Magyar Élet, 1940. szeptember (2. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-01 / 198. szám

MAGYAR ÉLET M­­iskolc, 19­40. szeptember 1. Vasárnap II. évfolyam, 198. szám ?(4­54.) Si­fizetési ára egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. Postatakarék­pénztár­ befizetési lap száma 15714 KÉR. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Miskolc, Rákóczi­ u. 7. Szerkesztőségi telefon 17-12, éjfélután 18-69. Kiadóhivatal! telefon 17-13 Néprajzi, földrajzi és gazdasági szem­pontok alapján jött létre a bécsi döntés A jövő hét elején valószínűleg megkezdődik a magyar csapatok bevonulása Erdélybe . Szeptember 2-étól megkezdődik a fokozatos leszerelés Is Kormányzó Teleki miniszterelnöknek köszönetét fejezte ki. Cséky külügyminiszternek az Érdem­rend nagykeresztjét adományozta Mit ír a világsajtó az erdélyi revízióról ? 7000 angol repülőgépet lőttek le, 500 angol hajót süllyesztettek el, 700 angol hajót rongáltak meg eddig a németek Amíg Magyarország Kolozsvár, Nagyvárad, Székelyföld és több, mint egymillió magyar visszatérését ünnepli, a világsajtó vezércikkekben és ha­talmas beszámolókban, de szinte egyöntetűen vezető helyen foglalkozik a bécsi döntéssel. A Messaggero megálla­pítja, hogy Mussolini már húsz év óta szükségesnek tartotta az erdélyi revíz­iót és ami most bekövetkezett, az Romániát nem keserítheti el, hiszen Erdély 60 százaléka még mindig a kezén maradt. Amíg Magyarország kormányzója köszönetét és elismerését fejezte ki Teleki Pál gróf miniszterelnöknek és Csáky István gróf külügyminiszter­nek a revízióért folytatott fáradozásukért, addig a román közvéleményt kissé előkészületlenül találta a bécsi döntés. Remélik azonban, hogy a kor­mány helyzete nem lesz tarthatatlan és az új román állammá való átala­kulás simán fog végbemenni. Miután a Magyarországnak vis­szaítért területeket 14 napon belül kell átadni, az átadás pedig több napot igényel, valószínű, hogy már a jövő hét elején, talán már hétfőn vagy ke­dden megkezdik a magyar csapatok a bevonulást Erdélybe. érzést csak még jobban megerősíti az a tengelyhatalom döntése iránt tany­­a bizalom, amelyet Magyarország ú­­­sított. (MTI) A bécsi döntés érdekes körülményei Róma, augusztus 31 (MTI) Illetékes olasz körökben szombaton a következőket mondták a bécsi döntőbíráskodással kapcsolat­ban: A bécsi döntés a délkeleteurópai népek életében lezárja a versengést és a nézeteltérések korszakát és új kor­szakot nyit meg a Balkánon, melyet az építő béke fog jellemezni. Olasz­ország, amelynek Duceja már 20 év óta hirdeti a békeszerződések reví­ziójának szükségét, a bécsi esemé­nyekben régi és mélységes emberi politikájának győzelmét látja és ezért különös örömmel és büszkeséggel tölti el a bécsi eredmény. Az eseményeket a leglojálisabban megvizsgálva, egyéb­ként a következőket állapítják meg: 1. A tengely tökéletesen működött és megmutatta milyen hatalmas poli­tikai erőt képvisel. Ciano és Ribben­­trop külügyminiszterek 24 óra alatt elvégeztek olyan munkát, amelynek elvégzése a Népszövetségnek évekbe került volna. 2. A bécsi döntés után összeomla­nak mindazoknak reménykedései, akik még bíztak abban, hogy az er­délyi kérdés meg fogja zavarni a dél­keleteurópai békét. 