Magyar Élet, 1940. március (2. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-01 / 49. szám

MAGYAR ÉLET Előfizetési ára egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. Postatakarék­pénztár­ befizetési lap száma 15714 Miskolc, 19­40. március 1. KER. POLITIKAI NAPILAP P é n t­e­k Szerkesztőség és kiadóhivatal, Miskolc, Rákóczi­ u. 7. Szerkesztőségi telefon 17-12, éjfél után 18-69. Kiadóhivall telefon 17-13. II. évfolyam, 49. szám (305.) HORTHY MIKLÓST ÜNNEPLI AZ ORSZÁG Grófja Teleki Pál miniszterelnök ünnepi beszéde a kormányzói jubileumon a Vigadóban Miskolc társadalma a Nemzeti Kaszinó ünnepségén hódolt a jubiláló Kormányzónak Budapest, február 29 V kéz. nagybányai Horthy Miklós orszállásának 20 éves évfordulója al­kalmáiból a főváros már csütör­tökön délután zászlódíszbe öltö­zött. Az ünnepély és a hódolat je­léül a királyi vár, a Citadella, a Lánchíd fényárban úszott. Délután fél hatkor a város min­den tájáról megindultak a Vigadó felé, hogy hódolattal áldozzanak legfőb­b Hadúrunknak, vitéz nagy­bányai Horthy Miklósnak. A Vi­gadó díszesen fellobogózott és ki­világított épületében kétoldalt sor­falai­ álltak a különböző társadal­mi egyesületek, árval­ányhajas, díszruhás kiküldöttei. A feljáróval szemben örökzöld növényzet kö­zött Horthy Miklós kormányzó­i életnagyságú mellszobra állt. Az ünnepélyen megjelent a kor­mányzói család közül vitéz nagy­bányai Horthy Miklósné, vitéz Horthy István miniszteri tanácsos és menyasszonya, valamint if­j. gróf Károlyi Gyula, a kormányzó veje. Az ünnepély a Hiszekegy el­mondásával kezdődött, majd a Filharmonikus Társaság zenekara Dohnányi Ernő vezényletével Er­kel Ferenc ünnepi nyitányát adta elő. Ezután általános figyelem köze­pette gróf Teleki Pál miniszterel­nök az Egyesült Keresztény Nem­zeti Liga elnöke mondta el ünnepi beszédét. — A magyar ember nem haj­long — mondotta többek között —, de megbecsüli a maga feljebb­valóit. Elfelejti mára a tegnapi parádiés ujjongást, de akit egyszer szívébe zárt, ünnepli azt holtáig. A magyar ember becsüli azt, aki na­gyot alkot, aki erős, de igazán és maradandóan csak azt tiszteli, aki tiszta életű és egyenes, akinek fegyverei is mindenkor tiszták. Ezért járulunk Főméltóságú Kor­mányzó urunk elé nem alattvaló, de fiúi hódolattal, a nemzetnek, e nagy magyar családnak a család­főre feltekintő tiszteletével. Nem tudok szebb szavakat találni azok­nál, melyeket kormányzó urunk elmondott I. Ferenc József király­ról mondott megemlékezésében, akinek oldala mellett öt évet töl­tött, mint szárnysegéd: „A legne­mesebb, a legjóságosabb, a légió­vá­riasabb ember, akivel valaha életemben találkoztam. A népek­nek és az embereknek egymással összeütköző érdekei számára csak az ő bölcsessége tudja a kiegyen­lítést megtalálni, ismeri az embe­reket, le tudja mérni értéküket és éles szemmel az összefüggések mélységébe lát“. Horthy Miklós beszédében I. Ferenc József sze­mélyében azokat a tulajdonságo­kat emelte ki éppen, melyek na­gyok magának Horthy Miklósnak személyében is. — 1919 csúf tavaszát éltük, amikor kerestük azt az embert, aki kezébe veszi a kardot, hogy megmentse vele az önhibáján kí­vül összeomlott nemzetet. Bécs­­ben Bethlen István gróffal kettes­ben ugyanarra a férfiúra gondol­tunk, akire Aradon Károlyi Gyula gróf, Károlyi Gyula hívására jött el szeretett családja köréből. Mi­nisztertanácsban ültünk éppen, amikor Horthy Miklós belépett és azt mondta: „Eljöttem, vállalom“. A magyar ember rövidségével és elszántságával beszélt. Abban a mondatban, hogy eljöttem és vál­lalom, benne volt egész énjének a haza szolgálatába állítása, akárhol és akármilyen körülmények­ kö­zött. Miután átvette a maroknyi nemzeti hadsereget, Dunántúlra ment s Budapestnek fordult, hogy megállítsa előnyomulásában a ro­mán hadsereget. Amikor pedig an­nak tábornoka azt kérdezte tőle “és ha nem állok meg“, röviden felelt: „Akkor védekezni fogok.