Magyar Élet, 1939. augusztus (1. évfolyam, 133-158. szám)

1939-08-01 / 133. szám

z angolellenes izgatás. Ha ezek az an­golellenes támadások zabolátlanul folynak tovább, a helyzetet­­ igen súlyosnak kell tekinteni. Anglia semmiesetre sem engedhet a távol­keleten ráháramló kötelezettségei­ből, sem a jogaiból.­­ A Tiencsinben lévő ezüst ki­szolgáltatása és a kínai valuta alá­támasztása nemcsak Angliát érintő kérdés és ezekről a többi érdekelt hatalommal is tárgyalni kell. A britt kormány a legnagyobb súlyt helyez az Egyesült Államokkal való együttműködésre, ahol erre lehető­ség nyílik és a két kormány min­denkor a legbehatóbban tájékoztat­ja egymást szándékairól. Visszaállítani a népek bizalmát . . . — Kétségkívül aggasztó a mai hely­zet — folytatta Chamberlain minisz­terelnök —, amikor olyan sok helyen és olyan gyors iramban folyik a fegy­verek halmozása, mert alig látható, milyen megoldást találna ez a prob­léma, ha nem háború útján. Különö­sen sajnálatos, hogy még kiélezi a nemzetek közötti rossz érzést a nap­­ról-napra a sajtó után és egyéb eszkö­zökkel folytatott mérgező propagan­dává­. Ha meg tudnánk állítani a sza­vaknak ezt a­ háborúját és ha olyan lépések történnének, amelyek vissza­állítanák a népek bizalmát valameny­­nyi európai állam békés szándékai­ban, ebben az esetben meggyőződé­sem szerint még mindig nem volna olyan kérdés, amelyet nem lehetne és nem kellene­ békés úton megoldani. Ennek megoldásából kiszámíthatatlan nyereség hárulna a világra és szilárd meggyőződésem szerint példátlan jó­lét korszaka virradna az emberiségre, a nemzetközi iparban és földművelés­ben, amely a népek színvonalának ál­talános javulására vezetne. Ha ellen­ben háború törne ki, bármelyik fél is követelné magának a végső győzelmet, kétségkívül bizonyos, hogy mind a győztes, mind pedig a legyőzött az emberi szenvedés és nyomorúság le­írhatatlan borzalmas vetését aratná. Azt hiszem, hogy ez a nagy és mély­séges igazság kezd már derengeni mind a vezetők, mind a népek elméjé­ben és főként erre alapítom azt a re­ménységemet, hogy megtaláljuk még az utat, amely kivezet a borzalmak éjszakájából újból a napvilágra. A csinan-fui angolellenes bizottság ultimátuma Sanghaj, július A japán hadsereg képviselője kö­zölte, hogy a csuungkingi kormány Sanghajba küldött toborzók útján katonákat toboroz a tízezrekre me­nő kínai munkanélküliek között. Egyidejűleg kínai agitátorok érkez­tek Honkongból, hogy a megszállt területeken lévő kínai hatóságokat a japánok ellen izgassák. Mindkét szervezett a külföldi engedményes területeken rendezte be központját. Erre bizonyítékok vannak. ——^— Amerika csökkenti az elnök jogkörét Washington, július 31 Nye szenátor a szenátusban azt in­dítványozta, hogy szenátorokból és képviselőkből álló vegyes bizottságot szervezzenek, amelynek véleményét Roosevelt elnök mindannyiszor ki­kérné, amikor az Egyesült Államok döntő jelentőségű külpolitikai elhatá­rozások előtt áll. Mindenképpen csök­kenteni kell az elnök hatalmi jogkörét — mondotta Nye szenátor —, ha nem akarunk háborúba keveredni. MAGYAR ÉLET Kedd, 1939. évi augusztus 1. A román határőrök rálőttek a tiszai tutajosokra Técső, július 30 Szombatról vasárnapra virradó éj­szaka a Técső melletti Tisza-szaka­­szon román határőrök rálőttek a Tiszán békésen lefelé haladó tutajo­sokra. A román golyók embermagas­­ságnyira a parton álló magyar vám­­házat érték. A técsői Fuchs Ubul-féle korcsmának falait szintén átütötték a román golyók. Mintegy hatvan lövés érte a magyar partot. Az álmából fel­riadt lakosság a magyar határőrökhöz fordult védelemért, akik riasztó lövé­seket adtak le. A nyugalom