint az anyagi vonatkozású része. E két legidőszerűbb és legsúlyosabb horderejű javaslat tekintetében eltártoríthatatlan határozottsággal valljuk, hogy azokat minden nyílt vagy nemtelen mesterkedés ellenére a legrövvidebb időn belül a törvényhozás elé kell vinni és azoknak lényegéből semmit sem engedhetünk elalkudni. Ezt így kívánja nemcsak a nemzet egyetemes érdeke, de magának a zsidóságnak és a nagybirtokosságnak, általuk még be nem látott, érdeke is. Szeretnénk nyílt választ adni a mind gyakrabban hangoztatott és időszerűvé tett, valamint egészen újszerű fogalmazásában megjelentetett ú. n. „magyar függetlenségi mozgalom gondolatára’ ’ is. — Hazaárulónak kell tekinteni azt a magyar embert, aki csak gondolatban is feladja az évezredes nemzeti önállóság és függetlenség eszméjét. Magyar-országot a „totális háborúra” való teljes katonai felkészülése után azon öntudatos európai középnemzetek sorába tartozónak szeretnénk látni, amely a Kárpátok medencéjében kulcshelyzetét ,s megtartva, egy pillanatig sem felejtheti el az évezredes szentistváni gondolat a megvalósítását, aminek „conditio sine ,s qua non”-ja minden más külállammal Tizenöt évi fegyházra ítélték a bükkaranyosi gyilkost (Tudósítás a 3-ik oldalon) Nagy érdeklődés előzi meg a miniszterelnök szerdai programbeszédét Budapest, február 18. Gróf Teleki Pál miniszterelnök és kabinetje a tegnapi eskütétel után tartott első minisztertanácsán csak a legfontosabb sürgős teendőket állapította meg. A kormány érintkezésbe lépett a Ház elnökségével, amely a képviselőházat szerdára hívta össze. A Ház szerdai ülésén Darányi Kálmán elnök először ismertetni fogja a legfelsőbb kéziratokat és bejelenti a kormányváltozást, majd gróf Teleki Pál miniszterelnök mondja el programmbeszédét. A programmbeszédet az egész országban a legnagyobb érdeklődéssel várják. A miniszterelnök programmbeszéde után Makkai János beterjeszti a zsidójavaslat bizottsági jelentését. Szombat délelőtt búcsúzott el a távozó miniszterelnök, vitéz Imrédy Béla a miniszterelnökség tisztikarától. A miniszterelnökségi palota sárga szalonjában gyűltek össze a tisztviselők, nevükben báró Vay László államtitkár búcsúzott el Imrédy Bélától. Imrédy búcsúja a miniszterelnökség tisztikarától Budapest, február 18. Ezután vitéz Imrédy Béla mon-dott búcsúszavakat. — Ha visszatekintek a kilenc hónap történetére, nem szégyenkezem miatta. — Mert a nemzet lelkében éppen egy nagy egység van kialakulóban, amely a harcokon és küzdelmeken, az eszmék tisztázásán keresztül születhetik csak meg, de ez az egység kialakulóban van és a legrövidebb időn belül már itt is lesz. — Sokan talán azt hiszik, hogy én most félreállok, visszavonulok pihenésre. Nagyon tévednek. Ára: 8 fillér Mussolini: Az olasz-magyar barátság a jövőben csak erősödhet Teleki Pál miniszterelnök szívélyes táviratváltása a Dacéval Gróf Teleki Pál miniszterelnök hivatalbalépése alkalmából az alábbi táviratot intézte Mussolini miniszterelnökhöz : — Amidőn Magyarország főméltóságú kormányzója miniszterelnökké nevezett ki, sietek biztosítani Nagyméltóságodat, hogy az elődeim nyomdokain haladva és az egész magyar nemzet érzelmeit hűen tolmácsolva, minden erőfeszítésem arra fog irányulni, hogy ápoljam és ha lehetséges, még jobban kimélyítsem az Olaszország és Magyarország között olyan szerencsésen fennálló szoros és őszinte barátságot. Abban a reményben, hogy Nagyméltóságod a jövőben is fenn kívánja tartani a Mamramrdáff , a macivar kormány iránti baráti érzelmektől vezetett magatartását, kérem Nagyméltóságodat, fogadja nagyrabecsülésem kifejezését. Gróf Teleki Pál, Mussolini miniszterelnök a következő távirattal válaszolt Teleki Pál miniszterelnök sürgönyére: — Köszönöm Nagyméltóságod táviratát, melyet a Kormányzó Úr őfőméltósága által miniszterelnökké történt kinevezése alkalmából hozzám intézni szíves volt. Köszönöm a Nagyméltóságod által kifejezett érzelmeket. Biztos vagyok benne, hogy a hagyományos olasz-magyar barátság a jövőben csak tovább erősödhet, amint ez az én szándékaimnak is megfelel. Kívánom, hogy Nagyméltóságod magas küldetése sikerrel járjon.