3. Nincs semilyen ellentmondás a döntőbíráskodás ténye és amaz előző­leg tett kijelentés között, hogy a ten­gelyhatalmak nem akarják rákény­szeríteni az érdekeltekre akaratát, nincs pedig ellentét a következő okokból: a) A tengelyhatalmak már az előző hetekben kifejezésre juttatták azt az óhajukat, hogy az érdekeltek közvet­len és méltányos megegyezésre jussa­nak, maguk rendezzék az őket elvá­lasztó kérdéseket; b) Olaszország és Németország kül­ügyminiszterei csak akkor hívták meg a két érdekelt állam képviselőit, ami­kor kitűnt, hogy a közvetlen meg­egyezés lehetetlen; c) Bécsben a magyar és román mi­niszterek belátták, hogy az ő érde­keiknek is a legjobban megfelel az, ha ahelyett hogy tovább folytassák a közvetlen megbeszéléseket, inkább el­fogadják a tengelyhatalmak döntő­bírói ítéletét. d) A két érdekelt fél engedékeny, megértő szellemű és nagy felelősség­­érzetről tett tanúságot. Románia szá­mára ennek a magatartásnak elisme­rése az, hogy a tengelyhatalmak sza­vatolták területi épségét Ami Magyarországot illeti, a ten­gelyhatalmak és Magyarország között a hagyományos barátságot és meg­ A Kormányzó köszönete és elismerése Teleki miniszterelnöknek és Csáky külügyminiszternek A MTI jelenti: A Budapesti Kö­zlöny vasárnapi száma közli a követ­kező legmagasabb kéziratokat: Kedves gróf Teleki! A revíziós mozgalom, amely a kegyetlen béke­diktátumok békés úton való megvál­toztatását tűzte ki célul, újabb jelen­tős sikert ért el, hosszú, kemény munka vezetett e sikerhez. Ebben a mun­kában ön a magyar igazság győzelmi­be vetett fanatikus hittel 22 eszten­dőn át alapos tudásának, kiváló kép­ességének és lankadatlan munkaere­­jének legjavát adta. Amidőn ennek eredményeként Keletmagyarország és Erdély egy része a Magyar Szén koro­nához most visszatért, kiaragas­ó ér­demeiért hálás köszö­netemet fejezem ki. Kelt Budapesten, augusztus hó 31-ik napján. TELEKI PÁL s. k. HORTHY s. k. Kedves gróf Csáky! Az a fár­adhatatlan és ernyedetlen küzdelem, melyet Ön a magyar igazság diadalra jutása érdekében a m. kir. miniszter­­elnökkel együtt folytatott és amelyne­k eredményeként Erdély és Kelet­magyarország egy része a Szentkoroná­hoz most visszatért, arra indít, hogy legmelegebb köszönetemet fejezzem ki Önnek és ez alkalomból a Magyar Érdemrend nagykeresztjét illományo­zom­. Kelt Budapesten, augusztus hó 31-ik napján. TELEKI PÁL s. k. HORTHY s. k. Ara­s 8 fillér A VILÁGSAJTÓ A BÉCSI DÖNTÉSRŐL Bécs: néprajzi, földrajzi és gazdasági szempontok alapján jött létre a bécsi döntés Bécs, augusztus 31 (Stefan!) Ciano és Ribbentrop az erdélyi kérdést minden oldalról nép­rajzi és földrajzi, valamint gazdasági oldalról vizsgálták és megállapíthat­ták, hogy a döntőbírósági határozat nagy sikere a tengelynek. Bebizonyí­totta a revízió szükségességét, melyet elsőnek Mussolini hangoztatott és Olaszország dunai politikája követ­kezetesen arra irányult, hogy Magyar­­országnak igazságot szolgáltassanak és ugyanakkor kiküszöböljék a ma­gyar—román együttműködés akadá­lyait. Hitler vezér és kancellár kíván­ságának megfelelően a német diplo­mácia ebben az irányban tevékeny­kedett. Az előkészítő hosszú munkát siker koronázta. E szerencsés ered­mény nagyrészt Ribbentrop és Ciano külügyminiszterek műve, akik lojáli­san befejezésre jutatták a világhábo­rút követő idők egyik legbonyolultabb kérdését, olyan nehézségek között, melyek szinte legyőzhetetlennek lát­szottak. Eredményt azért lehetett el­érni, mert az angol és francia befo­lyást mindörökre eltüntették a dunai világból. (MTI)

Next