éjfél után fél kettő órakor állott helyre. A vizs­lat megindult. Emberéletben nem esett kár és sebesülés sem történt. A házszabályrevízió indokolása a parlament ülésén Budapest, július 31 A Ház mai ülését 10 órakor nyi­totta meg Szinyei-Merse Jenő alel­­nök. A kormány részéről Teleki Pál gróf miniszterelnök, Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter, Jaross Andor felvidéki miniszter voltak jelen. Feltűnést keltett, hogy a nyilaskeresztes párt képviselői­nek egy része a fekete formaruha helyett ,ezúttal először, pol­gári öl­tözetben jelent meg. Gergelyffy András, a közjogi bi­zottság előadója, beterjesztette az állampolgársági törvény módosítá­sáról szóló javaslatot. Kérésére a Ház kimondta a javaslat a sürgős­séget. A napirend egyetlen tárgya Ivá­­dy Béla javaslatának indokolása volt. Ivády Béla kijelentette, hogy csak röviden akarja megindokolni indítványát, amely szerint a Ház küldjön ki egy negyventagú bizott­ságot a jelenleg érvényben levő ház­szabályok átvizsgálására. Nem akarja a bizottsági tárgyalás előtt a kérdés érdemét kifejteni. Szerinte a kérdés érdemében a Ház már nyi­latkozott, mikor a házelnök által összehívott pártközi konferencián a résztvevők közül senki sem elle­nezte a bizottság kiküldését célzó indítványt.­­ A házszabály tulajdonképpen a Ház ügyrendje, nagy fontosságá­ra való tekintettel azonban a Ház saját külön törvényének tekinti. Nagy fontosságára­ való tekintettel a parlamentek féltékenyen őrzik a házszabályokban biztosított jogai­kat. A parlament szerinte minden­kor maga alkotja meg a házszabá­lyokat az álamfő és a kormány köz­­benjött« nélkül. — Totálisan kell biztosítani a szólásszabadságot.. . — A világháború óta — folytatja tovább Ivády — négy házszabály­revízió volt és pedig 1920-ban, 1922-ben, 1924-ben és 1928-ban. Ezek az elvi kérdéseket ki is merí­tették, most gyakorlati megoldást kell találni.­­• Hogy milyen gyakorlati szük­ség áll fenn, arra nézve elmondom, hogy csütörtökön volt a pártközi konferencia, pénteken terjesztettem be indítványomat, szombaton dön­töttek róla, hétfőn megindokolha­tom és csak a következő ülésen le­het az indítványt érdemileg tár­gyalni. Ezért kell a házszabályreví­zió. Ilyen módon néhány napot meg tudunk takarítani. — Ezek a halasztó lehetőségek annak a helyzetnek a maradványai amikor Béccsel szemben kellett védekezni. Szinyei­ Merse alelnök enun­­ciálja, hogy a Ház érdemleges tár­gyalás nélkül határoz kívánja-e tárgyalás alá venni az indítványt. A Ház kimondja, hogy az indít­ványt tárgyalás alá veszi. Az elnök erre napirendi javaslatot tesz. A Ház legközelebbi ülését hol­nap délelőtt 10 órakor tartja, ame­lyen tárgyalja a most megindokolt indítványt és az állampolgársági javaslatot. Az ülés negyed egy óra után pár perccel ért véget. A képviselőház ülése után Tele­ki Pál gróf miniszterelnök ta­nácskozást folytatott a MÉP veze­tőivel a házszabály módosítási ja­vaslat tárgyalásáról. A tanácskozá­son jelen volt Szinyei-Merse Jenő, a Ház alelnöke, Zsindely Ferenc ál­lamtitkár és még hat képviselő. Az igazságügyminisztérium törvény­­előkészítő osztályán elkészült a fi­zetési eszközökkel elkövetett vissza- t­élések megtorlásáról szóló javaslat, amelyet a Ház legközelebbi ülésén nyújt be az igazságügyminiszter. Értesülésünk szerint még a nyári ülésszakban tárgyalják ezt a javas­latot. — —— Nagy kereslet van villalakásokban az augusztusi költözködésnél Miskolc, július 31 Már az elmúlt héten kezdetét vette Miskolcon az augusztusi költözkö­dés és 2-án teljesen befejezést is nyer. Tekintettel arra, hogy a Fel­vidék és Kárpátalja hazatérésével kapcsolatos költözködések legna­gyobb