Magyar Élet, 1939. november (1. évfolyam, 209-232. szám)

1939-11-03 / 209. szám

MAGYAR ÉLET [Előfizetési ára egy hónapra 2 pengő, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Miskolc, negyedévre 6 pengő. Postatakarék- KKR. POLITIKAI NAPILAP Rákóczi-n. 7. Szerkesztőségi telefon 17-12, pénztári befizetési lap száma 15714 éjfél után 25-69. Kladóhlvall telefon 17-13. Mi s k o t c, 19 3 9. n o v e m b e r 3. Szerda I. évfolyam, 209. szám Kiéleződött a finn-orosz helyzet — félbeszakadtak a tárgyalások Molotov moszkvai beszéde a német, finn és°török kérdésben Chamberlain heti nyilatkozata a helyzetről és a Moloiov-beszédről Megszüntette Amerika a fegyverkiviteli tilalmat amely megfelel a maga és a vele ba­rátságban levő népek érdekeinek. Beszéde végén Molotov, miután megemlítette Japánnal folyó kereske­delmi tárgyalásokat, nyomatékosan rámutatott az angol dugáru rendelke­zések ellen emelt szovjetorosz kifogá­sok jelentőségére. Aggodalmakat és kételyeket hangoztatott az amerikai fegyverkiviteli tilalom megszüntetésé­vel kapesolatban. Ez az intézkedés a szovjet nézete szerint az európai há­ború kiéleződését és további kiterje­dését idézheti fel. Molotov beszéde után a legfelsőbb szovjettanáes vita nélkül olyan hatá­rozati javaslatot fogadott el, amely a kormány külpolitikáját helyesli. Rendezik a szovjet-japán kapcsolatokat Molotov beszédének egyik legérde­kesebb része a szovjet—japán viszony­ról tett kijelentés. Római diplomáciai körökben megjegyzik, hogy a Szovjet felajánlotta Japánnak a szovjet—japán kapcsolatok általános rendezését. Most már a további lépések Japántól függnek. (MTI) Tokói, november 2 Jól értesült tokiói körökben úgy tudják, hogy Japán és Oroszország a legközelebbi jövőben megbeszéléseket kezdeményez a közös függő kérdések tisztázására, így olaj- és szénkérdés, valamint a japán állampolgárokkal való bánásmód tárgyában. (MTI) Finnország Karinában kapna kárpótlásul területeket A Havas-iroda értesülése szerint Finnországot felszólították, fogadja el a legminimálisabb orosz követelése­ket és ne engedje magát a szovjetelle­nes oldalról befolyásolni. A Szovjet által kívánt területek ellenében Kari­nában engednének át területeket Finnországnak. Finnország bizonyos tekintetben hajlandó tovább tárgyalni, de még mindig ellenzi azt, hogy a finn öböl északi bejárartánál Oroszország támpontokat létesítsen. Szovjetorosz- ország hír szerint lemondott arról, hogy kölcsönös segélynyújtást kössön Finnországgal. Oroszország ezenkívül nem hajlandó elismerni, hogy Finn­ország az északi államok csoportjá­hoz tartozik. (MTI) Félbeszakadtak a finn- orosz tárgyalások Moszkva, november 2 A legfőbb szovjet tanács ötödik rend­kívüli ülésszakát kedden este nyitot­ták meg a Kreml nagytermében. Az első szónok Molotov, a népbiztosok tanácsának elnöke s a külügyi népbiz­tosság vezetője volt, aki másfélórás beszédében többek között ezeket mon­dotta: A Szovjet és Német­ország kapcsolata — A világhelyzetet az utóbbi hóna­pokban három fontos tényező módo­sította: 1. Németországhoz való viszo­nyunk teljes átállítása, ami Európá­nak e két legnagyobb állama között a maradandó barátság helyreállítására vezetett. 2. Lengyelország katonai megsemmisítése és a lengyel állam széthullása. 3. A háború folytatása egyrészről Németország, másrészről Anglia és Franciaország között. Szovjet-Oroszország viszonya Né­metországhoz alapjában megjavult. A gyakorlati együttműködést kiegé­szítette a német béketörekvéseknek orosz részről történő politikai támo­gatása. A Szovjet mély megértéssel kíséri Németország harcát a versail- lesi rendszer ellen, mert véleménye szerint az erős Németország Európa békéjének mellőzhetetlen előfeltétele. A nyugati hatalmak kísérlete, hogy Németországot egy újabb ilyen rend­szerbe kényszerítsék, veszélyes és a nyugati hatalmak számára is romlás­sal