“ — Elszántságával megmentette a Dunántúlt, hogy innen nagyobb hadsereget toborozhasson és meg­indulhatott az ország újjáépítésé­re. Bevonult a nemzeti hadsereg­gel Budapestre és e mindnyájunk­nak l­efejthetetlen napon az ország­hoz és a főváros népéhez így szólt: „A nemzetrontásnak immáron vé­ge van, mindenkitől fegyelmezett öntudatos magatartást követelek“. Ne felejtsük el soha Horthy Mik­lósnak ezeket a mondásait, ben­nük van az egész magyar lélek, az ősi alkotmány és az élniakarás.­­ Holnap lesz 20 esztendeje, hogy az egész nemzet nevében a nemzetgyűlés már nemcsak a kar­dot bízta rá, de a romtakarító csá­kányt és ásót is az ő kezébe adta, rábízta az ekét is, a kapát, a tol­lat, az ország újjáépítését. A ma­gyar megtalálta benne azt a fér­fiút, akiben önmagának legjobb és legnemesebb örök tulajdonságait látta. A kormányzó úr pedig hit­vallásos vallomást tett akkor és szent ígéretet: „Megmásíthatatlan akaratom, e nemzetet a boldogu­lás útjára rávezetni“. „A keresz­tény erkölcs uralmát akarom hely­reállítani“. „Szeretettel, tü­retlem­­mnel és megértéssel igazságosan fo­gom gyakorolni a főhatalmat, egy­formán gátat kívánok vetni min­den­féle széthúzásnak, a kíméletlen érvényesülési vágynak, a párt­­szenvedélyek elfajulásának, az osztályharcra való uszításnak és a termelést megbénító izgatásnak. Őrködni­ fogok a közélet tisztasá­ga felett, a magyar nép erényeire akarom felépíteni a nemzet jövő­jét. Minden igyekezetemmel előse­gítem a magyar kultúra tökéletese­dését és nemzeti életünknek min­den mételyező hatástól való meg­tisztítását“. Ez a cél vezette őt és vezeti mindmáig, ez az Ő erős meg­győződése, hite és akarata vezette a nemzetet oda, ahol ma vagyunk.­­­ És mi mindnyájan e hazá­ban, magyar és nem magyar ajkú fiai és leányai, akik már akkor hittünk benne és felesküdtünk rá, hogy követjük, 20 esztendős or­­száglására visszatekintve, boldo­gan és hálás szívvel újítjuk meg szent eskünket és velünk eskü­szik a 20 esztendő folyamán fel­serdült magyarság, velünk eskü­szik az általa visszacsatolt ország­rész népe is lelkesen. Mi mindnyá­jan bizonyságot látunk kormány­zó urunk, a nemzet gondos atyjá­nak, európai tekintéllyé nőtt, ki­magasló egyéniségében s köszön­jük neki ígéreteinek beteljesítését és egy emberként ígérjük, hogy hű­séggel, szeretettel, fegyelemmmel és engedelmességgel követjük el továbbra is. — Nem mondok ma élettörténe­tet, de azt hiszem nem is kell, Horthy Miklós élettörténetét tud­ja az egész ország és történelemmé vált az már bennünk. Horthy Mik­lós a magyar ember nyugodt biz­tonságával kormányoz az ezeréves alkotmány szellemében. A magyar ember szereti az erős kezet, de az magyar kéz legyen. Az alkotmá­nyosság nálunk nem tudás, de ér­zés kérdése és egyet jelent azzal, hogy magyar. A mi életünk min­den vonatkozásában fontos az, hogy mit csinálunk, de gyakrab­ban még fontosabb, hogyan csinál­juk. Az ország vezetésében is így van ez. De az államférfiú, akinek cselekedetén keresztül ahogyan cselekvés domborodik ki, csak ak­kor válhat naggyá, ha egyéniségé- Ára: 8 fillér

Next