része májusban zajlott le, az augusztusi költözködés jóval alatta maradt a májusinak. A költözködéseknél nem lehetett határozott irányt tapasztalni. A leg­több költözködés azonos nagyságú lakásba történik, csupán a régi la­kások helyett keresnek a lakók több komfortot nyújtó lakásokat, így a legtöbb költözködés — kü­­­lönösen a háromszobás lakásoktól­­ felfelé —■ a Tisztitelepre, Agrár­­­telepre és a Csabai-kapu környé­kére van. A város belterületén ugyanis a modern építésű lakások száma meglehetősen csekély, vi­szont az új telepek lakásainál a mo­dern építkezésekhez még jobb leve­gő és a nagyobb csend is járul. A költözködési költségek a leg­utolsó költözködéstől lényegesen emelkedtek. A 12 P-es alapár helyé­re a 15 pengős alapár lépett fuva­ronként, amihez járul még emele­tenként a 2—3 pengő pótdíj, vala­mint pótdíjat számítanak a fuvaro­zási vállalkozók abban az esetben augusztus 8-án kis­­gyűlést tart a vármegye Miskolc, július 31 Borsod vármegye 8-án a jövő hét keddjén délelőtt 10 órakor kisgyű­­lést tart. A kisgyűlés, amely a tör­vényhatósági bizottság elé kerülő ügyek előkészítésével is foglalko­zik, saját hatáskörében több fontos községi ügyben is dönt, így Szend­­rő község 17 ezer pengő államköl­­csönt vesz föl és a Boldva híd épí­tésével kapcsolatban felmerülő 15 ezer pengő költség fedezésére is ál­­lamkölcsönt vesz igénybe. Nyéklád­­háza és Mályi község elhatározta a Hejő patak úgynevezett malom ár­kának a rendezését. Az elmúlt évek­ben a malomárok áradás idején többszáz holdnak eláradását okoz­ta, így rendbehozatala nagy fontos­ságú az érdekelt birtokosok szá­mára. Mindkét ügy kisgyűlési jó­váhagyást igényel. Meg akarja örökíteni a vármegye a nevezetesebb történelmi esemé­nyeket, amelyek a vármegye terüle­tén játszódtak le. Ezeknek meg­örökítésére 3000 pengőt kellene felvenni az 1940. évi költségvetés­be. Dönteni fog a kisgyűlés előkészí­tése alapján a törvényhatósági bi­zottság ülése —­ amelynek napját még nem állapították meg — a Miskolcon felállítandó csirkekelte­tő központ támogatásáról is. A je­lenlegi terv az, hogy a vármegye a csirkekeltető központot 5 éven ke­resztül évi 1000 pengő segéllyel tá­mogatja tekintettel arra, hogy a csirkekeltető központ fenntartása nemcsak a városnak, de a várme­gyének is érdeke. Különösen érdekes az a kérvény, amit a Rimaszombati Első Paraszt­iskola intézett a vármegyéhez és kérte a vármegye támogatását. A parasztiskola, amelyet eddig csak Rimaszombaton és Komáromban állítanak fel, azt a célt tűzi maga elé, hogy a hazatért Felvidék lakos­ságát megismertessék azokkal a jo­gi, társadalmi és gazdasági kérdé­sekkel és jogszabályokkal, amelyek nálunk a trianoni béke után kelet­keztek. Ezek az iskolák tehát nem foglalkoznak gazdasági és földmí­­velési kérdésekkel, hanem kizáró­lag világnézeti nevelést nyújtanak. is, hogyha a lakás nehezebben meg­közelíthető és nem lehet fuvarral a lakáshoz szállítani a bútorokat. A költözködés drágulásánk az oka abban rejlik, hogy a nagyobb nyári elhelyezkedés következtében a munkabérek bizonyos mérték­ben emelkedtek. Tekintve azonban azt, hogy a három szobás lakás át­lagosan 2—3 fuvarral költöztethető át, egy három szobás lakás költöz­tetése átlag 40—­50 pengőbe kerül. Érdekes egyébként, hogy míg Budapesten a költözködések legna­­gyobb részét bútorszállító kocsikon végzik, Miskolcon bútorszállító kocsival helybeli költözködést egy­általában nem csinálnak. Ennek az oka az, hogy Budapesten a bútor jobban ki van téve a károsodás ve­­szélyének. Idényvégi vásár alatt minden cikkből engedmény Baghy­né azietol Fürdőtrikó, harisnya, fehérnemű Széchenyi-u. 12

Next