végződhetik. A Szovjet céljai Finn­országban — A balti államok úgyszólván a Szovjetunió kelctitengeri bejáratát al­kották, a Szovjetnek tehát ezen a téren biztosítani kellett érdekeit. A segélynyújtási szerződésbe tisztán és határozottan belefoglalták a balti álla­mok szuverénitásának sérthetetlensé­gét és azt az elvet, hogy az államok belső viszonyaiba nem történik be­avatkozás. Molotov ezután áttért a szovjetorosz —finn viszony taglalására és azt fejte­gette, hogy Moszkva számára ez a proléma nem csekélyebb jelentőségű, mint a Baltikum kérdése. A legjelen­tősebb orosz kikötővárosnak, Lenin- grádnak biztonsága függ a megoldás­tól. A Szovjetuniónak nincsenek sem Viborgra, sem az Aaland szigetekre vonatkozó aspirációi, nem akar nyo­mást gyakorolni sem Svédországra, sem Norvégiára, amint azt egyes hí­resztelések állítják. Eredetileg a balti államokkal kötött szerződéshez hasonló segélynyújtási egyezményt javasolt Moszkva Helsin­kinek. Később a szovjetkormány ja­vaslatait a finn tengeröböl néhány szi­getének átadására, valamint arra kor­látozta javaslatait, hogy Leningrádtól északra az országhatár pár tucat kilo­méterrel északabbra legyen, mint most. Cserébe Szovjet-Karélia terüle­tén kétszer akkora területet ajánlot­tak fel Finnországnak, Ezenfelül egy kis finn területet tengerészeti bázis céljára bérbe akar venni a Szovjet Finnországtól. Ugyanekkor Moszkva visszavonta az Aaland-szigetek megerősítése ellen többször kifejtett elvi kifogásait, csu­pán azt kötötte ki, hogy Finnország egymaga hajtsa végre az erődítési munkálatokat és Moszkva megígérte határerődéinek eltüntetését. — Tartani lehet tőle — fejezte be erre vonatkozó fejtegetéseit Molotov külügyi népbiztos —, hogy az erre vonatkozó szovjetorosz tervek eluta­sítása Finnországra komoly hátrá­nyokkal járna. Az orosz-török viszony kiéleződése — A Szovjetuniónak — tért át új témára Molotov — eredetileg az volt a szándéka, hogy a Fekete-tengerre és a tengerszorosokra korlátozott se­gélynyújtási szerződést kössön Török- országgal. A Szovjet a német biroda­lommal szemben követett barátsági politikájának megfelelően azt java­solta Törökország a Fekete tenger parti államait kivéve, minden hatalom hadihajói elől zárja el a szorosokat. Törökország a nyugati hatalmak irá­nyában már elvállalt kötelezettségeire hivatkozva, ezeket a javaslatokat el­utasította, a lefolytatott eszmecsere mégis elősegítette a kölcsönös politi­kai álláspontok tisztázását. Törökország azzal, hogy a semleges­ség! politika helyett inkább a nyugati hatalmak háborús politikájával kap­csolta össze sorsát, komoly döntést vállalt magára. Meg fog még mutat­kozni, nem lesz-e később oka arra, hogy ezt a lépését megbánja. A Szov­jet mindenesetre gondosan figyeli a feketetengeri veszélyövezetben az ese­ményeket és olyan politikát követ, Amsterdam, november 2 A Telegraf című lap helsinki je­lentése szerint a finn-szovjet tár­gyalásokat felfüggesztették. A csü­törtökön Moszkvába érkezett finn kiküldöttek hiába próbálkoztak Róma, november 2 A Corierra della Sera helsinki tudósítása szerint Molotov beszéde nagy nyugtalanságot keltett a finn fővárosban A finn közvéle­mény visszautasítja Molotov javas­latait, mert az a határvonal, ame­lyet Molotov megjelölt, mélyen be­összeköttetésbe lépni a külügyi népbiztossággal. Azt felelték ne­kik, hogy Sztálint és Molotovot túl­ságosan lefoglalja a főtanács ülése és a mai nap folyamán nem lehet szó találkozásról. (MTI) lenyúlik a finn állam területébe. Hír szerint a finn hadsereg körei­ben teljes hajthatatlanságot mu­tatnak Moszkva javaslataival szemben. Kallio elnök állítólag haj­lik a megegyezésre, de Mannerheim tábornagy, a finnek nemzeti hőse ellenez minden engedményt. (MTI) A finnek visszautasítják Molotov javaslatait Ára: 8 fillér

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents