Magyar Élet, 1940. március (2. évfolyam, 49-72. szám)
1940-03-01 / 49. szám
MAGYAR ÉLET Előfizetési ára egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. Postatakarékpénztár befizetési lap száma 15714 Miskolc, 1940. március 1. KER. POLITIKAI NAPILAP P é n tek Szerkesztőség és kiadóhivatal, Miskolc, Rákóczi u. 7. Szerkesztőségi telefon 17-12, éjfél után 18-69. Kiadóhivall telefon 17-13. II. évfolyam, 49. szám (305.) HORTHY MIKLÓST ÜNNEPLI AZ ORSZÁG Grófja Teleki Pál miniszterelnök ünnepi beszéde a kormányzói jubileumon a Vigadóban Miskolc társadalma a Nemzeti Kaszinó ünnepségén hódolt a jubiláló Kormányzónak Budapest, február 29 V kéz. nagybányai Horthy Miklós orszállásának 20 éves évfordulója alkalmáiból a főváros már csütörtökön délután zászlódíszbe öltözött. Az ünnepély és a hódolat jeléül a királyi vár, a Citadella, a Lánchíd fényárban úszott. Délután fél hatkor a város minden tájáról megindultak a Vigadó felé, hogy hódolattal áldozzanak legfőbb Hadúrunknak, vitéz nagybányai Horthy Miklósnak. A Vigadó díszesen fellobogózott és kivilágított épületében kétoldalt sorfalai álltak a különböző társadalmi egyesületek, árvalányhajas, díszruhás kiküldöttei. A feljáróval szemben örökzöld növényzet között Horthy Miklós kormányzói életnagyságú mellszobra állt. Az ünnepélyen megjelent a kormányzói család közül vitéz nagybányai Horthy Miklósné, vitéz Horthy István miniszteri tanácsos és menyasszonya, valamint ifj. gróf Károlyi Gyula, a kormányzó veje. Az ünnepély a Hiszekegy elmondásával kezdődött, majd a Filharmonikus Társaság zenekara Dohnányi Ernő vezényletével Erkel Ferenc ünnepi nyitányát adta elő. Ezután általános figyelem közepette gróf Teleki Pál miniszterelnök az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga elnöke mondta el ünnepi beszédét. — A magyar ember nem hajlong — mondotta többek között —, de megbecsüli a maga feljebbvalóit. Elfelejti mára a tegnapi parádiés ujjongást, de akit egyszer szívébe zárt, ünnepli azt holtáig. A magyar ember becsüli azt, aki nagyot alkot, aki erős, de igazán és maradandóan csak azt tiszteli, aki tiszta életű és egyenes, akinek fegyverei is mindenkor tiszták. Ezért járulunk Főméltóságú Kormányzó urunk elé nem alattvaló, de fiúi hódolattal, a nemzetnek, e nagy magyar családnak a családfőre feltekintő tiszteletével. Nem tudok szebb szavakat találni azoknál, melyeket kormányzó urunk elmondott I. Ferenc József királyról mondott megemlékezésében, akinek oldala mellett öt évet töltött, mint szárnysegéd: „A legnemesebb, a legjóságosabb, a légióváriasabb ember, akivel valaha életemben találkoztam. A népeknek és az embereknek egymással összeütköző érdekei számára csak az ő bölcsessége tudja a kiegyenlítést megtalálni, ismeri az embereket, le tudja mérni értéküket és éles szemmel az összefüggések mélységébe lát“. Horthy Miklós beszédében I. Ferenc József személyében azokat a tulajdonságokat emelte ki éppen, melyek nagyok magának Horthy Miklósnak személyében is. — 1919 csúf tavaszát éltük, amikor kerestük azt az embert, aki kezébe veszi a kardot, hogy megmentse vele az önhibáján kívül összeomlott nemzetet. Bécsben Bethlen István gróffal kettesben ugyanarra a férfiúra gondoltunk, akire Aradon Károlyi Gyula gróf, Károlyi Gyula hívására jött el szeretett családja köréből. Minisztertanácsban ültünk éppen, amikor Horthy Miklós belépett és azt mondta: „Eljöttem, vállalom“. A magyar ember rövidségével és elszántságával beszélt. Abban a mondatban, hogy eljöttem és vállalom, benne volt egész énjének a haza szolgálatába állítása, akárhol és akármilyen körülmények között. Miután átvette a maroknyi nemzeti hadsereget, Dunántúlra ment s Budapestnek fordult, hogy megállítsa előnyomulásában a román hadsereget. Amikor pedig annak tábornoka azt kérdezte tőle “és ha nem állok meg“, röviden felelt: „Akkor védekezni fogok.“ — Elszántságával megmentette a Dunántúlt, hogy innen nagyobb hadsereget toborozhasson és megindulhatott az ország újjáépítésére. Bevonult a nemzeti hadsereggel Budapestre és e mindnyájunknak lefejthetetlen napon az országhoz és a főváros népéhez így szólt: „A nemzetrontásnak immáron vége van, mindenkitől fegyelmezett öntudatos magatartást követelek“. Ne felejtsük el soha Horthy Miklósnak ezeket a mondásait, bennük van az egész magyar lélek, az ősi alkotmány és az élniakarás. Holnap lesz 20 esztendeje, hogy az egész nemzet nevében a nemzetgyűlés már nemcsak a kardot bízta rá, de a romtakarító csákányt és ásót is az ő kezébe adta, rábízta az ekét is, a kapát, a tollat, az ország újjáépítését. A magyar megtalálta benne azt a férfiút, akiben önmagának legjobb és legnemesebb örök tulajdonságait látta. A kormányzó úr pedig hitvallásos vallomást tett akkor és szent ígéretet: „Megmásíthatatlan akaratom, e nemzetet a boldogulás útjára rávezetni“. „A keresztény erkölcs uralmát akarom helyreállítani“. „Szeretettel, türetlemmnel és megértéssel igazságosan fogom gyakorolni a főhatalmat, egyformán gátat kívánok vetni mindenféle széthúzásnak, a kíméletlen érvényesülési vágynak, a pártszenvedélyek elfajulásának, az osztályharcra való uszításnak és a termelést megbénító izgatásnak. Őrködni fogok a közélet tisztasága felett, a magyar nép erényeire akarom felépíteni a nemzet jövőjét. Minden igyekezetemmel elősegítem a magyar kultúra tökéletesedését és nemzeti életünknek minden mételyező hatástól való megtisztítását“. Ez a cél vezette őt és vezeti mindmáig, ez az Ő erős meggyőződése, hite és akarata vezette a nemzetet oda, ahol ma vagyunk. És mi mindnyájan e hazában, magyar és nem magyar ajkú fiai és leányai, akik már akkor hittünk benne és felesküdtünk rá, hogy követjük, 20 esztendős országlására visszatekintve, boldogan és hálás szívvel újítjuk meg szent eskünket és velünk esküszik a 20 esztendő folyamán felserdült magyarság, velünk esküszik az általa visszacsatolt országrész népe is lelkesen. Mi mindnyájan bizonyságot látunk kormányzó urunk, a nemzet gondos atyjának, európai tekintéllyé nőtt, kimagasló egyéniségében s köszönjük neki ígéreteinek beteljesítését és egy emberként ígérjük, hogy hűséggel, szeretettel, fegyelemmmel és engedelmességgel követjük el továbbra is. — Nem mondok ma élettörténetet, de azt hiszem nem is kell, Horthy Miklós élettörténetét tudja az egész ország és történelemmé vált az már bennünk. Horthy Miklós a magyar ember nyugodt biztonságával kormányoz az ezeréves alkotmány szellemében. A magyar ember szereti az erős kezet, de az magyar kéz legyen. Az alkotmányosság nálunk nem tudás, de érzés kérdése és egyet jelent azzal, hogy magyar. A mi életünk minden vonatkozásában fontos az, hogy mit csinálunk, de gyakrabban még fontosabb, hogyan csináljuk. Az ország vezetésében is így van ez. De az államférfiú, akinek cselekedetén keresztül ahogyan cselekvés domborodik ki, csak akkor válhat naggyá, ha egyéniségé- Ára: 8 fillér